Nem hoz újabb árrobbanást a májusi uniós csatlakozás - állítják az ingatlanpiaccal foglalkozó szakemberek. Az előrejelzések szerint az idén a használt lakások ára 6, míg az új építésű ingatlanoké akár 10 százalékkal is emelkedhet. A „nyerő” az idén is az építési telek lesz, a várakozások szerint akár 15 százalékkal is drágulhat. Az év első hónapjaiban még a tavalyi törvénymódosítások keltette bizonytalanság jellemző, jelentősen visszaesett a hitelt igénylők száma. Sajtóértesülések szerint márciustól tovább emelkednek a kamatok.
Az árak 2004-ben a korábban prognosztizálthoz képest várhatóan nagyobb ütemben emelkednek majd - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Rt. közös felméréséből. A megkérdezett ingatlanforgalmazók és fejlesztők a használt lakások esetében 6 százalékos, míg az új építésűeknél 9 százalékos árnövekedést prognosztizálnak, miközben az építőanyagoké 9, az építés munkadíja 6, a tervezésé pedig 5 százalékkal kerül többe, mint tavaly. Az irodák és az üzlethelyiségek 6-7 százalékkal drágábban bérelhetők, az építési telkek ára pedig akár 15 százalékkal is emelkedhet. Az aggregát árnövekedés 15 százalékos lehet, mely messze meghaladja az inflációt, de még a most is tisztes haszonnal kecsegtető betéti és állampapírhozamokat is. Tehát nem fontos az „uborkásüvegben” tartani pénzüket azoknak, akik nem tudták eldönteni, hol „ketyegjen” a sok millió forintjuk, hiszen befektetési szempontból várhatóan továbbra is megmarad az építési telkek jelentősége. A telekáfa bevezetése az ilyenkor rendszerint kiegyensúlyozott piacot teljességgel felborította, s a felfűtött hangulat hatására a piaci szereplők sokszor szinte alku nélkül kötötték az üzleteket. A leginkább kelendőnek és ezzel együtt a legnagyobb áremelkedést produkálónak a fővárosi foghíjtelkek bizonyultak. Közülük is leginkább a város frekventált részeihez közelieket tüntették ki megkülönböztetett figyelemmel.
Az idén várhatóan tovább erősödik a tavaly is már megfigyelt tendencia, miszerint a kisebb alapterületű lakások relatíve drágábbak, mint a nagyobbak. Az év végén egy 60 négyzetméternél kisebb lakóingatlan 15-19 ezer forinttal került többe négyzetméterenként, mint az ennél nagyobb lakás. A GKI felméréséből az derült ki, hogy az idén tovább erősödik ez a tendencia, mivel nő a kisebb alapterületű lakások iránti kereslet.
Az ingatlanpiacra jelenleg az egyik legnagyobb befolyást a decemberi szigorítások jelentik. Aki tehette, még az év végén realizálta a tervét, s ennek megfelelően az ingatlanforgalmazók árbevételük számottevő bővüléséről számoltak be erre az időszakra vonatkozóan. A tények, valamint az azt kiváltó okok azonban már ekkor előre vetítették, hogy ez a folyamat nem lesz tartós, s az új év korrekcióval kezdődik. Az év végi változások két irányú hatást fejtenek ki az ingatlanpiacon. Egyrészt relatíve kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek növelik az új lakások iránti keresletet, amely felhajtja az árakat, másrészt a használt lakások esetében a hátrányos változások csökkentik a keresletet, ezért csupán kisebb mértékben, az inflációt követően drágulnak. Ezen nem segít az sem, hogy az egyre dráguló új ingatlanok kevesebb vevőt képesek vonzani, elvileg tehát növekednie kellene a használt lakások iránti keresletnek, de a kedvezőtlenebb hitelfelvételi körülmények ellensúlyozzák ezt a mozgást.