Érdeklődve olvastam a Mindennapos manipulációk című cikket (
Hetek, 2001. július 28.), amiből egyfajta szubjektív véleményt tudhat meg az olvasó. Lényegében a realitásoktól messze esik a cikk tartalma, amely a globalizáció- és multinacionális cégellenesség újabb irománya. [Cikkünk Jeffrey Robinson: Manipulátorok - Vásárló leszel, ha tetszik, ha nem című könyvét ismertette - a szerk.]
Manipulációról esik szó, aljas és sötétben szövetkező ügynökökről, akik csak egy célt tartanak elfogadhatónak: átverni mindenkit, akit lehet!
Manipulálni ugye csak azt lehet, aki hagyja. Tabi László írása jut eszembe, amelyben vízióként vetíti elénk a nők kötött sapkájának budapesti elterjedésében szerepet játszó titkos találkozókat, a női társadalom példátlan és precízen összehangolt szövetségét, melynek eredménye, hogy egyik napról a másikra kötött sapkát viselnek. Szó esik a vízióban kereskedelemről is, de ez az írás legalább szórakoztató, szemben a ki tudja hányadikként megjelent összeesküvés-elmélet „mindent leleplező” történetéről. A multik itt vannak hazánkban. Ezt el lehet fogadni, lehet tiltakozni a vásárlás megtagadásával, de erőtlen cikkek írásával is lehet próbálkozni, vélhetőleg nem nagy eredménynyel. A szóban forgó áruházláncok értékesítési politikája jelenleg száműzte a magyar boltokból a mócsingos húst, a rossz minőségű élelmiszereket, sok terméket reális áron kínálnak. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a magyar készítmények (már amelyet egyáltalán képes még a magyar ipar és mezőgazdaság előállítani) eladási tekintetben előkelő helyet foglalnak el e boltokban, akkor a „mindenmultiteltaposunk!” felkiáltással óvatosabban kellene bánni.
Garai Gábor