H. G. Wells egyik ujabb utópista regényében az emberiség az egész földön egységesen gazdálkodik. Nem úgy, mint ma, kis, egymással ellentétes töredékekre oszolva küzködik a természettel, hanem egy egységes gigantikus tervezet szerint aknázza ki a Föld és a Nap energiáit az emberiség közös javára. Hogy ez valamikor így lesz, az valószínű akkor, ha az a fejlődés, amely pár évszázadon oly nagy lendületet vett, még sok ezer évig ebben a vonalban halad tovább. A dolgok logikája szükségképen oda kell vezessen. Hogy azonban még nagyon messze vagyunk ezen állapottól s közben a fejlődés az ellentétek gigantikus kiéleződését hozhatja a harmonikus összemüködés helyett, azt bizonyítja egy fantasztikusnak látszó, de hozzáértők szerint egyáltalában nem kivihetetlen terv, amely ujabban az amerikai közvéleményt foglalkoztatja

Arról van szó, hogy Amerikában egészen komolyan foglalkoznak azzal, hogy megváltoztassák a Golfáramlat irányát, a meleg áramlatot eltérítsék útjából, hogy Európa helyett Amerika keleti partjait melegítse.

A klima az egész földön a tengeráramlatoktól függ. A tengerek a klima nagyszabású szabályozói. Az Atlanti- és a Csendes-Óceán óriási vízmennyiségei az Egyenlítő környékén jobban felmelegednek, mint az északabbra és délebbre fekvő tengerrészek. A melegebb víz pedig kevésbé sűrű, lazább és könnyebb, mint a hideg víz. Ennek következménye, hogy a tengerek vize állandó áramlásban van. Az Egyenlítőnél felmelegedett víz elfolyik a sarkok felé s helyébe hideg áramlatok ömlenek a sarkokról.

A tengeráramlatok irányát a tengereket körülzáró szárazföldek és szigetek szabják meg. A Golfáramlat, mint ismeretes, az Egyenlítőtől északra folyik. Afrika nyugati partjairól kiindulva „Guinea-áramlat” név alatt átfolyik Mexikó keleti partjaira. Körülfolyja a mexikói öblöt (innen nyeri elnevezését) s Florida déli csücske és Kuba-sziget között kifolyik ismét az Óceánba, elhagyja Amerikát, átfolyik Európa felé, amelyet kb. Gibraltárnál ér el s nyugati partjait végig locsolja egész fel Hammerfestig.

A Golfáramlat hőmérséklete harmincfok felett van. Floridában télen-nyáron tart a fürdőszezon, különbség tél és nyár között alig érezhető. Az áramlat vize még az ír partokon is 15 fokot mutat, jóllehet pár hétig tart, amíg a tengervíz Amerika partjairól odajut.

Ennek a jótékony melegáramlatnak köszöni Európa mérsékelt meleg klímáját. Nemcsak a partokra, mélyen be a szárazföldre kiterjed az áramlat melegítő hatása. Még Lengyelország és a Balkán is köszön neki néhány Celzius fokot. A Golfáramlat okozza a nagy differenciát Európa és Amerika hőmérsékletében s mind abban, ami ezzel összefügg: termelvényekben és kulturlehetőségekben. Olaszországban és Spanyolországban pálmák nőnek, a narancs érik s már januárban tavasz van. New-York ugyanannyira délre fekszik, mint Madrid vagy Róma. Mégis kellemetlen hideg hely. Parkjaiban nincs egy olyan fa sem, amely Európa délvidékeire emlékeztetne. Hamburgnak és Londonnak van a New-Yorkéhoz hasonló klímája. Pedig ez a két város ezer kilométerrel északabbra fekszik. A rajnai bor olyan szélességi fokon terem, amelyen Amerikában a legészakibb város fekszik: Winnipeg. E felett már alig van élet Amerikában.

Az amerikaiak megirigyelték tőlünk tavaszunkat s el akarják venni. Ok úgy fogalmazzák, hogy mi „lopjuk el” tőlük a Golfáramlatot, amelynek, ha már egyszer odament, Amerika partjai mellett kellene végigfolyni s Amerikát melegíteni. S nem elégesznek meg azzal, hogy „helytelenítik” a természet eljárását, hanem terveket kovácsolnak annak korrigálására. Gigantikus terveket, olyan gátakat és falakat, amelyek mellett a kyklopsok falai messze eltörpülnek.

Sleater mérnök dolgozta ki a terveket a Golfáramlat szabályozására. E tervek célja, hogy más irányt adjanak a meleg áramlat útjának a tengerben, elhajlitsák mai útjából úgy, hogy Floridánál ne jöjjön át Európába, hanem maradjon meg az amerikai partok mellett. Sleater mérnök azt egy óriási gát és egy óriási kanális segítségével véli elérhetőnek. Egy pillantás a térképre megmutatja a tervezet alapgondolatát.

A Golf áramlat Florida déli csücske és Kuba-sziget között folyik ki a mexikói öbölből, hogy azután átvágjon Európába. Ezt az utat kell előtte elzárni. Azaz egy óriás gátat kell építeni Florida és Kuba közé. Ez a kyklopsfal 250 kilométer hosszú, 50 méter vastag és 500 méter mély kellene hogy legyen. Felépítéséhez hat és egynegyed milliárd köbméter föld szükséges. De ez csak egyik része a munkának. Ez a fal elzárná az áramlat útját Európa felé. Ezzel szemben Florida-félsziget elvágása az amerikai szárazföldtől új utat nyitna neki az amerikai partok hosszában. Tehát az óriásgátat kiegészítené egy óriás csatorna, amely Floridából szigetet csinálna. Ily módon gondolja Sleater mérnök a Golfáramlat melegét megnyerni Amerika számára.

Van azonban a nagyszabású tervezetnek még egy második része is. Ugyanis Amerika hideg klímájának nemcsak a Golfáramlat hiánya az oka, hanem van egy pozitiv tényezője is : a partjai mellett Grönlandtól lefolyó hidegáramlat, a Labradoráramlat, amely a jeges vizet hozza az Egyesült-Államok partjaira. A tervezet második része ennek a jegesáramlatnak útját akarja megváltoztatni oly módon, hogy Newfoundlandnál egy négyszáz kilométer hosszú gátat épitene be a tengerbe, amely feltartóztatná a Labradoráramlatot, kivezetné messze az Atlanti-óceánba s ezzel megszüntetné lehütő hatását Amerikára nézve. Ugyanez a gát egyúttal felfogná a Golfáramlat meleg vizének is jelentékeny részét s benyomná az amerikai partok felé. Úgy, hogy a newfoundlandi gáttól egy csapással kettős előnyt lehetne nyerni.

Természetes kérdés, hogy kivihető dolgok-e ezek vagy csak mérnöki fantazmagóriák. Az bizonyos, hogy a tengerbe építendő gátak ellenállóképességének óriásinak kellene lennie. A golfáramlat ott, ahol jelenleg Floridánál kifolyik az Óceánba, 65 kilométer széles és 380 méter mély s átlagos sebessége napi harminc mértföld. De időnként ez a sebesség felfokozódik óránként öt mértföldre. Tehát óriási viznyomásnak kellene a falaknak ellenállást kifejteni. Lehet ilyet építeni? Az amerikaiak azt mondják, hogy lehet. Csak sok pénz kell hozzá.

S ez a sok pénz Amerikában meg van. Múlt havi számunk egy cikke foglalkozott Amerika gazdagságával. A szerző kifejti ott számadatokra támaszkodva, hogy Európa sem arannyal, sem áruval nem lesz képes soha kifizetni Amerikának töméntelen adósságát. Mi mással fizethet akkor? Munkával, rabszolgamunkával. Miként hajdan az egyiptomi fáraók a fegyverrel legyőzött népeket elhajtották a Nilus partjára s nemzedékeket felőrlő rabszolgamunkával felépítették a piramisokat, így fogja talán Amerika a gazdaságilag letiprott Európa népeivel felépíttetni azokat az óriási falakat, amelyek saját hazai földjétől veszik el azt a meleget, amely minden kultúrájának forrása.

Mert, ha az amerikaiak terve megvalósul, az Európa végét jelenti. A Golfáramlat elvonása az európai partokról új jégkorszakot hozna Európára. Bölsche kiszámította, hogy ha Középeurópa átlagos hőmérséklete nyolc fokkal leszáll, örök jég és hó hazája lesz Németország, Franciaország, a Dudamedence. A Golf áramlat Európa életidege, létének alapfeltétele, ez adja neki a meleget és a termékenységet.

Amerika gigászi terve két ellentétes szempontból érdekes. Az egyik szempontból nézve az imponáló emberi erőt látja az ember, amely a Föld erőit mind jobban igájába hajtja, megváltoztatja a Föld felület képét, ma már nem csak folyók, hanem a tengerek szabályozására is gondol. Nagyszerű, felemelő látvány, hogy igázza le a kicsinyke ember eszének határtalan erőivel a természet irtózatos nagy, de vak erőit s állítja ezeket szolgálatába.

De a dolognak van visszája is. S ez a másik szempontból látszik. Ezek a gigantikus munkák, amelyeket a technika végrehajt az ember javára, sohasem tudnak egyértelműen hasznosak lenni az embernek, hanem mindig kárt is okoznak neki. Nagyszerű az amerikai tervezet technikai szempontból. De ugyanakkor egy földrész elpusztítását, százmillió ember elpusztulását és egy ősi kultúra kialvását jelenti s esetleges végrehajtási kísérlete egész bizonyosan két világrész életre-halálra való háborúságát jelentené. Mert Európa népeinek utolsó csöpp vérükig védeniök kellene a Golfáramlat áldásttevő meleg vizét. Ime a legnagyobb technikai csoda a világ legnagyobb és legpusztítóbb háborúját készíti elő.

Úgy, hogy önkéntelenül is feltevődik a kérdés, hogy üdvös-e az, hogy a természet erőinek ily nagy mérvű irányítása a „felelőtlen” emberi kezekbe kerüljön ? Mert, úgy látszik, az emberiség épp oly felelőtlen technikájával, mint a gyermek a puskával szerbben. Nem való kezébe, mivel belső, lelki fejlettsége nem tartván lépést a külső, technikai fejlődéssel, nem tud vele bánni.

d.