Netánja, 2001. január 1. A város központjában, az újévi forgatag közepén autóba rejtett bomba robban. A terrorakciónak több mint 50 sérültje és szerencsére nagyon sok túlélője van. A szemtanúk között volt lapunk egyik Izraelben élő olvasója, egy magyar főiskolás lány, aki felhívta szerkesztőségünket, hogy elmondja: életben maradt.
Este hat óra körül lementem a tengerhez. Netanjának a legforgalmasabb utcájából - ami a tengerre is levisz - nyílik ez a sétálóutca, ahol a merénylet történt. Hatalmas nyüzsgés volt ott a sétálóutcában, zajlott a kora esti élet. Az emberek vásároltak, étterembe mentek.
Hét körül jöttem vissza, és éppen elértem azt a pontot, ahol az utca kezdődik. Át akartam menni a buszhoz, mikor tőlem vagy húsz méterre egy őrült nagy robbanást hallottam. Egy-két másodperc után még egyet, aztán még egyet. Hatalmas tüzet is láttam fellobbanni, legalább négyszer, utána füstöt, elviselhetetlen égett szagot is éreztem, üzemanyag, gumi, meg minden. Az első pillanatban mindenki döbbenten állt. Mindnyájan néztünk fölfelé, mert hirtelen nem tudta senki eldönteni mi is történik, ki honnan lőtt, vagy mi robbant föl. Én is csak annyit fogtam föl, hogy a második és harmadik robbanás még közelebb jött hozzám. A következő pillanatban azt gondoltam, el kéne szaladnom valahová, de Izraelben van egy olyan aranyszabály, amit mindenki tud: ha robbanásba keveredsz, maradj a helyeden.
A robbanások után minden tele lett üvegekkel, vastagon állt a törmelék a járdán, az úttesten. A környéken minden kitört, ami üveg volt, sok bolt égett belülről, a fák lombjai letarolva, szanaszét kocsikerekek, kocsiülések. A pánik körülbelül 10 másodperc múlva tört ki. Volt, aki sokkosan a földön feküdt, sikoltozó emberek rohantak az üzletekből, a kávézókból, sokan telefonálni próbáltak. Nem több mint két percen belül ott voltak a mentők, a rendőrség, a tűzoltók, biztosították a helyszínt. Sok üvegszilánktól vérző embert láttak el, négy-öt ember viszont a földön maradt. Később kiderült, csak egy ember sérült meg életveszélyesen, ő később meg is halt. Ő volt az a fiatal Hamasz-tag, aki a merényletet elkövette, aki a 10 kilónyi robbanóanyagot a kocsik alá szerelte. Alig hittük el, hogy ebben a hatalmas tömegben csak egy ember halt meg. Ha 20 másodperccel későbbre időzít a hamaszos, körülbelül a mellé a kocsi mellé értem volna, amelyik először robbant.
Ott nem estem pánikba, otthon jött ki rajtam minden. Akkor egyszerűen leblokkoltam. Amit nem szoktam csinálni, elindultam haza gyalog, mikor aztán otthon beértem az ajtón, sírógörcsöt kaptam. Öt percig tartott, aztán kifújt. Most várjuk, hogy mi lesz. Itt mindenki azt mondja: valami háború-féle.