Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Az unió rendteremtői

Az EU-tagországok védelmi miniszterei hétfőn Brüsszelben tartott értekezletükön hivatalosan közölték, hogy országaik milyen erőkkel kívánnak hozzájárulni az unió 2003-ig létrehozandó, gyors reagálású kontingenséhez. Alain Richard francia védelmi miniszter elmondta, hogy a 60 ezer fős kontingens kiállításához 10 ezres keretet hoznak létre, fegyverzetéhez pedig 400 harci repülőgép és 100 hadihajó tartozik majd. 


A háttérben Javier Solana, az unió hadügyi biztosa, előtte Alain Richard francia védelmi miniszter. Önálló erőt szeretnének Fotó: Reuters

Richard hangsúlyozta: nem egyesített európai hadsereg létrehozásáról van szó, hanem olyan nemzetközi haderő megteremtéséről, amely nemzeti ellenőrzés alatt maradó nemzeti kontingensekből tevődik össze. 
A gyors reagálású haderő létrehozatala körüli kritikákra reagálva George Robertson NATO-főtitkár igyekezett csillapítani azokat az aggodalmakat, melyek szerint a hadtest riválisa lehetne az Észak-Atlanti Szövetségnek. Szavai szerint a NATO Európa elsődleges védelmi forrása marad, és egy békefenntartásra és más küldetésekre felállított európai hadtest nem fogja aláásni azon feladatainak az elvégzését, amelyekre hivatott. Elmondása szerint egyébként az amerikai kongresszus sok tagja, demokraták és republikánusok egyaránt üdvözlik az európai tervet, ami szerintük a kiegyensúlyozottabb teherviselést célozza. A brit konzervatívok máris éles támadást indítottak a kormány ellen az európai haderőben való részvételt kritizálva, amely szerintük újabb lépés az EU saját hadseregének létrehozása felé, és veszélyezteti a NATO létét. William Hague, a konzervatív ellenzék vezére a brit felajánlás megtétele után bejelentette: egy majdan hatalomra kerülő tory kormány azonnali hatállyal visszavonja a brit katonákat az európai hadseregből. Tony Blair munkáspárti miniszterelnök Moszkvából reagált a konzervatív kritikára, teljes őrültségnek nevezve azt, hogy Nagy-Britannia ne vegyen részt a közös európai haderőben. Magyarázatában Tony Blair arra hivatkozott, hogy a kontingens elsősorban humanitárius és békefenntartó szerepet lát majd el olyan esetekben, amikor a NATO maga nem kíván fellépni. Margaret Thatcher volt kormányfő monumentális ostobaságnak nevezte Nagy-Britannia részvételét a haderőben, és kijelentette, hogy ez a politikai hiúság veszélyeztetheti az Egyesült Királyság biztonságát. 


Gyorsan és határozottan

Az európai gyors reagálású hadtest létrehozásához Nagy-Britannia hivatalosan 12 500 embert, továbbá 18 hadihajót és 72 harci gépet ajánlott fel. Németország 13 500 embert, valamint 20 hadihajót és 13 repülőgépet, Belgium állandó jelleggel 1000 embert ad, de ez a szám kivételes esetben, legfeljebb hat hónapos időtartamra felmehet 3000-re is. Emellett a belgák felajánlanak tizenkét F-16-os vadászgépet, tizenegy C-30-as szállító repülőgépet, két Airbust és több hajót. Dánia az Amszterdami Szerződésben számára biztosított átmeneti mentességet élvezve nem vesz részt a közös haderő felállításában. Spanyolország 6000 embert és 40 harci gépet, valamint egy repülőgép-hordozót és egy haditengerészeti légierőegységet küld, Finnország 2000 katonát, Franciaország pedig 12 ezer embert, valamint 75 harci repülőgépet és 15 hajót ad. 
Magyarország egy körülbelül 350 főből álló gépesített lövész zászlóaljat, valamint egy 20-25 fős Mistral légvédelmi szakaszt ajánlott fel a 2003-ra felállítandó gyors reagálású kontingensbe - közölte Szabó János honvédelmi miniszter a Brüsszelben tartott felajánlási konferencián. Magyarország egyértelművé tette, hogy NATO-tagállamként részt kíván venni a stratégiai tervezésben, a katonai műveletek előkészítésében, valamint a döntéshozatalt megelőző konzultációs folyamatban is - bár a döntéshozatal joga az uniós tagállamoknak van fenntartva.