Cseresznyés Katalin
Az új bor évszaka

Ha sajtról van szó, természetesen azonnal a bor jut eszünkbe, méghozzá többnyire vörös. De nemcsak a sajtokhoz, hanem süteményektől a halakig, gyümölcsös desszertektől a vadételekig és hidegtálakig számos ínycsiklandozó étel pompás kiegészítője a bor. Az alkoholon és cukron kívül a bor értékes biogén anyagokat, szerves savakat, cserzőanyagokat, vitaminokat, enzimeket, aminosavakat és ásványi sókat is tartalmaz. Mérsékelt fogyasztása nemcsak gyomor- és emésztési problémák, hanem szívbántalmak ellen is hatásos. A borok gazdag kínálatával találkozhatunk a boltokban, de mit vegyünk figyelembe a vásárláskor? 
A fehérborok fehér, a vörös- és rozéborok sötét szőlőből készülnek. A rozéborok, bár a vörösborokhoz sorolandók, érdekes átmenetet képeznek a fehér- és a vörösborok között. Vagy a kék szőlő azonnali préseléséből készítik, innen kapta a nevét például a Blanc de Noirs - fehér feketéből, vagy sötét szőlőből préselve fehérborként erjesztik őket. 

Elsősorban azt döntsük el, hogy vöröset vagy fehéret szeretnénk, azon belül milyen más kívánalmaknak feleljen meg: gyümölcsös vagy inkább érett, minőségi vagy desszertbor legyen, azonnali fogyasztásra vagy tárolásra szánjuk? A fogyasztás szempontjából figyeljünk a bor cukortartalmára is, a nők többnyire az édes, míg a férfiak a savasabb, szárazabb borokat kedvelik, de utóbbiak aperitifként is kínálhatók étkezés előtt. Válogathatunk a polcokon az alkoholtartalom szerint is, az alkalomhoz, ételhez milyen illik jobban: könnyű (9-10 tf%), vagy közepes (10-13 tf%), esetleg egy különleges alkalomhoz illő nehéz, erős bor (13-14 tf%)? Az eligazodásban segítenek az üvegen található elő- illetve hátcímkék, amelyeken a minőségi osztályt, termőhelyet, szőlőfajtát, alkoholtartalmat, mennyiséget, évjáratot is feltüntetik, és nem utolsó sorban az árat. 
Az étel-bor harmónia kialakításához némi gyakorlat és tapasztalat szükséges, bővebb információval szolgálhatnak a vinotékák, borházak, sommelierek (borpincérek). Tisztában kell lennünk a borok élettartamával is, fontos megtudnunk, hogy a választott bor akár több évig is fogyasztható-e, vagy csupán a palackba töltést követő 4-5 hónapon belül.
Általánosan ismert szabály, hogy fehér húshoz fehérbort, vörös húshoz vörösbort illik fogyasztani, de egyre jobban terjed az az álláspont, hogy az étellel harmonizáló bort nem a hús színe, hanem az étel fűszerezése és a mártás határozza meg. Étkezési szokásainkhoz túlnyomórészt a fehérborok, ezek közül is a száraz, könnyű borok alkalmazkodnak leginkább. A markáns vagy csípős fűszerezésű húsokhoz és vadakhoz viszont a nehezebb, teltebb vörösborok illenek. A muzeális borokat mindig az étkezés végén szolgáljuk fel, mivel magas cukortartalmuk miatt elnyomhatják az ételek ízét. Az egészséges bor valódi élvezeti cikk: a természetben található illatokra emlékeztet, virágok, gyümölcsök, fűszerek stb. aromáit vélhetjük felfedezni fajtától, érettségtől, kortól függően, ezért ne hamarkodjuk el az ivást, inkább a bor színét, illatát „kóstoljuk” meg. 
Ha már túl vagyunk a vásárláson, végezetre néhány jó tanács a fogyasztáshoz. A palackot hűvös helyen tartsuk, kerülve a hőingadozást, lehetőleg fektetve tároljuk. A fehérbort 6-10 °C-on, a vöröset 10-18 °C-on ajánlott fogyasztani. Az ideális pohár vékonyfalú, talpas és díszítésmentes, nem célszerű lefelé fordítva szárítani, mivel így idegen szagok ülnek meg benne. Tálalás előtt a poharakat is tegyük rövid ideig mélyhűtőbe. A poharat kétharmadig töltsük, és ne az öblös részét, hanem a nyakát fogjuk, így nem melegítjük fel a kezünkkel, és ujjlenyomatot sem hagyunk rajta.