Benke László
Diktátorok jogvédő szerepben
Egyhetes ENSZ-konferencia kezdődik a dél-afrikai Durbanben augusztus utolsó vasárnapján. A nemes célkitűzés ellenére - az értekezlet szervezői Durbant a fajgyűlölet elleni harc seregszemléjéül választották - a világértekezlet előkészületei viharos diplomáciai küzdelembe csaptak át, mivel az ülés majdani zárónyilatkozatát előkészítő bizottság a cionizmust a raszszizmussal azonosították. Az Egyesül Államok és Kanada bojkottálja a konferenciát, jelen lesznek viszont olyan ismert jogvédők, mint Fidel Castro, Laurent Kabila vagy Jasszer Arafat.
Izraeli és palesztin aktivisták vitája Durbanben. Felkorbácsolt indulatok Fotó: Reuters„Mindaddig, amíg Izrael zsidó államként határozza meg magát, és csak zsidók betelepülését teszi lehetővé, a palesztin nép sosem lesz szabad” - vallja Ameer Mahool, egy izraeli arab civil szervezet, az Ittijah elnöke. Mihael Melhior izraeli külügyminiszter-helyettes ezzel szemben nem késett rámutatni: a cionizmus megbélyegzése Izrael legitimációjának alapjait kérdőjelezné meg. Jakov Lévi izraeli nagykövet és Nabil Ramlavi palesztin küldött hosszas egyeztető tárgyalások után jelezte: Izrael és az Egyesült Államok, másfelől pedig az Iszlám Országok Szervezete (IOC) képtelen megegyezni a közös nyilatkozat szövegében. Bár már nem szerepeltet a cionizmust rasszizmussal azonosító megállapítást, az Izrael-ellenes él a találkozó nyilatkozatának legutóbbi szövegváltozatában sem tompult. A dokumentum éppen aktuális szövege etnikai tisztogatással, háborús bűnökkel, rasszista jogrenddel vádolja a zsidó államot.
Az Indiai-óceán partján fekvő Durban városa nemcsak azért tűnt célszerű helyszínnek, mert a gyarmati sors háromszáz s az apartheid negyven évét megélt Dél-Afrikának csakugyan lehet mondanivalója a megkülönböztetésről, hanem mert a város etnikailag maga is rendkívül színes összetételű: a világ legnépesebb - félmilliós - indiai kisebbségének ad otthont. A városban idén szám szerint a harmadik raszszizmusról rendezett ENSZ-konferencia zajlik. Az előző két - 1975-ben és 1983-ban, Genfben tartott - találkozó vetett alapot a cionizmus és a fajelmélet rokonításának. Ezeken a mostani előkészületeket kísérő viták két főszereplőjének egyike sem vehetett részt: Dél-Afrika az apartheid miatt, Izrael pedig egy 1975-ben elfogadott ENSZ-határozat miatt, amely a cionizmust rasszizmusnak bélyegezte. E kettő között az ENSZ közgyűlése 1991-ig hozott határozataiban nem is tett különbséget. Dél-Afrika azóta leszámolt az intézményesített faji politikával, az Izrael elleni hivatkozási pontokat pedig a hidegháború végeztével hatályon kívül helyezték, ám annak feltételei, hogy a zsidó állam megkülönböztetés nélkül vehessen részt a világértekezleten, nem teljesültek.
Szakértők szerint a rasszizmus elleni világkonferencia az első nagyobb áttörés lehetőségét hozta el a palesztin nemzeti önállóság nemzetközi elismertetése felé. Emellett úgy látják: palesztin mozgalmárok új nemzedéke állt a frontvonalba, akik átgondolt, rátermett és civilizált fellépésükkel nemzetközi konferenciákon a figyelem középpontjába képesek kerülni. „Új szakaszba értünk - állítja Ameer Mahool. - Ez az első alkalom, hogy palesztin küldöttek ilyen jellegű ENSZ-konferencián vesznek részt. A nemzetközi arénában szabadítjuk fel magunkat Izrael ellenőrzése alól.”
Az arab követelések várhatóan még inkább felerősödnek a nemzetközi porondon, ahol az Egyesült Államok befolyása zsugorodni látszik, s egyre inkább Európa és Afrika kerül az érdeklődés középpontjába. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja az aktívan közvetíteni igyekvő Bill Clintont felváltó Bush-adminisztrációnak a közel-keleti rendezés dolgában tanúsított, a mérsékelt arab országok megnyerését szolgáló távolságtartása. Az iszlám világ azért is egyre nagyobb figyelemre tarthat számot, mivel az iszlám mára Európa leggyorsabban növekvő vallása lett, így az érintett nyugat-európai országokban megkerülhetetlen közéleti és politikai tényezővé vált.
Powell nem utazik
Márer György, New York
Amennyiben a durbani konferencia megkísérelné kirekeszteni Izraelt, az Egyesült Államok - Bush elnök fenyegetése szerint - távolmaradásával tüntet a rendezvény ellen, amely így sokat veszítene jelentőségéből. A washingtoni küldöttség magyar származású tagja, Tom Lantos kaliforniai képviselő szerint Izrael kitaszítása a világtalálkozót „képmutató színjátékká” tenné, s ez esetben maga is azt tanácsolná Colin Powell külügyminiszternek, hogy Washington bojkottálja a rendezvényt.
Az elhatározás, hogy a Bush-kormány küld-e küldöttséget a dél-afrikai ENSZ-konferenciára, és ha igen, milyet, attól függ, hogy a találkozó programjának Izraelt bíráló nyelvezete megváltozik-e - közölte Richard L. Boucher külügyminisztériumi szóvivő. Colin Powell tábornok, az első afrikai származású amerikai, aki elnyerte a külügyminiszteri tárcát, röviddel hivatalba lépése után kijelentette, hogy szeretne részt venni a megmozduláson. Egyes zsidó csoportok erőteljesen tiltakoztak ez ellen, mások azonban nem zárkóztak el a gondolattól, és képviselőket küldtek az előkészítő ülésekre.
Az a lehetőség, hogy az amerikai diplomácia vezetője jelen legyen a konferencián, heves vitákat váltott ki a kormányon belül az utóbbi hónapokban. Miután Bush elnök egy héttel ezelőtt kijelentette: az Egyesült Államok nem vesz részt az értekezleten mindaddig, amíg a küldöttek nem enyhítenek Izrael-ellenes álláspontjukon, világossá vált, hogy Powell külügyminiszter nem utazik Durbanbe. Boucher szóvivő hangsúlyozta: az Egyesült Államok számára a legsúlyosabb kérdés az volt, amikor utalások egész sora esett „egy bizonyos kormányról”, „egy bizonyos országról” és annak fajgyűlölő politikájáról. Jesse Jackson lelkész is az elhatározás bírálói közé állt: „Bush elnök végzetes lépést tett az elszigetelődés felé, amikor nem adta meg a lehetőséget Powell külügyminiszter számára, hogy vezethesse a küldöttséget Dél-Afrikába, a fajgyűlölet elleni globális értekezletre”- mondotta.
