„A vesztesekkel történnek a dolgok.
A győztesek
maguk alakítják azt!”
Csath Magdolna
A címben jelzett
tartalom többféle megközelítést hordozhat. Ez az írás1 leginkább
arra vállalkozik, hogy megoldási utakat, fejlesztési feladatokat,
lehetőségeket kínáljon az iskolai könyvtáraknak a jövőre vonatkozóan a
szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatainak tükrében.
Az iskolai
könyvtári szakfelügyeletről szóló jogszabály2 szerint:
„A
szakfelügyelet feladatai az iskolai könyvtárak esetében:
a) |
ellenőrzi a
könyvtári szakmai tevékenységről szóló jogszabályok érvényesülését, |
b) |
vizsgálja és
értékeli a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben, |
c) |
vizsgálja a
dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok
érvényesülését, |
d) |
ellenőrzi a
kulturális célú központi költségvetési támogatások felhasználását, |
e) |
ellenőrzi az iskolai
könyvtári szakfelügyelet javaslatainak megvalósítását." |
A szakfelügyeleti
ellenőrzés célja tehát annak feltárása, hogy a vizsgált iskolai könyvtár
működése, tevékenysége mennyiben felel meg a könyvtári működés, tevékenység
jogszabályokban rögzített feltételeinek.
Az iskolai
könyvtári szakfelügyelő3 jogairól
és kötelezettségeiről e helyütt nem írok. Igazából ott és akkor fontosak
ezek, ahol a szakfelügyeleti vizsgálat éppen zajlik. Az azonban nagyon
fontos és itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat
csak akkor korrekt és előrevivő, ha szakszerű, tárgyszerű, tényszerű,
célszerű, költség- és idő hatékony és egyben iránymutató is! Ez utóbbi
tulajdonságát teszem górcső alá: milyen jövőbemutató fejlesztési
feladatokat indukálhat egy szakfelügyeleti vizsgálat?
2006-ban 70
iskolai könyvtárban történt szakfelügyeleti vizsgálat. Most szakmai
ellenőrzésre nem volt lehetőség.4
Az iskolai
könyvtári szakfelügyelő a vizsgálat befejeztével leíró és értékelő
megállapításait, észrevételeit és javaslatait jelentésben rögzíti, azaz a
jelen helyzet diagnózisát adja meg. A diagnózist meghatározzák az adott
helyzet iskolai könyvtári jellemzői, amelyek a feltételek feltérképezésén
túl a lehetőségek számbavételét is jelentik, s egyben a célok és az elért
eredmények tükrében a jogszabályi megfelelősségre vonatkozó megállapításokat
is tartalmazzák.
A szakfelügyeleti
vizsgálat összegzésében a diagnózison túl természetesen fontos, hogy a
vizsgált iskolai könyvtárral (könyvtárostanárral, iskolavezetéssel és
iskolai könyvtári szolgáltatásokat igénybevevőkkel) közösen a szakfelügyelő
azt is összegyűjtse, hogy az adott helyzetbeli jellemzőkre építve milyen
fejlesztési javaslatok fogalmazhatók meg a jövőre vonatkozóan.
Hogyan lehet a
szakfelügyelet során keletkezett diagnózist a jövőalkotáshoz felhasználni?
Milyen
fejlesztési és/vagy intézkedési javaslatok születhetnek a szakfelügyeleti
vizsgálat lezárása után?
A szakfelügyelő a
vizsgálat lezárásakor mind az iskolavezetőnek, mind a könyvtárostanárnak a
jövőre vonatkozó feladatokat javasol az észlelt problémák kijavítása
érdekében.
Az
intézményvezetőnek leginkább az iskolai könyvtár működésével,
fejlesztésével, költségvetési, vezetői kérdésekkel kapcsolatos intézkedési
utakat fogalmazza meg.
A
könyvtárostanárnak szóló javaslatok általában szakmai, jogszabályi,
munkaszervezési, együttműködési kérdésekkel foglalkoznak.
A továbbiakban az
iskolai könyvtárak azon fejlesztési feladatait gyűjtöm össze a könyvtári
szakfelügyelet tükrében, melyeket saját tapasztalatomból származtatok és
egyben általánosíthatónak is vélek.
Legelőször
érdemes körüljárni és megfogalmazni, hogy az iskolai könyvtárnak milyen
hosszú távú céljai lehetnek az adott oktatási intézményben: Pl.:
-
Az
iskolai könyvtár legyen a nevelési-oktatási folyamat alapvető eszköztára,
helyszíne, információs központja, az információs műveltség és a korszerű
tanulási módszerek elsajátításának műhelye és gyakorló terepe.
-
Váljon
alkalmasabbá az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott feladatok minél
eredményesebb és sikeresebb megvalósítására.
A fentiekből
világosan körvonalazható, hogy olyan iskolai könyvtárra van tehát szüksége
az oktatási intézménynek, amilyenre ő maga (tudniillik az adott iskola)
megfogalmazza az igényeit. Természetesen ezeknek az igényeknek a
megfogalmazásához segítségül hívhatjuk az UNESCO IFLA5 iskolai
könyvtári nyilatkozatát is. Pl. Legyen az iskolánkban az iskolai
könyvtár az információs társadalomba vezető út eszközbeli és módszerbeli
alapfeltétele.
Vizsgáljuk meg
alaposabban a fent javasoltakat!
Olyan
iskolai könyvtárra van szükség tehát, amely
-
megfelelő kondíciókkal rendelkező, tudatosan fejlesztett, szolgáltató képes,
az iskola igényeinek megfelelő állománnyal és eszközökkel rendelkezik,
-
korszerű pedagógiai gyakorlatot igénylő pedagógiai szemlélet jellemzi,
-
szakképzett könyvtárostanár jól meghatározott könyvtár-pedagógiai helyi
tantervvel és szakmódszertani felkészültséggel vezeti.
A korszerű
iskolai könyvtár jellemző összetevői lehetnek pl. a következők:
-
„Az
iskola tanulási-, forrás-, információs és kommunikációs központja.
-
Térben
és időben nyitott, az iskolai közösség részére.
-
Az
iskola szerves része, a helyi pedagógiai program céljainak érdekében
integrálódik az iskola teljes tevékenységrendszerébe, képesség és
készségfejlesztő működésébe, értékközvetítő feladataiba.
-
Multimédiás jellegű gyűjteménnyel rendelkezik, befogadva a legkülönbözőbb
információrögzítő, továbbító, és kereső technikákat.
-
A
könyvtári információs rendszer részeként szolgáltatásaival gyorsan
visszakereshetővé teszi a tanuláshoz-tanításhoz szükséges anyagokat és
információkat.
-
A
nevelőtestülettel együttműködve biztosítja a könyvtárhasználati és
információkezelési tudás elsajátítását.
-
Részt
vállal a tanulási módszerek, a kommunikációs képesség, a kulcskompetenciák
fejlesztésében és elősegíti a tanulók differenciált fejlesztését.”6
A jelen helyzet
iskolai könyvtári diagnózisa7 még
korántsem a fentebb felvázolt korszerű iskolai könyvtár képet mutatja.
A szakfelügyeleti
vizsgálataim során az iskolai könyvtárak erős és gyenge pontjait is
láthattam. Természetesen vannak olyan területek, amelyeken elmozdulást
tapasztaltam a korábbi évekhez viszonyítva. Ezek a területek a következők:
A használói
oldal felől megközelítve azt tapasztaltam, hogy folyamatos az igény az
iskolai könyvtárak szolgáltatásaira. Nagyon jó, hogy az oktatási-nevelési
folyamat valamennyi szereplője egyaránt használhatja, és a tanítás-tanulás
folyamatát minden partner (résztvevő) számára támogatja.
Vizsgálataim
során elkötelezett könyvtárostanárokkal találkoztam, akiknek igénye
van a szakmai fejlődésre, továbbképzésre. Rugalmasság, nyitottság jellemzi
őket.
Találkoztam jó
könyvtár-pedagógiai műhelyekkel, ahol az iskolai könyvtár pedagógiai
folyamatokba való beépülése sokkal kiterjedtebb a korábbi évekhez
viszonyítva. A könyvtárhasználati ismeretek a kimeneti mérés rendszerében
(kétszintű érettségi) is megjelenik. Az országos, felmenő rendszerű
könyvtárismereti tehetséggondozó versenyben is részt vesznek.
A tárgyi
feltételek oldaláról megközelítve tapasztalataim a következők: az
iskolai könyvtárak elhelyezése, alapterülete-mérete növekedett,
áttekinthetőbb, jobban használhatóbb lett. A technikai berendezések,
eszközök, felszerelések fejlődtek, megjelent a számítógép iskolai könyvtári
alkalmazása mind könyvtárostanári mind használói oldalon. Emelkedett a
könyvtári feltártság szintje, nőtt a könyvtári alapdokumentumok megléte.
Találkoztam jó állományokkal rendelkező iskolai könyvtárakkal is.
Sok helyen az
iskolai könyvtár valóban kulturális és nyitott kommunikációs színtér az
iskolában, sok kapcsolódó programmal és a tanulás fejlesztéséhez jó
eszközparkkal és tanulás-módszertani háttérrel.
Ha itt lenne vége
a tapasztalataim összegzésének, akkor is javasolnék a jövőre vonatkozóan:
még jobbá kell válni, folyamatosan tovább kell fejleszteni azt, ami már
megvan, az igényeket nemcsak kielégíteni lehet, hanem gerjeszteni is... stb.
Ám a valós kép
az iskolai könyvtárakról ettől sokkal árnyaltabb!
A helyzet, amivel
szakfelügyeleti vizsgálataim során találkoztam sok helyütt hibákat, gyenge
pontokat mutatott. Ezekből a tapasztalatokból most a legfontosabb
gyengeségeket gyűjtöttem össze.
A felhasználói
oldal felől tapasztalt negatívumok: az iskolai könyvtárak az
örvendetesen szaporodó felhasználói igényeket csak alacsony szinten
tudják kielégíteni. Az iskolai könyvtárak nyitva tartása, a hozzáférés
biztosítása az iskolahasználók számára nem a legmegfelelőbb időben történik.
A jogi
szabályozás anomáliái közül kiemelem: a jogi szabályozása nem eléggé
áttekinthető, nem egyértelmű (véleményem szerint túlszabályozott). A
finanszírozás nem megoldott. Maradékelvű, ad hoc könyvtárfejlesztés a
legjellemzőbb. Így rendezetlen, tervezhetetlen a költségvetés. A könyvtári
működést szabályozó dokumentumok aktualizálása nem mindenütt történt meg,
pedig 1998 óta – 16/1998-s MKM rendelet – sok minden megváltozott: az
iskolában (igények, szerkezet, profil, célok, hangsúlyeltolódások a
képzés-nevelés feladatrendszerében stb.). Persze a könyvtárban is sok minden
átalakult azóta pl. technikai feltételek, tankönyvtár, könyvtárostanár napi
tennivalói stb. Módosításra, aktualizálásra mindenképpen megértek az
alapvető iskolai könyvtári működési dokumentumok is.
A
könyvtár-pedagógiai működést könyvtári szakfelügyelőként ugyan nem volt
jogosítványom vizsgálni, de a hiányosságokat nem észrevenni csak bekötött
szemmel járva lehetett volna megtenni. Tapasztalataimból válogatok a
következőkben.
Legjellemzőbb,
hogy nem kellően megtervezett a könyvtár-pedagógiai munka (a tudatos
tervezés hiányát tapasztaltam). A könyvtár-pedagógiai terv és
könyvtárhasználati célismereteket kialakító könyvtárhasználati helyi
tantervek és azok megvalósításának hiánya is minduntalan jellemzi az iskolai
könyvtárakat. (pl. ad hoc jellegű a könyvtár-pedagógiai tevékenység, nincs
hálóterv stb.)
A
humánerőforrás oldalán is tapasztaltam hiányosságokat: a könyvtárostanár
önmenedzselő képessége nem elég erős – éppúgy gyengeség a szakmai
érdekérvényesítő képesség is az intézményeken belül. Gyakori jelenség a PR
és marketing hiánya. Kevés a könyvtárostanár az előírásokhoz képest is az
alapfeladatok ellátásához. A könyvtárostanárok munkaköri leírása nem
személyre szabott, a „feladatkörön túli vállalások” megfelelő díjazása nem
megfelelő.
A
könyvtárszakmai működés gyenge pontjaival is találkoztam: a számítógépes
feldolgozással is baj van: pl. problémás az adatbevitel üteme. Sajátosan
jellemző, hogy a könyvtári statisztikát nem vezetik pontosan, így hiteltelen
az adatszolgáltatás.
A tárgyi
erőforrások negatív jellemzői közül kiemelem a nem kellően feltárt, nem
szakszerűen kezelt gyűjteményeket. Az információs-kommunikációs
technológiával való ellátottság is gyenge. Még mindig vannak hiányzó
eszközök és felszerelési tárgyak. De ha minden előírt eszközzel rendelkezik
is az iskolai könyvtár, azok karbantartása és folyamatos korszerűsítése nem
megoldott. Jellemző negatívum volt az is, hogy a könyvtári állomány
összetétele aránytalan. Sok az elavult tartalmú, fizikailag elhasználódott
dokumentum az állományban. Szinte mindenütt a raktározás megoldatlanságával
találkoztam.
Mit tehet az
előbb felvázolt helyzetben a szakfelügyeleti vizsgálat? Mit tehet a
szakfelügyelő, ha ezeket a jellemzőket tapasztalja? Mérlegel.
Mérlegel a
vizsgálatban részt vevőkkel közösen: a célokat összeveti a feltételekkel,
lehetőségekkel, szembesíti azokat a követelményekkel és az elért
eredményekkel (diagnózissal). A szükséges változtatások felismerésében
külső, szakképzett szakemberként segít. A segítség egy lehetséges formája,
hogy közösen átgondolják az iskolai könyvtár jövőjét az adott iskolában. A
szakfelügyelő együttműködve a könyvtárostanárral, iskolaigazgatóval
javaslatot tesz arra, hogy mit kell tennie kinek-kinek a maga szintjén
ahhoz, hogy az adott iskolában a kívánatos iskolai könyvtári
szolgáltatásrendszert meg tudják valósítani. Azaz milyen terápiára van
szükség a felismert problémák megoldására.
Konkrét
feladatokra lebontott intézkedési tervet javasol (javasolhat) határidőkkel,
felelősökkel, amelyek lehetnek pl.:
-
tervezéssel összefüggő feladatok,
-
szabályozással összefüggő feladatok,
-
a
könyvtár szakmai tevékenységével összefüggő feladatok,
-
a
könyvtár pedagógiai tevékenységével összefüggő feladatok,
-
méréssel, értékeléssel összefüggő feladatok.
A továbbiakban
olyan fejlesztési feladatokat szedtem csokorba, amelyeket szakfelügyeleti
vizsgálatom során gyűjtöttem össze, de más iskolai könyvtárakban is
megjelenhetnek!
TERVEZÉSSEL
ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:
-
Készítsenek HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉST (stratégia) az iskolai könyvtár,
szerepéről, helyéről, szolgáltatásairól, amelyik hosszú távon biztosítja a
pedagógiai programban foglaltak eredményes megvalósítását!
-
Az iskolai
könyvtár fejlesztése érdekében fogalmazzák meg a RÖVID-, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ
TÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJUKAT!
-
Tervezzék meg a
HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS során az iskolai könyvtár vezetéséhez,
irányításához, a könyvtárszakmai és könyvtár-pedagógiai tevékenységek minél
színvonalasabb megvalósításához ennek a szakterületnek a TOVÁBBKÉPZÉSI
TERVÉT is! (pl. könyvtárszakmai és/vagy könyvtár-pedagógiai, integrált
könyvtári program használatára felkészítő, számítástechnikai, szakvizsga.)
-
Készítsenek
fejlesztési tervet a HIÁNYZÓ ESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK pótlására,
karbantartására!
SZABÁLYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:
-
Egészítsék
ki, módosítsák az ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZATOT a jogszabályi és az
adottságbeli változásoknak megfeleltetve!
-
Készítsenek
eljárásrendet a TARTÓS TANKÖNYVEK, TANÁRI SEGÉDKÖNYVEK könyvtári állományba
való kerülésének és állomány-nyilvántartásának szabályozására!
-
Szabályozzák a
tanulók és a pedagógusok által ELVESZÍTETT VAGY MEGRONGÁLÓDOTT dokumentumok
rendezésének ügyét! A könyvtárhasználati szabályzat újrafogalmazásakor erre
is figyeljenek oda!
-
Valósítsák meg,
hogy minden lehetséges – az iskolai hagyományoknak megfelelő – tájékoztatási
eszközt és módszert igénybe vegyenek ahhoz, hogy a DIÁKOK KELLŐ
TÁJÉKOZTATÁST KAPJANAK az iskolai könyvtár nyitva tartásáról, a hozzáférés
lehetőségeiről és a szolgáltatásairól!
-
Feleljen meg az
operatív tervezés során az iskolai könyvtár éves MUNKATERVE azoknak a formai
és tartalmi előírásoknak, amelyeket megfogalmaztak az iskolai munkatervvel
kapcsolatosan!
-
Gondolják újra az
iskola SZERVEZETI STRUKTÚRÁJÁT! Jelenítsék meg az iskola szervezeti
felépítésekor legalább középvezetői szinten a könyvtáros-tanárokat és legyen
megjelölve valamennyi kapcsolatrendszerük!
-
A
TANTÁRGYFELOSZTÁSBAN szerepeljenek a könyvtárostanárok: a napi beosztásuk,
elérhetőségük biztosítása érdekében. (könyvtári belső munka, illetve
kölcsönzés/könyvtári óra megnevezéssel)
-
Egészítsék ki
az IMIP humánerőforrás fejlesztése témakörét: A MUNKATÁRSAK KIVÁLASZTÁSÁNAK
eljárásrendjében szerepeljen az iskolai könyvtár megismertetése a mentor
feladatrendszerének a meghatározásakor.
A
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:
-
Készítsék
el az iskola KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT!
-
Készítsék el
a KÖNYVTÁRHASZNÁLATI HELYI TANTERVET a könyvtárhasználat célismeretének a
megtanítására, illetve a könyvtári szakórák megtervezésére! Tervezzék meg a
könyvtárhasználati tevékenységsort és feladatrendszert! Kerüljön be ez a
helyi tanterv a befogadó tantárgyak helyi tantervébe! Szülessen megegyezés a
lehetőség szerinti tömbösített megvalósításra! Az egyes tantárgyak helyi
tantervében tervezzék meg a könyvtárral megoldható pedagógiai feladatokat,
pl. önálló ismeretszerzés, forrásalapú problémamegoldó tanulás stb.
-
Mérje fel az
iskolai könyvtárostanár, hogyan történik az IGÉNYKELTÉS, a többkönyvűség
elvének tudatosítása a tanítás-tanulás során!
-
Készítsenek
felmérést és megoldási javaslatot arra, hogy miért nem ismerik a szaktanárok
elég jól az iskolai könyvtár irodalmát! Cselekvési tervet dolgozzanak ki,
hogy a szaktanárok hogyan használtathatnák még jobban az iskolai könyvtár
irodalmát, állományát és szolgáltatási rendszerét!
A KÖNYVTÁR
SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:
-
Használják a
könyvtári MUNKANAPLÓT a céljainak megfelelően!
-
Készítsenek
intézkedési tervet az iskolai könyvtár ÁLLOMÁNY-KARBANTARTÁSSAL,
FELTÁRÁSSAL, APASZTÁSSAL, ÁLLOMÁNYREVÍZIÓVAL kapcsolatos
tevékenységrendszerének szakszerű megvalósítására! Térképezzék fel, hogy
melyek azok a feladatok, amelyeket rövid, közép, illetve hosszú távon meg
lehet valósítani!
-
A KÖNYVTÁRI
ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSÁRA intézkedési tervet készítsenek!
-
Készítsenek
fejlesztési tervet a SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS bevezetésére! Olyan
integrált könyvtári programmal számoljanak, amely teljes körű
állományfeltárást és visszakeresést biztosít. Ennek a fejlesztésnek mind a
humánerőforrás oldalát mind a tárgyi erőforrás oldalát tervezzék meg!
-
Készítsenek
fejlesztési elképzelést a RAKTÁROZÁS minél célszerűbb átgondolására!
-
A STATISZTIKAI
ADATSZOLGÁLTATÁST az előírásoknak megfelelően biztosítsák!
MÉRÉSSEL,
ÉRTÉKELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK:
-
Tervezzék meg,
hogy a VEZETŐI ELLENŐRZÉS során az intézményi működés mérési és értékelési
feladatai között szerepeljen az iskolai könyvtár tevékenységrendszere is!
-
Egészítsék ki az
INTÉZMÉNY MÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÉNEK meghatározását: az
ELÉGEDETTSÉGVIZSGÁLAT terjedjen ki az iskolai könyvtár tevékenységére!
-
Egészítsék ki a
TANULÓK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE RENDSZERÉT, olyan módon, hogy az terjedjen ki a
könyvtárhasználati képességekre, a tanulási, az önművelési képességek
állapotjellemzésére is!
A továbbiakban
példát mutatok be arra, hogy hogyan szerepelhetnek ezek a felismert
feladatok egy iskolai könyvtár fejlesztési tervében:
„A jó munka
alapja a jó terv!”
FELADAT
|
SIKERKRITÉRIUM |
FEJLESZTÉSI IDŐ |
FELELŐS |
KELETKEZETT DOKUMENTUM |
1. Az iskolai könyvtár működéséhez
szükséges dokumentumok módosítása, korrigálása, a hiányzó dokumentumok
elkészítése.
|
Jogszerűen és szakszerűen szabályozott működési dokumentumokkal
rendelkezik az iskolai könyvtár |
.....tanév
rövid
távú feladat |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Az iskolai könyvtár
szervezeti és működési szabályzata
-
Az iskolai könyvtár
gyűjtőköri szab.
-
Katalógusszerkesztési
szabályzat
-
Könyvtárhasználati
szabályzat (állományvédelem)
-
Munkaköri leírás (szervezeti
struktúra módosítása)
-
Könyvtári munkaterv
-
Továbbképzési terv
-
Hiányzó eszközök pótlásának
terve
-
KÖNYVTÁRFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
|
2.
Eljárásrend készítése, mely alapján az iskolai könyvtár szervezi az
iskolai tankönyvellátásban a tartós tankönyvekkel kapcsolatos
tevékenységeket. |
A
jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár
tankönyvtárat működtet és részt vesz a tanulói tankönyvellátás iskolai
megszervezésében |
.....tanév |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Eljárásrend a tanulói és
tanári tankönyvek kezelésére
-
A tankönyvtár szabályozó
dokumentuma
-
A tankönyvtár
nyilvántartásai
-
A tartós tankönyvek kezelése
|
3. Az
iskola könyvtár-pedagógiai programjának az elkészítése.
Az
abban megfogalmazottak megvalósítása, koordinálása, gondozása. |
A
könyvtárostanár a könyvtár-pedagógiai program szerint tervezi és a
nevelőtestülettel közösen valósítja meg az önálló ismeretszerzésre
nevelés érdekében a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti
az informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását |
.....tanév
majd ezt
követően folyamatosan |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Könyvtár-pedagógiai program
-
Könyvtárhasználati helyi
tanterv, 1-8. évfolyam számára a könyvtárhasználati célismeretek,
képességek kialakítására, fejlesztésére
-
A könyvtári szakórák terve a
helyi tantervben
Cselekvési terv az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak
a minél szélesebb körű használtatására |
4. A
könyvtárostanár szakmailag korrekten gondozza, szakszerűen és
rendszeresen fejleszti az iskolai könyvtár állományát |
Az
iskolai könyvtár gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az
információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő
tevékenysége hasznosít: befogadva és felhasználva a különböző
rögzítési tárolási, átviteli és keresőtechnikákat. Az iskolai könyvtár
gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét követve
folyamatosan fejlesztik. A gyűjtemény feldolgozva, feltárva teszi
hozzáférhetővé a könyvtárhasználók számára. |
Középtávú
fejlesztés |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Iskolai költségvetés
-
Állomány-nyilvántartás
különböző dokumentumai
-
A gyűjteményszervezés során
használt nyilvántartások (gyarapítás, apasztás nyilvántartásai)
-
Katalógusépítés szabályzata
-
Helyi adatbázis
-
Statisztikai
adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (munkanapló, csoportos
leltárkönyv, számlanyilvántartás, brosúra nyilvántartás, letétek
nyilvántartása, kölcsönzések nyilvántartása)
-
Fejlesztési terv a
raktározás átgondolására
|
5. Az
iskolai könyvtár berendezésének és eszközeinek a fejlesztése |
A
jogszabályoknak megfelelő, a szakmai kritériumok szerint berendezett
és eszközökkel ellátott iskolai könyvtár |
Középtávú
fejlesztés |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Kötelező eszköz és
felszerelési jegyzék alapján a hiányzó eszközök beszerzésének,
karbantartásának, fejlesztésének ütemterve
-
Pályázati adminisztráció
dokumentumai
|
6. A
könyvtárostanár továbbképzése |
Könyvtárszakmai és könyvtár-pedagógiai, számítástechnikai tudással
rendelkező, a képesítési követelményeknek megfelelő innovatív
könyvtárostanár |
Középtávú
fejlesztési terv |
Igazgató
Könyvtáros-tanárok |
|
7. Az
iskolai könyvtár tevékenységi rendszerével igényt kelt és igényeket,
elvárásokat elégít ki az információs társadalom és a pedagógiai
program céltételezésével összhangban. |
Az
iskolai könyvtár az információs társadalomba vezető út eszközbeli és
módszerbeli alapfeltétele |
Középtávú
fejlesztési terv |
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Az iskolai könyvtár
minőségpolitikai nyilatkozata
-
Az iskolai könyvtár
minőségirányítási rendszere
-
Az iskolai könyvtár az
iskola IMIP-ben (küldetésnyilatkozat, mérések, ellenőrzések,
értékelések rendszere)
A mérések
rendszerének módosítása (benne elégedettségmérés a könyvtárban, az
iskolai könyvtár tevékenységi rendszerének és szolgáltatásainak
értékelése, igényfelmérés a könyvtárban) |
8. Az
iskolai könyvtár szolgáltatási rendszerével biztosítja a
dokumentumokhoz való hozzáférést, a tanórai foglalkozások tartását, az
egyéni és csoportos helyben használatot, a dokumentumok kölcsönzését. |
Az
iskolai könyvtár sajátos eszközrendszerével és szolgáltatási
rendszerével segíti a tanításhoz-tanuláshoz szükséges
ismerethordozókhoz (használatukhoz és előállításukhoz) való jogot. A
szolgáltatások rendszerével a követelményeknek megfelelően rugalmasan
képes újraszervezni tevékenységeit és szolgáltatásait. |
Hosszú távú cél
|
Igazgató
Könyvtáros-tanár |
-
Tájékoztató dokumentumok az
iskolai könyvtár szolgáltatásairól és azok igénybevételének
szabályairól
-
Országos Dokumentum-ellátási
rendszerben való részvétel
-
Terv a szolgáltatások
kibővítésére
-
Egyéni és csoportos
könyvtárhasználat terve
-
A személyiségfejlesztéssel
és a közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok ütemterve
-
Az iskolai könyvtár nyitva
tartása az iskola összesített órarendben
|
Összegzés
Az iskolai
szakfelügyeleti vizsgálat következtében átgondolt fejlesztési feladatok
megvalósításának egyrészt az lehet az eredménye, hogy jól működő iskolai
könyvtárak lesznek az oktatási intézményekben, másrészt korszerű iskolai
könyvtárak jönnek létre.
Fontos, hogy az
iskolai könyvtári szakfelügyelő a vizsgált intézmény könyvtáros-tanárával és
az igazgatójával közösen határozza meg a fejlesztések fókuszát, melyek
vonatkozhatnak az iskolai könyvtár egészére, vagy egy-egy könyvtári
területre, vagy egy-egy szolgáltatásra.
A javaslatok
alapján elkészített fejlesztési tervekhez felelősöket, időpontokat,
kritériumokat és határidőket érdemes hozzárendelni. Az így megfogalmazott és
a fejlesztési tervben meghatározott célok cselekvési tervként jelennek meg
azután.
A teendők ilyen
módon történő átgondolása és szisztematikus megvalósítása eredményezheti
azt, hogy az iskola könyvtára az adott oktatási intézményben az
információs tudás megszerzésének eszközbeli és módszerbeli alapintézményévé
válik/válhat.
S azt gondolom,
hogy ez, mint hosszú távú cél igen kívánatos.
Az előbb
felsorolt fejlesztési feladatokat azért bocsátottam közre, hogy felismerve
mások hibáit ki-ki okulhasson belőle, és egyben segítséget kapjon a saját
jövőbeli feladatainak a megtervezéséhez.
A fejlesztések
eredményeképpen olyan iskolai könyvtárakat szeretnék Magyarországon, amelyek
a forrásalapú, hatékony tanulási technikák, az INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG
elsajátításának műhelyeként és tantárgyközi gyakorló terepeként az
élethosszig tartó tanulásra készítenek fel.
Ennek a
szerteágazó és hosszú munkának a felelőseit szintenként is meg lehet
fogalmazni: ágazati szinten, regionális szinten, fenntartói szinten
mindenkinek van feladata. Ám a KÖNYVTÁROS-TANÁR teendője, elkötelezettsége,
hozzáértése, jövőorientáltsága és problémaérzékenysége nélkül ezt nem lehet
sikeresen és eredményesen véghezvinni!
Ez az írás ehhez
a feladatrendszerhez próbált némi segítséget nyújtani.
„tegye
mindenki, amit sorsa szerint tennie kell,
de ha ezt
teszi, akkor tegye a lehető legtökéletesebben!”
Somerset
Maugham
Jegyzetek
1. |
|
Az írás alapjául szolgáló előadás
elhangzott az Iskolai Könyvtárosok III. Országos
Konferenciáján, 2006. október 17-én |
2. |
|
14/2001. NKÖM
rendelet |
3. |
|
Iskolai könyvtári szakfelügyelet
vizsgálatára csak az a szakértő kaphat megbízást, aki szerepel mind a
kulturális, mind pedig a közoktatási országos szakértői névjegyzékben,
továbbá részt vesz a NKÖM által szervezett szakfelügyelői
tanfolyamon és továbbképzéseken. |
4. |
|
Határozott véleményem szerint az
iskolai könyvtárakban szakfelügyeleti vizsgálatot csak szakmai
ellenőrzéssel együtt lenne szabad végezni! Az iskolai könyvtár ugyanis
olyan sajátos intézmény, amely egyrészt közgyűjtemény, másrészt
speciális tanterem is egyben: azaz taneszközök szakkönyvtára. Az ott
végzett tevékenységre is éppen ez a kétarcúság a jellemző: könyvtári,
könyvtár-szakmai tevékenység és könyvtár-pedagógiai tevékenység zajlik
ott méghozzá egyszerre, egy időben! Így a munka szakmai ellenőrzése,
értékelése és szakfelügyelete a teljes tevékenységrendszerre kiterjedően
kellene, hogy megvalósuljon. Ennek a problémakörnek a részletes
elemzésére most nem vállalkozom, hiszen azt Balogh Mihály főigazgató úr
már korábban megtette. (BALOGH Mihály: Az iskolai könyvtárak
szakfelügyelete = Pedagógiai információ – határok nélkül. Budapest,
OPKM., 2003. 80–91.p.) |
5. |
|
Elérhető:
http://www.ifla.org/VII/s11/pubs/manifesto-hu.pdf |
6. |
|
Iskolai könyvtári stratégia
2006–2009 című munkaanyag tartalmának a felhasználásával készült ez a
felsorolás. A munkaanyagot a Könyvtári Főosztály megbízásából
készítették a KTE anyaga alapján a felkért szakemberek. A szerző az anyag
összeállításában közreműködött. |
7. |
|
A saját tapasztalatomból
származtatott pozitív és negatív jellemzőit a ma iskolai könyvtárainak
vizsgálatából a Könyv és Nevelés elektronikus változatában az előadás
anyagának prezentációjában olvashatják el. |
|