Draskovics Tibor régi-új pénzügyminiszter optimistán fogalmazott a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Mint mondta, az államháztartási deficit jövőre 4,5 százalék lesz, szemben az idei 5,0-5,1 százalékkal, a gazdaság - pesszimista prognózis szerint is - 4 százalékkal növekedhet, mely 2005-ben érzékelhető javulást eredményezhet az életszínvonalban és a gazdasági egyensúly alakulásában.
A pénzügyminiszter ugyanakkor beismerte, hogy nem voltak pontosak az idei büdzsé számításai: nem sikerült helyesen felmérniük, milyen hatással jár az uniós tagság. Ma már látható, hogy lényegesen kevesebb áfa folyik be a közös kasszába, mint a tervezett. De hozzájárult a deficit növekedéséhez a lakástámogatással együtt járó többletteher is, mely 80 milliárd forinttal nagyobb kiadást eredményezett. Jelentősen, mintegy 140 milliárd forinttal rontották az idei képet a rendkívül magas jegybanki alapkamatból következő terhek is. Draskovics kifejtette, bár a magas kamatszint jelentős bevételt biztosít a befektetőknek, de negatívan befolyásolja a folyó fizetési mérleget. A pénzügyminiszterhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is bírálta a magas kamatszintet és az erős forintot. Mint kifejtette: „Ez a drága forint tönkreteszi a költségvetés jelentős részét, az exportőröket, és csökkenti jövedelmezőségünket.” Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Heteknek kifejtette: ma, az erős konjunktúra időszakában nem elsősorban az erős forint jelent problémát, hanem inkább az, hogy a Magyar Nemzeti Bank túllő a célon, és a magas jegybanki kamatot preferáló monetáris politikája óriási károkat okoz az országnak.
Parragh a Gyurcsány-kormány programjával kapcsolatban elmondta, külön erénynek tartja, hogy a kabinet a realitásokból kiindulva fogalmazta meg a cselekvési programját. Örvendetes, hogy az új kabinet hangsúlyt kíván helyezni a működő tőke behozatalára, illetve a versenyképesség javítására, ám - mint a háttérbeszélgetésen elmondta - jövőre is jelentősen, közel 100 milliárd forinttal nő a vállalkozók adóterhe. Parragh úgy látja, rossz üzenetet hordoz az, hogy a költségvetési lyukakat újabb és újabb adóemeléssel kívánja betömni a kormány. Az úgynevezett bankadó bevezetését pedig dilettáns megoldásnak nevezte.
Parragh László a kormányprogram pozitívumai között sorolta fel, hogy 2005-ben az iparűzési adó 50 százaléka levonható lesz a nyereségadó alapjából, hogy egyes társadalmi csoportok számára javulhatnak a munkába állás esélyei. Helyes iránynak tartja a kamara elnöke az szja kétkulcsos rendszerét, azzal a megjegyzéssel, hogy ez növeli a vállalkozók adóterhét. Az MKIK számításai szerint a minimálbér tervezett 4 ezer forintos emelése esetén 35-40 milliárd forinttal nagyobb adóteher nyomja jövőre a vállalkozókat, 22-27 milliárd forinttal többet kell az államkasszába fizetni a vállalkozóknak a mobiltelefon-adó miatt, 16 milliárdot pedig a vállalkozási járulék bevezetésének köszönhetően. A könnyítések és az adóemelések mérlege messze nem pozitív - mondta az elnök. Amíg a különböző elvonások csupán 36 milliárd forinttal csökkentik az adóterhet, addig 119-131 milliárddal növekednek a vállalkozókat érintő adóterhek, tehát a jelenlegi állás szerint 2005-ben az idei 100 milliárdos többletteherhez hasonló nagyságrendű tétellel kell többet adózniuk a vállalkozóknak.