Ahhoz képest, hogy a múlt héten a jegybankelnök és a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy tartható
az 5-7 százalékos inflációs prognózis, a héten határozott léptékkel módosították a hivatalos várakozást: az optimista variáció 7-7,5, a pesszimista pedig 8,5-9 százalékos pénzromlást tart valószínűnek. Ezzel szinkronban a Kopint-Datorg Konjunktúra- Piackutató és Számítástechnikai Rt. is változtatott az előrejelzésén:
hasonlóképpen 9 százalék körülire várja az infláció mértékét. A Magyar Nemzeti Bank is 8,8 százalékos inflációt prognosztizál 2001-re.
A korrekció hivatalos magyarázata a következő: a keresetek a tervezettnél nagyobb arányban nőttek, az élelmiszerárak emelkedése és az önkormányzati hatáskörbe tartozó árak is magasabbak lettek a vártnál az év első hónapjaiban. Köves András, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón elmondta, hogy az év első hat hónapjában magasabb lesz az infláció, mint tavaly ebben az időszakban volt, de a második félévben már csökkenni fog az ütem. Várhatóan kisebb lesz az úgynevezett importált infláció is, ami az euró gyengélkedése és a magas olajár hatásaként tavaly erős nyomást helyezett a pénzromlás ütemére. Köves úgy látja, hogy az unióhoz várhatóan az első körben csatlakozó országok közül nálunk lesz a legmagasabb az infláció, és ez veszély- és feszültségforrás lehet.
Karsai Gábor, a GKI Rt. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az előrejelzés módosításával a kormány gyakorlatilag felzárkózott a tényekhez, igazodott a - nem kormányzati hivatalokban dolgozó - közgazdászok és kutatók számításaihoz. A GKI például kezdettől vitatta a kormányzati prognózis realitását, a most meghozott lépés üdvözlendő,
ezzel a kormány növelheti a hitelességét. A tárca 5-7 százalékos prognózisa már anynyira tarthatatlanná vált
- tette hozzá - (az év első két hónapjában 10 százalék körül volt az infláció), hogy már szinte kényszer volt a kormányon a változtatás igénye.
Felvetődik a kérdés, hogy a (most már hivatalosan is) magasabb infláció milyen hatásokat vált ki a gazdaság különböző területein. Karsai Gábor szerint így mintegy 120 milliárd forinttal nagyobb lesz az államháztartás bevétele, de a kiadások is körülbelül ekkora összeggel nagyobbak lesznek, tehát az infláció alultervezéséből származó többletbevételnek már fixen megvan a helye, és ehhez még hozzá kell számolni az árvíz miatt szükséges kiadásokat is.
Valószínűleg a bérek vonatkozásában sem lesz lényeges változás. Mivel az idén eleve magas béremelést irányozott elő a kabinet, a magasabb infláció mellett is még „marad” reáljövedelem-növekedés - mondta az ügyvezető igazgató. Rövid távon a lakosság számára nem lesz rossz év az idei, még ha a magasabb infláció le is fogja rontani azt az örömhatást, amelyet a kormány korábban beígért.
Ugyanakkor szükség lesz a nyugdíjak pótlólagos emelésére, és ezt már félig-meddig megígérte a kormány. Erre 15 milliárd forint van félre-téve, ami elég is lesz - mondta Karsai.