Hetek - VIII. évfolyam, 5. szám, 2004. január 30

Tavaly minden eddigi rekordot megdöntve 208 ezer 441 új autó került forgalomba hazánkban. Az eladások javarésze céges vásárlás volt, hetvenezer magánszemély viszont az olcsóbb megoldást választotta, vagyis importból származó használt autót vett. Az összességében 280 ezer gépkocsi eladásából származó fogyasztási adó 61 milliárd forinttal gyarapította a kincstárat. A tét tehát nem kicsi, csakúgy, mint az államháztartás hiánya.

Január 26-án mintegy kétszáz használtautó-importőr a Parlament előtt fejtette ki álláspontját az őket súlyosan megkülönböztető regisztrációs adó idő előtti bevezetéséről. Az eredetileg 2004. május 1-jei határidő helyett a kormány költségvetési megfontolásokból három hónappal előbb lépteti életbe az új adónemet. Autók regisztrációs adójával Európában a tizenöt uniós tagállam közül tízben találkozhatunk. A maradék öt ország az adót a többiekéhez képest magasabb üzemanyag árába építi be. Ezt megtehette volna Magyarország is, hiszen ha figyelembe vesszük az egy főre jutó nemzeti jövedelem mértékét, nyugodtan kijelenthetjük: minden jelenlegi uniós tagállamban olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk! De nemcsak ez a probléma.
Magyarországon egy külföldről behozott használt autó forgalomba helyezésének átfutási ideje nyolc-tíz hét. Mivel a Magyar Közlöny 2003. december 13-án hozta nyilvánosságra a regisztrációs adó 2004 február elsejei életbelépését, a rendelkezésre álló negyvenkilenc nap alatt nem lehet forgalomba helyeztetni az országban már bentlévő, több mint 10 ezer használt személygépkocsit. Februártól viszont már meg kellene fizetni a regisztrációs adót, ami az euro 2-es környezetvédelmi besorolású felsőközép kategóriájú autóknál 1 millió 600 ezer forint+ áfa, amitől piacképtelenné válnak ezek az autók.
A tüntetők Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett petíciójukban egyrészt a regisztrációs adó módosítását szeretnék elérni. Másik kérésük, hogy függesszék fel a törvény végrehajtási utasítását azokra az általuk importált, de még forgalomba nem helyezett gépkocsikra, melyeket tavaly év végén - a teljes jogbiztonság tudatában - hoztak be az országba. Ha javaslataikat nem veszik figyelembe, a Magyar Gépjármű Kereskedők Országos Egyesületének adatai szerint közvetlenül négy-ötezer ember egzisztenciája kerül veszélybe. Vertikálisan érintettek lehetnek még a gépjárműjavító karosszérialakatosok, és a banki szektor is, mivel minden tíz eladott autóból nyolcat hitelre vásárolnak meg. A regisztrációs adótörvény vesztesei lehetnek még azok a kispénzű, használt autót vásárolni szándékozó emberek, kiknek életviteléhez szükséges a gépkocsi használata. Egyértelműen jól járnak viszont a luxuskategória vásárlói. Az adótörvény visszásságait jelzi az a tény, hogy ugyanannyi regisztrációs adót kell majd fizetni egy Opel Vectra 2.0 benzines autóért, mint egy S-osztályú Mercedesért!
A nagypolitika egyik lényeges eleme, hogy az elkerülhetetlen érdekellentéteket szintézisbe hozza. A Magyar Gépjármű Importőrök Egyesülete, mely az új autók eladásában érdekelt, nyilvánvaló konkurenciája a használtautó-kereskedőknek. Mégis csak az előbb megnevezett érdekképviseleti szervezet véleményezhette a regisztrációs adó törvénytervezetét, így erős lobbitevékenységet fejthetett ki. Hogy miért nem kérdezték meg a használtautó-importőröket is, abban valószínűleg szerepet játszik napjaink jellemző betegsége, a megalapozatlan véleménynyilvánítás is. Sokan fogalmazták meg velük szemben azokat a vádakat, mely szerint alulszámlázott kocsikat hoztak be az országba, így mentesülve az adó egy részétől. Nem tisztem hogy védjem őket, de a tények a következők: 2002. január 1-jétől csak „fölülszámlázásról” beszélhetünk, ugyanis az Eurotax katalógusban gépkocsitípusonként megállapított vámértéktől 50 százalékban törvény szerint eltérhet az importőr. A katalógusártól való eltérés egyrészt abból adódik, hogy többnyire sérült autókat hoznak be, másrészt a többéves üzleti kapcsolatok és a nagy tételben való vásárlás jó alkupozíciót eredményez.
Mivel a fogyasztási adót felváltó regisztrációs díj kisebb közterhet ró az új autókra, az Audi, a BMW és a Mercedes is jelentős árcsökkenést jelentett be február elejétől. A BMW-ket forgalmazó Wallis Motor Kft. szerint az így keletkező, típusonként eltérő (5-25 százalék) nyereséget teljes egészében a vásárlók élvezhetik. Példának okáért a BMW 320d személygépkocsi, mely után nettó 150 ezer forint regisztrációs adót fizet majd ki az importőr, 12,6 százalékkal lesz olcsóbb. Fentiekből könnyen kiszámítható, hogy a regisztrációs adó bevezetése előtt közel 1 millió forinttal több adót kasszírozott be az állam ebben a konkrét esetben. Ezek után fölmerül a kérdés: milyen költségvetési megfontolásokból vezetik be előbb a regisztrációs adót? A luxusautók esetében tetemes, akár több millió forintos árcsökkenés fog bekövetkezni, amely összhangban van azon uniós törekvéssel, mely szerint a tagországok újautóárai között legfeljebb 5 százalék eltérés lehet. Sajnos ez azzal jár, hogy a hazánkban erősen nyomott áron forgalmazott kisautók drágábbak lesznek.