Szikora Márton
Rabruha kalapács alatt
Mérföldkőnek számító bírósági ítélet született a héten, amely felszólítja a Yahoo! amerikai internetes vállalatot, hogy hagyjon fel náci műkincsek Franciaországban történő elektronikus értékesítésével. Az amerikai internetóriás aukciós weboldalán ezernél is több rasszista uszításra alkalmas jelkép, illetve műtárgy vár árverezésre - állapította meg a francia Legfelsőbb Bíróság; a náci relikviák vásárlása azonban bűncselekménynek minősül a francia törvények értelmében. A vádlottak padjára került amerikai cég attól tart, hogy a döntés negatív precedenst teremt a világháló szabályozását kísérő jogi vitában.
Jean-Jacques Gomez francia bíró döntésével egy májusban meghozott döntést tett jogerőssé, amikor hétfőn kimondta: Franciaországban senki sem használhatja az amerikai aukciós portált, hogy így jusson náci könyvekhez, szuronyokhoz, SS-jelvényekhez, egyenruhákhoz vagy hasonló rossz emlékű műtárgyakhoz. Az interneten propagált, rasszizmusról szóló pert két francia csoport, a Zsidó Diákok Uniója (UEJF) és a Nemzetközi Liga a Rasszizmus Ellen (LICRA) kezdeményezte. A francia törvények értelmében törvénybe ütközik eladni vagy propagálni a rasszista jelképeket és tárgyakat, és ez alól - a Tribunal de Grande Instance véleménye szerint - az internet sem kivétel. A párizsi bíróság döntésének megfelelően a Yahoo!-nak pénzbírságot kell fizetnie az UEJF és a LICRA részére, sőt a bíróság felszólította az amerikai céget, hogy tegye hozzáférhetetlenné náci aukciós portálját francia internetezők számára. Bár a bíróság kezdeményezésére létrejött háromtagú szakértői csoport összegzése szerint bizonyos szinten „el lehet torlaszolni” a nem kívánatos honlapot a francia internetezők elől, ez nem oldja meg a problémát.
A francia, amerikai és angol szakértőkből álló bizottság megállapította, hogy a világhálón „szörfözők” 70 százaléka valamilyen könnyen beazonosítható francia internet-szolgáltatón keresztül jut el az aukciós honlaphoz. „A maradék 30 százalék beazonosítása már nehezebb feladat, mivel olyan nemzetközi szolgáltatókon keresztül érkeznek, mint például az AOL” - véli Francois Wallon, a bizottság francia tagja. A háromtagú bizottság javaslata szerint az aukciós weboldal használóinak minden alkalommal meg kellene adni nemzeti hovatartozásukat, bár ők maguk is elismerik, hogy az elektronikus adatközlésben mindenki olyan adatokat adhat meg magáról, amilyeneket csak akar.
A Yahoo! ügyvédei viszont azzal érvelnek, hogy lehetetlen lenne kizárólag a Franciaországból érkező látogatókat távol tartani a náci aukciós tárgyaktól, mivel az internet nem ismer országhatárokat. Az internet-üzlet egyik úttörőjének számító cég attól is tart, hogy a mostani francia ítéletre hivatkozva a jövőben külföldről bármikor jogilag megtámadhatókká válhatnak internetes portálokat fenntartó cégek. Vinton Cerf, a szakértői bizottság amerikai résztvevője szerint, akit a világháló egyik atyjaként tartanak számon, az alapvetően nyitott és demokratikus interneten egyes webhelyeket el lehet torlaszolni, ha azonban túl sok ilyen torlasz épül ki, az az egész hálózatot megbénítja. A Yahoo! francia nyelvű portálját ugyan már összhangba hozták a francia törvényekkel, az amerikai testvér-portál azonban csak egy gombnyomásnyira van, ott pedig más szabályozás érvényes. Az amerikai szólásszabadságra vonatkozó törvények mögé bújva így minden további nélkül vásárolható horogkeresztes „birodalmi” zászló vagy neonáci propagandaposzter.
A náci műtárgyak piaca a második világháború befejezése óta multimillió dolláros üzletté vált rengeteg gyűjtővel és eladóval. A militarista náci rezsimből az utókorra maradt tárgyak piaca ma jövedelmezőbb, mint eddig bármikor - állítja a CNN hírcsatorna. Az interneten szinte minden megtalálható és megvásárolható, ami a nácizmus rendszeréhez tartozik, Göring autogramjától kezdve a koncentrációs táborból megmaradt zsidó fogolyruháig. Egyes ritka darabokat, mint például egy SS tiszti szuronyt vagy magas rangú náci katonai érdemrendet akár több tízezer dollárért is kínálhatnak.
Mesél a német erdő
Miközben a németek a neonáci erőszak újabb hullámaival küzdenek, a sárguló őszi lombok között a Zernikow falucska melletti erdőben egy hatalmas horogkereszt rajzolódik ki. A mintázatot adó fákat még 1937-ben, a Harmadik Birodalom fénykorában ültették el nagy gondossággal, a Berlintől mintegy 10 kilométerre eső erdőben. A levegőből jól látható, őszi színekben pompázó horogkereszt minden ősszel megjelenik az erdő örökzöldjében.
„A kelet-német időkben azért nem vágtuk ki a fákat, mert nem tudtunk róluk - ma azért nem lehet megszabadulni tőlük, mert a terület egy része magántulajdonban van” - mondja Gerhard Matznick, Zernikow polgármestere. Annak idején egy gazdag helybeli kereskedő ültette a fákat a Hitlerjugend néhány tagjának segítségével. Létezésüket csak a német újraegyesítés után, 1992-ben fedezték fel újra, amikor a területről egy kormányfelmérés céljából részletes légifelvételek készültek. A falu lakói nem szívesen beszélnek a horogkeresztről, mivel nem szeretnék, ha az erdő az egyre több tagot vonzó neonáci csoportok zarándokhelyévé válna.
