Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Bush első próbái

Még alig értek véget a sajtóértekezletek, amelyeken Bush megválasztott elnök bejelentette a rövidesen hivatalba lépő miniszterek neveit, máris megkezdődtek a lépések a demokrata ellenzék részéről, amelyek egyes jelölések megváltoztatására irányulnak. Tudni kell ehhez még azt is, hogy a jelölteket a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely folyamatot alaposan megnehezíthetik a szóban forgó kezdeményezések. Persze ezek a jelenségek nem számítanak újdonságnak az Egyesült Államok történetében, hiszen szinte minden hatalomátadásnál fellelhetők, csak éppen a szereplők változnak attól függően, hogy a demokraták vagy a republikánusok kezébe kerül a gyeplő. 


Visszalépett Linda Chavez, a Bush által kiszemelt egyik miniszterjelölt. Drága feketemunka Fotó: Reuters

Néhány nappal a beiktatási ünnepség előtt az amerikai főváros úgy fest, mint a felbolygatott hangyaboly. A különböző minisztériumokban és kormányhivatalokban folynak a ki- és beköltözések, hiszen a demokrata vezetők helyére republikánusok lépnek. Egyidejűleg zajlanak a szenátusi meghallgatások, amelyeknek feladata, hogy megvizsgálják a jelöltek hátterét, valamint alkalmasságát az állásra, amelyet jóváhagyás esetén be fognak tölteni.
Bush kijelölt miniszterei között kettő olyan akadt, akinek alkalmasságát az ellenzék bizony komolyan megkérdőjelezte. Az egyik John Ashcroft szenátor, aki egyike volt a korai jelölteknek. Ashcroft Missouri államban vesztesen került ki az újraválasztásáért indított küzdelemből, mégpedig egy olyan jelölt ellen, aki három héttel a választás előtt életét vesztette. Vallási és konzervatív vezetők karöltve szálltak síkra azért, hogy a volt szenátor vezető állásba kerüljön a Bush-kormányzatban. A megválasztott elnök a telefonhívások egész sorát kapta konzervatív vallási vezetőktől, akik kifejezték azt a kívánságukat, hogy az új igazságügy-miniszter olyasvalaki legyen, aki rokonszenvvel viseltetik a konzervatív társadalmi állásfoglalások iránt. Bush, aki a választási hadjárat során többször is a „könyörületes konzervatív” névvel illette önmagát, végül is hajlandó volt arra, hogy Ashcroft szenátort jelölje ki igazságügy-miniszterévé.
A jelölés nagy vihart kavart a liberálisok körében, mivel a volt törvényhozó az amerikaiaknak abba a rétegébe tartozik, amelyet ők vallásos jobboldal néven emlegetnek, bár magukról nem mondják, hogy pogány baloldaliak. Valóban, Ashcroft szenátor vallásos ember, de a liberálisok szemében még ennél is sokkal nagyobb bűnnek számít, hogy ellene van a művi vetélésnek és az egyneműek házasságának. Egyes liberális körök attól is tartanak, hogy Ashcroft szenátor rá fogja erőszakolni vallási nézeteit az ország népére. Önéletrajzi könyvében Ashcroft erről így ír: „Ellentmond a hitemnek, hogy vallást erőszakoljak az emberekre, ugyancsak meggyőződésem, hogy Isten jelenlétét kérjem minden cselekedetemhez, beleértve a politika világát.” 
A másik Bush-jelölt Linda Chavez volt, akit a megválasztott elnök a Munkaügyi Minisztérium élére szemelt ki. A szakszervezeti vezetők azonnal mozgósítani kezdtek, hogy megakadályozzák kinevezését, mert úgymond ellenezte a minimálbért, és konzervatív nézetei is alkalmatlanná tennék ennek a hivatalnak a vezetésére. Az ellenzékiek addig mesterkedtek, míg végül találtak egy olyan ügyet, amely bizony alaposan megcsorbította Linda Chavez hitelét. Kiderült ugyanis, hogy 1991-től 1993-ig nemcsak lakott Linda Chavez házában egy Marta Mercado nevű guatemalai asszony, aki törvényes engedély nélkül tartózkodott az Egyesült Államokban, de időről időre házimunkát is végzett, amiért zsebpénzt kapott. Linda Chavez azzal érvelt, hogy nem volt köztük munkaadói és munkavállalói viszony. Jóllehet a törvény ezt nem határozza meg kimerítően, tehát a dolog vitatható, de Linda Chavez elkövette azt a végzetes hibát, hogy az ügyről nem számolt be a Bush-tábornak, így a botrány meglepetésszerűen pattant ki. 
Bush ugyan védelmére kelt jelöltjének, de maga Chavez asszony úgy látta, hogy a legjobb és legtisztességesebb dolog, ha visszalép a jelöléstől. Hangsúlyozta, hogy csak egy bajban lévő asszonynak nyújtott segítséget, amit számos más esetben is megtett. A tény azonban az, hogy nem fizette be sem a nyugdíj-, sem a társadalombiztosítási járulékot, ami bizony büntetendő cselekmény, végül, de nem utolsósorban Marta Mercado nem kapta meg a minden dolgozónak kijáró minimális órabért sem, és ez ugyancsak törvényellenes.
A Bush-táborban ezek után attól tartanak, hogy az eset rossz hatást fog gyakorolni a többi kijelölt miniszter jóváhagyási folyamatára, különösen John Ashcroft, az igazságügyi és Gale Norton, a belügyi tárca várományosai esetében. A liberális erők mindkettejük kinevezését ellenzik, ám a szenátorok a hatalomátadás során betartanak egy íratlan szabályt, és szinte teljesen szabad kezet adnak az elnöknek, hogy olyan tanácsadókat gyűjtsön maga köré, akiknek nézeteivel egyetért, és akikkel képes együtt dolgozni. A republikánusok és minden bizonynyal Bush megválasztott elnök is abban reménykednek, hogy Linda Chavez volt az egyetlen áldozat, és a többi jelölt megkapja a szenátorok jóváhagyását.


Feloldozást kap Clinton 

A hamarosan hivatalba lépő George W. Bush leendő amerikai elnök a Clinton ellen továbbra is folyó vizsgálatokkal kapcsolatban kijelentette: itt az ideje, hogy Clinton kritikusai abbahagyják a múlttal való foglalkozást, és békén hagyják a leköszönő elnököt, hogy végre élvezhesse az életet. Bush azt mondta, kétli, hogy kegyelmet kellene adnia Clintonnak, mivel az elnököt nem ítélték el a két évvel ezelőtti Monica Lewinsky botrány során tett hamis esküvel kapcsolatosan. 
A jelentések szerint Robert Ray független vizsgálóbíró fontolgatja a vádemelést a hamis eskü miatt, amely a leköszönő elnöknek annak idején majdnem a pozíciójába került. 
A republikánus Orrin Hatch szenátor, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának vezetője vasárnap kijelentette: Bushnak kegyelmet kell adnia. „Azt hiszem, itt az ideje, hogy békén hagyjuk (Clintont)… Nem látom értelmét, hogy tovább foglalkozzunk az egésszel - nyilatkozta a Fox News Sunday című tévéműsornak. Nem hiszem, hogy lenne olyan esküdtszék Amerikában, amelyik elítélné Clinton elnököt.”
A megjegyzésre Bush úgy reagált: „Nem menthetek fel olyan valakit, akit nem ítéltek el… Az én véleményem az, hogy ideje túljutni az egész ügyön. Hagyni kell, hogy befejezze elnökségét, továbblépjen és élvezze az életet, aktív tagja legyen az amerikai rendszernek. Eleget foglalkoztunk a múlttal. Itt az ideje, hogy továbblépjünk.”
A CBS televíziónak decemberben adott interjújában Clinton kifejtette: nem hiszi, hogy vádat kellene emelni ellene. „Ha ezt akarják, örömmel kiállok és harcolok.”