Kettősünnep (törzsi játék): 5/6
IX. STÁCIÓ „Erőm, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába” (Zsolt 21,16)
Nagyszombat reggel. A hej-helység népe alszik, a LÁNY, RAPPER (van nála egy mp3 lejátszó hangszóróval) és a BÖLCSÉSZ érkeznek, felmásznak a barikádra.
BÖLCSÉSZ: Asszem, jó lesz itt.
RAPPER: Körülnéztél?
BÖLCSÉSZ: Persze, hogy igen.
RAPPER: És látsz embereket?
BÖLCSÉSZ: Nem igazán, de egy frankó
demonstrációhoz nem kell
feltétlenül tömegeket
bevonzani. Lényegesebb,
hogy az aktus primer legyen.
RAPPER: Hallod te, mit beszélsz?
LÁNY: Nem kezdenénk el inkább?
RAPPER: Felőlem…
BÖLCSÉSZ: Miközben beszél, a kar ébredezik,
a RAPPER eleinte csóválja a fejét,
aztán meghatódik.
Mélyen tisztelt polgártársak!
Mielőtt demonstrációnk
kauzáját explikálnám,
szeretnék definiálni
egy fontos princípiumot,
pediglen azt, hogy mi a nép.
Mert hipotézisem szerint
mikor az utca embere
e téma felett kontemplál,
azon konklúzióra jut,
hogy a nép, simán sok ember.
De nincs igazuk, mert a nép
több mint az egyszerű tömeg.
A nép olyan közösség,
amelynek egyes tagjai
hajlandóak lemondani
önérdekükről is akár,
a bonum publicum vagyis
a közjó szolgálatában.
Tegyük fel a kérdést: miért?
Elsősorban talán azért,
mert így a leghatékonyabb.
Nem egyéni önzéseink,
hanem felebarátaink
emberi méltóságának
feltétlen tisztelete és
az irántuk tanúsított
kifogyhatatlan szeretet
vezet prudens működéshez
össztársadalmi szinten…
VALAKI: álmosan
Mit ugatol, ne ugassá’!
VALAKI: Mennyé haza, felebarát!
RAPPER: durván
Mindenki szépen bekussol,
most én tolom a szöveget.
a lejátszóról elindítja az alapot,
rappel:
Check this out!
Te azt mondod, gunyol,
én azt mondom, haver,
mert ez a szöveg engem
szeretetre nevel.
Kivel együtt élünk,
nem lehet más, csak barát,
mert esszük az ételét
és megisszuk a borát.
A szomszédod tesó
nem az ellenséged,
ha elesel a kertben
és nem segít fel, véged.
Együtt kapálózunk
a nyakig érő szarban,
egy piacon veszünk
szűrős cigit svarcban.
Mindannyian szívunk,
ha felmennek az árak,
senkinél sincs áram,
ha jön a rövidzárlat.
Igen, persze tudom,
nagyon mások vagyunk,
de szerintem ennél
van pár nagyobb bajunk.
Ha nem érted meg, vegyél
megértésből órát,
hisz Rómában sem viselt
minden ember tógát.
VALAKI: Mi ez a külföldi szar?
VALAKI: Rendes fanyal zenét nem tudsz?
VALAKI: Na mennyetek már a vérbe!
LÁNY: Szeretett falusfeleim!
VALAKI: Gunyol ribanc, mit csinálsz itt?
VALAKI: Biztos, már a gunyoloknak sem
kellett, azért van ezekkel.
LÁNY: Meghallgatnátok?
csend
Gondolkodjatok egy kicsit:
tettem bármit ellenetek,
ártottam nektek valaha?
morajlás
Ismeritek a családom,
templomba járó, dolgozó
jóféle emberek vagyunk.
Egyetlen bűnöm, hogy gunyol
férfit szeretek. És akkor?
Mióta vagytok ilyen nagy
fanyalok? Le se tojtátok,
ki kivel mit mikor hogyan,
amíg az a lókötő ott
fel nem hergelt benneteket.
Ő sem hiszi el, amit mond!
A tévé is bemondta, hogy
ez az egész Fanyal Ököl
egy irtóztató nagy humbug.
Van valami ditonium
nevű anyag a szántóink
alatt. Ki akarják onnan
termelni, hogy egy nagy rakás
pénzt kereshessenek vele.
Érdekből fanyalkodnak itt,
ezért csinálnak belőlünk
komplett idiótát. Hát nem
veszitek észre, hogy milyen
szánalmasan viselkedtek?
a SZÓLÓ3-at éneklő férfi lelép
Ugráltok egy bálvány körül,
a huszonegyedik század
meg elrohan mellettetek
köszönés nélkül. Szomorú,
kibaszottul kurvára az.
Tudjátok ebbe lassan mind
bele fogunk pusztulni, de
ez nagyon nem frankó, mert én
nem akarok megdögleni
a hülyeségetek miatt.
Élni akarok, felfogtátok?
BÖLCSÉSZ: nyugtatja
Na, figyu, nyugodj meg kicsit.
RAPPER-nek
Megyünk?
RAPPER: bólint, elindulnak, a lányt kísérve
menet közben:
Ne borítsd fel ezek miatt
a fengsujod, nem éri meg.
X. STÁCIÓ „Szétosztották egymás között ruháimat és köntösömre sorsot vetettek” (Zsolt 21,19)
Ahogy a LÁNY, a RAPPER és a BÖLCSÉSZ kimennek, egyszerre a KARVEZETŐ felé fordulnak fenyegetően.
KAR: Szóval?
KARVEZETŐ: Mi szóval?
VALAKI: Átbasztál bennünket vagy sem?
KARVEZETŐ: Dehogyis! Én csak…
VALAKI: Te csak mit?
VALAKI: Megint nem férsz a gatyádba,
szervezkedel, intézkedel?
VALAKI: A dimittudoménmium
miatt van a zegész.
KARVEZETŐ: Esküszöm, hogy nem is tudtam.
VALAKI: Hazudol, te ganyé görény!
KARVEZETŐ: Mondom, hogy én csak a kampány…
VALAKI: Kampány… úgysem választunk meg!
KARVEZETŐ: Mer’ a gunyol többet adott…
VALAKI: Meg mer’ te egy nagy balfasz vagy!
röhögés
VALAKI: De akkor ezzel az izé,
dimittudoménmiumos
bizniccel mi van? Benne vagy?
KARVEZETŐ: Vérezzek ki forró vízben,
ha van hozzá bármi közöm.
Kérdezzétek meg a kondást.
keresni kezdik
VALAKI: Hová tűnt ez, há’ itt sincsen!
VALAKI: Kondás Rócsild, merre bujkálsz?
VALAKI: Megcsinálod a szart nekünk,
aztán ide sem tolod azt
a rohadt sunyi pofádat.
VALAKI: Gyújtsuk fel a teniszpályát,
majd csak előbújik akkor!
XI. STÁCIÓ Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek (Lk 23,34)
A KAR keresi tovább a kondást, EGY ÚR érkezik, derűsen nézelődik, aztán megszólítja a KARVEZETŐ-t.
EGY ÚR: Szép jó estéket kívánok!
KARVEZETŐ: szarkasztikusan
Az megvan. Kit tisztelhetünk?
EGY ÚR: Ezt most talán mellőzhetjük.
KARVEZETŐ: méregeti
Akkor miben segíthetek?
EGY ÚR: Nekem ön nem sok mindenben,
viszont én Önöknek elég sokat.
füttyent
Egy kis figyelmet kérnék!
köré gyűlik a nép
VALAKI: Hát maga meg ki a csoda?
KARVEZETŐ leinti
EGY ÚR: megköszörüli a torkát
Ha jól tudom, történt egy kis
ez az amaz errefelé:
hitehagyás, etnocirkusz,
szeparatista akció.
Ezt fújja folyton a tévé,
a fél világ ezen röhög.
Akik pedig nem értik a
viccet, kegyetlenül hátsón
szeretnék billenteni az
egész hőzöngő brigádot.
Van esetleg valamilyen
tervük, hogy ezt elkerüljék?
VKI: Kitermeljük a ditizét
és mindenkit lefizetünk.
EGY ÚR: Remek elképzelés. Mondd csak,
csak úgy teoretikusan,
mégis hogyan fognál hozzá?
Kitúrod a kapanyéllel?
VALAKI: Ha ennyire marha okos,
mondja meg, hogy mit csináljunk!
EGY ÚR: Igaz, lássunk akkor hozzá!
Először is villámgyorsan
tegyetek itt egy kis rendet!
Nem kell túlzásba vinnetek,
néhány homokzsák maradhat,
jól jön szuveníres standnak.
A feszület viszont legyen
patyolat, ne szóljon be rá
az egyház. A Madócnak majd
építünk külön kegyhelyet,
élményfürdő komplexummal.
Per pillanat rendben vagyunk,
ha lesz más is, jelentkezem.
Ja, ezt a Madócos témát,
nyugodt szívvel nyomassátok,
sőt kifejezetten kérem,
viszont a gunyolozgatást
be lehet fejezni most már.
Rohadtul árt a biznisznek.
„Pol-korrekt hagyományőrzés”,
ez legyen a jelszavatok!
Na, heje-huja, szevasztok!
nevetgélve el
