Hetek - V. évfolyam, 48. szám, 2001. november 30

Elesett az első amerikai katona Afganisztánban: a harminckét éves Johnny Michael Spann a mazari Sarifban kitört börtönlázadás során vesztette életét. A múlt hét sikeres katonai akcióinak köszönhetően Afganisztánban már csak a déli területeken fekvő Kandahár városa maradt tálib kézen. „Azt mondtam korábban: az egyik célunk, hogy kifüstöljük, megfutamítsuk és az igazságszolgáltatás elé állítsuk őket. Kifüstöltük őket. Megfutamodtak. Most pedig felelősségre vonjuk őket. Annak idején azt is mondtam, hogy célunk elérése érdekében bármilyen eszközt igénybe fogunk venni - és pontosan ez az, amit tenni szándékozunk” - nyilatkozta az eredmények kapcsán hétfőn George W. Bush amerikai elnök, aki a jelek szerint máris azon töri a fejét, ki legyen a terrorizmus ellen meghirdetett háború következő célpontja.

„Aki terroristát támogat, az maga is terrorista. Aki a terroristáknak pénzt ad, az szintén terrorista. Aki terroristát fogad be, az is terrorista. Ennél egyértelműbben nem tudom kifejezni magam a világ országai előtt. Aki tömegpusztító fegyvereket gyárt, hogy azokkal terrorizálja a nemzeteket, annak felelnie kell tettéért… Az Egyesült Államok ellenséges rezsimnek tekint minden olyan országot, amely terroristacsoportokat támogat vagy menedéket nyújt nekik” - mondta Bush elnök még szeptember 20-án a Kongresszus előtt elhangzott emlékezetes beszédében. Most hétfői nyilatkozatában ugyanezt a gondolatmenetet fűzve tovább, elszántnak és magabiztosnak tűnt a háború folytatását illetően, s bejelentette: Afganisztán csak a kezdet. Beismerte, hogy Oszama bin Laden elfogása valóban elhúzódhat, ám kétséget sem hagyott afelől, hogy „így vagy úgy, de elkapjuk”. Az elnök szerint a terrorizmus elleni háború veszélyes szakaszba lépett, és az amerikai népnek fel kell készülnie arra, hogy ez még több áldozattal, még több katona elvesztésével jár majd.
„Szaddám gonosz. Tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, éppen ezért újra meg kell nyitnia országa kapuit az ellenőrzések előtt” - utalt az elnök arra, ki kerülhet hamarosan a terrorizmus ellen küzdő fegyverek célkeresztjébe. Bush szerint az iraki diktátor valóságos veszélyt jelent az emberiségre, hiszen korábban is bevetett már vegyi fegyvereket, és több ízben bebizonyosodott, hogy hajlandó terrorcselekmények végrehajtására.
Szaddám 1997 óta nem engedi be az ENSZ-ellenőröket, akik azt vizsgálnák, hogy Irak betartja-e az Öböl-háború befejeztével aláírt megállapodás feltételeit, és nem gyárt-e tömegpusztító fegyvereket. Műholdas felvételek és más információk viszont alátámasztják, hogy Irak tovább folytatja a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek előállítását.
Colin Powell külügyminiszter szerint az amerikai elnök és a nemzetközi közösség kezében számos eszköz van, amivel rákényszeríthetik Szaddámra a döntést. Bush megerősítette, hogy a kormánykörökben is csak „kényszerítő diplomáciaként” ismert módszerrel a közeljövőben felszólítják Szaddám Huszeint az ENSZ-ellenőrök beengedésére. Arra válaszolva, hogy mi történik, ha az iraki vezető nemet mond, Bush csak azt felelte: „Majd meglátja”.
Irakon kívül az országa területén „bizonyos csoportoknak” menedéket adó Szíria, valamint az al-Kaida kiképző táborokat rejtő Szomália, illetve az al-Kaida csoportokat befogadó Jemen és Szudán is számíthat amerikai vadászrepülők látogatására a jövőben, annak ellenére, hogy ezen országok kormányai a szeptemberi támadást követően igyekeztek - legalábbis a látszat kedvéért - támogatásukról biztosítani az amerikai felet. A további célpontok közé bekerült a nukleáris fegyverekkel kísérletezgető Észak-Korea is, akivel Amerika jelenleg is tárgyalásokat folytat a fegyverellenőrök beengedéséről. Felmerült a Fülöp-szigetek illetve Indonézia neve is, ahol a helyi kormányokkal együttműködve kerülne sor a terrorizmus elleni harcra.

Az utolsó felvonás

Oszama bin Laden felszólította követőit: inkább kövessenek el öngyilkosságot, mintsem hogy megadják magukat, és amerikai katonai bíróság elé kerüljenek. Az információt közlő pakisztáni vezetők és arab diplomaták szerint bin Laden első ízben adott ki ilyen parancsot, ami valószínűleg közvetlen reakció Bush elnök azon döntésére, mely szerint a terroristákat katonai és nem polgári bíróság elé kell állítani.
Jóllehet bin Laden követői már korábban is elszánták magukat a halálra, vezérük most hivatalosan is figyelmeztette őket: győzelem vagy halál - csak ez a két választásuk van. Ennek fényében a szárazföldi csapatok bevetése még a korábbi elképzeléseknél is veszélyesebbnek tűnik. Egy szökött tálib parancsnok szerint a talibán keményvonalas, halálraszánt harcosai most élő bombákká alakulnak át: robbanószert erősítenek saját testükhöz, és öngyilkos merényletekre készülnek. Miközben megadást színlelve megölelik az Északi Szövetség parancsnokait, a dzsihád utolsó felvonásaként a pokolgépeket hirtelen működésbe hozzák, és felrobbantják saját magukat a szövetség vezetőivel együtt.
Annak ellenére, hogy a parancsnok állítása még nem nyert bizonyítást, hitelt adtak szavainak, miután a napokban öngyilkos merényletre került sor, amikor ötszáz külföldi tálib harcos megadta magát Kunduztól nyugatra. Egy tálib katona felrobbantotta magát, megölve két másik tálib fegyverest és súlyosan megsebesítve az Északi Szövetség egyik vezető parancsnokát, valamint az ITN egyik riporterét is.