Somorjai László
Felebarátok a Mária utcából

A fővárosi Mária utca 21. lakói úgy érzik, hogy a jezsuita rend mihamarabb ki akarja őket „söpörni” a lakhelyükről. A jezsuiták úgy vélik, a lakók érdekében járnak el, amikor sürgetik a gáz- és villamosenergia-szolgáltatás azonnali beszüntetését, mondván: az épület életveszélyes. Az ingatlanról egyébként is kiderült, hogy „elfelejtették” államosítani, így a katolikus egyház tulajdonában maradt építése óta. A lakók szerint azonban a jezsuiták csak ürügyet keresnek a kilakoltatásra. 

Az épület, amelyre sürgősen igényt tart az egyház Fotó: Somorjai L.

A bérlők azt remélik, hogy az október végére kitűzött bírósági ítélethirdetés az önkormányzatot kötelezi arra, hogy kártalanítsa őket. Korábban már született két jogerős ítélet, amelyek következtében a tizenegy Mária utcai családból kettő cserelakáshoz jutott. Ezt a maradék kilenc afféle „próbapernek” tekinti, és a számukra is kedvező bírósági döntésre várnak október 27-én. A közelmúltban azonban kérdésessé vált, vajon saját lakásukban vagy az utcára téve kell megérniük az említett időpontot, noha kérték a jezsuita rend türelmét. Az érintett családokhoz tartozik három nyugdíjas és öt kiskorú gyermek - egyikük még csecsemő.
A lapunknak nyilatkozó bérlők között több gyakorló katolikus is van, akik a jezsuiták Mária utcai templomába járnak istentiszteletre, és eszükbe sem jutna, hogy ártsanak felekezetüknek. Nem ez a céljuk, hanem hogy megnyugtató megoldást találjanak abban a helyzetben, amelynek előidézéséért nem őket terheli a felelősség.
A viták forrása onnan fakad, hogy a Mária utca 21. alatti épület 1908 óta a katolikus egyházhoz tartozik, és 1945 után „elfelejtették” államosítani. A kerületi tanács ennek ellenére beköltöztette az embereket az épületbe. 
Dolvig Mihály, aki 78 éves nyugdíjas, 1970-ben jött ide, minőségi cserével. Ez azt jelenti, hogy egy lakást is leadott a mostaniért. „A tanács határozatlan időre kiutalta nekünk a Mária utcai lakást, amelyet a 90-es években ugyanúgy meg szerettünk volna vásárolni, mint azt mások is tették az országban. Akkor derült ki, hogy nem lehet: az ingatlan az elidegenítési tilalmi listán áll” - meséli Dolvig úr. Sokáig rejtélynek számított, mi az oka a tilalomnak, mígnem valaki gondolt egy „nagyot”, és megszerezte a ház tulajdoni lapját. Kiderült, hogy az ingatlan 1908 óta a Budapest-Esztergom Főegyházmegye tulajdonában van, a jezsuita rend pedig örökös használati és haszonélvezeti joggal rendelkezik. A főegyházmegye ajándékaként 2001-től a jezsuiták lettek a tulajdonosok is. Ekkor kezdődtek a bonyodalmak.
„Az önkormányzat lemondott a ház kezeléséről, a jezsuita rend viszont nem vette át ezt a feladatot. Joghézagba kerültünk. Nem tudtuk azt se, hogy a lakbért kinek fizessük, mígnem úgy döntöttünk, hogy egy elkülönített számlára helyezzük a bírósági döntés megszületéséig” - meséli Jászfalvi Walter, aki mintegy tíz éve lakója az ingatlannak.
A jezsuita rend valóban nem úgy viselkedett, mint amely a bérleti viszony fenntartása érdekében fáradozna, mert az illetékes önkormányzatnál bontási engedélyért folyamodott, mondván, az épület életveszélyes. Levelet küldtek továbbá az Elektromos Műveknek és a Fővárosi Gázműveknek - tájékoztatásul a bérlők is megkapták azok másolatát -, amely levelekben azt kérelmezik, hogy az ingatlanban azonnal szüntessék meg a gáz és elektromos áram szolgáltatását - a megállapított baleset- és életveszélyre való tekintettel. „Ezen levelek alapján úgy tűnik, hogy mindenáron ki akarnak tenni bennünket, mielőtt az októberi tárgyaláson megjelenünk” - vélelmezi Vidákovics Nándor a történteket, aki egyébként negyven éve lakik a házban. Nem is adja fel a harcot, mert úgy gondolja, hogy az épület jogilag rendezetlen állapotáért a lakók egyáltalán nem tehetők felelőssé. Szerinte a Németh-kormány alatt kellett volna rendezni az ügyet, amikor a rendelkezésre álltak a szükséges iratok. Véleményének kifejtésére levelet írt Kelényi Tibornak, a jezsuita rend Mária utca 25. szám alatti központjának gazdasági igazgatójához: „Az energiaellátás megszüntetésekor a villamosenergia-ellátást belső égésű motorral hajtott áramfejlesztőkkel, míg a gázellátást palackos gázzal és fúvókacserével fogjuk megoldani.” Azt is hozzáteszi, hogy a Rákosi-, illetve kora Kádár-rendszerben elszenvedett igazságtalanságok miatt - véleménye szerint - nem rajtuk kellene elverni a port. „Az is elgondolkodtató, hogy olyan emberek, akik a lelkipásztorkodásra tették fel az életüket, ennyire türelmetlenek, és ilyen durva lépések megtételére képesek” - egészíti ki ez év augusztus 9-ei keltezésű levelét. 
A lakók szerint az önkormányzat komolyan foglalkozik az ügyükkel, és várható, hogy a közeljövőben megoldás születik. „Ezért kértünk egy kis türelmi időt a jezsuitáktól, hiszen nem a mi hibánkból kerültünk ebbe a helyzetbe - mondja Jászfalvi Walter. - Azt tapasztaljuk, hogy elég drasztikus módon igyekeznek megszabadulni tőlünk. Nem értjük: ha tizennégy év nem volt elég az ügy rendezéséhez, akkor mitől vált most hirtelen olyan sürgőssé” - teszi hozzá.