Papp Levente
Vérmentes fegyver a piszkos pénz ellen

„El kell törölnünk a terroristákat pénzügyi térképünkről, ez a vérmentes fegyver éppoly halálos számukra, mint bármelyik, amit Afganisztánra ledobtunk” - jelentette ki az amerikai Charles Intriago, a pénzmosás elleni riadó egyik kulcsembere. Amerika tehát nemcsak vadászgépekkel, hanem „pénzügyi fegyverekkel” is harcol a terrorizmus ellen.

A Wall Street fényárban. Az amerikai bankok is behódolnak Fotó: Reuters    

Az USA-ban a pénzmosás elleni harc nem most kezdődött, hanem már jóval szeptember 11-e előtt: a kenyai USA-követség elleni merénylet után kampányt indított a Clinton-kormány a terrorszervezeteket finanszírozó piszkos pénz ellen. Csakhogy akkor pontosan a bankszféra ellenállása akadályozta a pénzmosók leleplezését. Hogy miért? Azért, mert az USA-ban számos olyan bank található, amelyek kétes ügyfelekkel állnak kapcsolatban. Tavaly csaknem 150 ezer gyanús bankügyletet bonyolítottak le az USA bankjai külföldi pénzintézetekkel. Az amerikai bankok eddig megelégedtek saját ügyfeleik leinformálásával, de a külföldi partnerbankok esetében ezt a hatalmas adminisztráció miatt és saját nem csekély profitjuk védelmében nem tették meg. De vége a „régi szép időknek”, a bankárok rájöttek, hogy profitjukat hosszú távon sokkal jobban veszélyezteti, ha indirekt módon segítik a terroristák pénzmozgásait, ezért most már minden tekintetben készek az eltökélt Bush-kormány drákói pénzügyi szigorításainak végrehajtására.
A pénzügyi fegyvernemek bevetésekor nem ritkán kínos helyzetbe kerül a Bush-kormányzat. Így van ez Szaúd-Arábia esetében is. A kulcsfontosságúnak számító szövetséges arab állam vezetői eddig nemigen strapálták magukat a bin Ladenhez tartozó bankszámlák zárolása ügyében, de az egyre növekvő amerikai nyomás előtt lassan kénytelenek lesznek meghajolni. Az amerikai kormány ugyanis meg van győződve arról, hogy az al-Kaida komoly vagyonokat kap szaúdi bankokon keresztül. A múlt hét végén az USA bejelentette, hogy befagyasztja Jasin al Kadi, prominens szaúdi üzletember bankszámláit, melyek nagy valószínűség szerint terrorszervezetek támogatására jöttek létre. Al Kadi szoros kapcsolatban áll egy jótékonysági alapítványnyal, amely „karitatív” akcióit elsősorban bin Laden terrorszervezetének támogatásában meríti ki. Az amerikai vezetés az alapítványt csak az al-Kaida és bin Laden pénzeinek tölcséreként emlegeti.
A pénzügyi szigorítások természetesen nemcsak a terroristákat érintik, hanem minden embert, aki banki műveleteket kíván végezni. Az USA minden civilizált államtól megköveteli a legmagasabb szintű pénzügyi kontrollt, ami gyakorlatilag a banktitok fogalmát egy régimódi kifejezéssé alakítja. A bankok ezentúl kötelességszerűen szolgáltatnak ki minden információt ügyfeleikről és pénzügyeikről a hatóságok számára, hiszen elvileg bárki segíthet terroristákat. A kilencvenes évekhez képest elképzelhetetlen mértékben válnak a bankok ügyfelei kiszolgáltatottá az állami szervekkel szemben. A pénzügyi fegyver tehát a visszájára is elsül. De hol vannak már a kilencvenes évek…