Kettősünnep (törzsi játék)

Játsszák:

NÉNI
LELKÉSZ
KARVEZETŐ
LÁNY
ELNÖK
HEJHEJ
TITKÁR
BÖLCSÉSZ
RAPPER
EGY ÚR

valamint a KAR

Megjegyzések:

– Az egyes stációk elé írt idézetek a kereszt fölé vetítve jelennek meg az előadásban.
– A tévébemondók lehetnek önálló szereplők, a KAR tagjai, esetleg mehet a szöveg hang- vagy videofelvételről.

– A VALAKI mindig a KAR egy bekiabáló tagját jelöli.
 

I. STÁCIÓ „Akkor kezükbe adá Őt Pilátus, hogy megfeszítsék.” (Jn 19,16)

Nagypéntek reggel. NÉNI az első sorban ül és kötöget, nem hívja fel magára a figyelmet. Színpad közepén hátul feszület, előtte úrasztala. A KAR, KARVEZETŐ, LÁNY érkeznek az istentiszteletre, férfiak nők külön. A LELKÉSZ érkezik.
 

LELKÉSZ: Áldott legyen az Isten a
mi Jézusunknak atyja, ki
nagy irgalmából újjászült
minket élő reményre szent
fia által.
Kegyelem néktek és béke!
A mi segítségünk legyen
az Istentől, aki Atya,
Fiú, Szentlélek és teljes
Szentháromság, örök, igaz
egy Istenünk.

KAR: Ámen.

LELKÉSZ: Testvéreim a Jézus Krisztusban,
toloncvonóci gyülekezet!
Nagypénteki istentiszteletünk
elején állva énekeljük el
a háromszáznegyvenegyedik
dicséretet.

KAR:   Ó Krisztus-fő, te zúzott,
te véres szenvedő
Te töviskoszorúzott
Kigúnyolt drága fő,
Ki szépség tükre voltál,
Ékes, csodás remek,
De most megcsúfolódtál:
Szent fő, köszöntelek!

Ékességed, te drága,
Melytől máskor remeg
Világ hatalmassága,
Köpés mocskolta meg.
Milyen halványra váltál!
Szemed fényét, amely
Szebb volt minden sugárnál,
Ki rútította el?

Mind, ami kín, ütés ért
Magam hoztam Reád;
Uram, e szenvedésért
Lelkemben ég a vád.
Feddő szót érdemelve
itt állok én, szegény,
S kérlek, lelked kegyelme
Sugározzék felém.

A dicséret dallamára

SZÓLÓ1(ffi): Csak az italnak élek,
pedig nagy a család,
már régen meg se kérdem,
ételt nekik ki ád.
Ha az asszony nyaggat,
hát jól nyakon kenem,
de akkor is, ha hallgat,
olykor meg-megverem.

SZÓLÓ2(ffi): A sógorasszonyommal
hálok régóta én,
a nejem is tudja már,
de tűr némán szegény:
a két kis keresztfiát
fattyúvá nem teszi,
a csalásért a számlát
a komán rendezi.

SZÓLÓ3(ffi) Én megvettem bagóért
a szántóföldeket,
jegyző-bátyám kimért
rájuk szép telkeket.
Épült ott shopping mall,
tenisz- és golfpálya,
így lettem kondásból
a falu királya.

KAR:Ó, légy érette áldott,
Jézus, Egyetlenem,
Hogy szörnyű kínhalálod
Nagy jót akar velem.
Add, hogy hódolva híven
Tőled ne térjek el,
S ha hűlni kezd a szívem,
Benned pihenjek el.

LÁNY:Váratlanul kiáll.
Mondják elárultam
a jó fanyalságot
az ágyamba fogadva
egy szép gunyol srácot.
Szívemből őt szeretem,
Soha meg nem csaltam,
ha ez bűn, ó Istenem,
könyörülj meg rajtam.

KARVEZETŐ:Te nemzetáruló ribanc!

VALAKI: A jó gunyol anyád!

VALAKI:Fanyalfaló szemét!

LELKÉSZ: mindenkihez

Testvéreim, mi ez a hang?
Az Isten házában vagyunk.

lányhoz

Megtart téged a te hited,
eredj el békességgel és
ne vétkezz többé.

KARVEZETŐ: Holnap éppen száz éve lesz,
hogy a mocsadék gunyolok
leöltek legalább nyolcvan
toloncvonóci fanyalt,
kis gyermeket, apát, anyát.
a lányhoz
Gunyolok rongya, takarodj!

LELKÉSZ: Ha bakok vére tisztává
teszi a testet külsőleg
a Krisztus vére a lelket
még inkább megtisztítja a
halott cselekedetektől.
Toloncvonóciak,
ne gyűlölködjetek!
A gunyolok szomszédaink
együtt élünk, szenvedünk
több száz éve már.
Ideje békét kötnünk velük.

KARVEZETŐ:  Békét kötnünk velük
többé sosem szabad.

LELKÉSZ:Pedig testvéreink ők
az Úr Jézus Krisztusban.

VALAKI:Testvére a te jó…

LELKÉSZ: közbevág
Gondold meg, mit beszélsz, testvér!
Az Urat áldani jöttél!

KARVEZETŐ:  Nem kell olyan isten, akin
gunyolokkal kell osztoznunk.

KAR:   Nem kell, nem kell!

KARVEZETŐ: Imádjuk újra a Madócot!

KAR:Madóc! Madóc! Madóc!

LELKÉSZ:Vigyázzatok, bálványt imádni bűn!

KAR:   Madóc a mi ősünk, atyánk
egyetlen igaz istenünk.

LELKÉSZ: Akkor nincs több szavam.
áldásra emeli a kezét
A békesség Ura adjon
minden körülmények között
békességet nektek. Az Úr
legyen veletek mindenkor!
el