Eperjesi Ildikó
Elnököt Európának

Közvetlen európai elnökválasztásra és kétkamarás parlament bevezetésére hívott fel ismételten Joschka Fischer német külügyminiszter. Miközben a britek aggodalmaikat fejezik ki a nemzeti vétó használatának várható visszaszorítása miatt, az EU-csatlakozásra váró országok szomszédai a bővítéstől tartanak. „Átmeneti fájdalmakkal számolni kell, ezek elkerülhetetlenek, ami Németország közvetlen szomszédait illeti” - mondta a Heteknek Reinhold Bocklet, az európai ügyek bajor államminisztere a csatlakozás nehézségeire utalva budapesti látogatásán. 

Joschka Fischer Brüsszelben Fotó: Reuters

„Vannak bizonyos aggodalmak a lakosság körében - nyilatkozta Bocklet. - A német politikusok elkövették azt a hibát, hogy nem beszélték meg nyíltan az emberekkel a csatlakozásnak az előnyeit és lehetséges problémáit. Ugyancsak intézkedni kell, hogy azok a félelmek, amelyek elsősorban a határ menti területek lakosságát jellemzik, ne teljesedjenek be” - fejtette ki lapunk kérdésére a bajor miniszter. Bocklet szerint három olyan terület van, ahol még problémák adódhatnak a csatlakozási tárgyalások során: a munkavállalás szabadsága, a szolgáltatások szabad áramlása és az agrárpolitika. „Úgy vélem, átmeneti fájdalmakkal számolni kell, ezek elkerülhetetlenek, ami Németország közvetlen szomszédait illeti” - mondta a miniszter.
Miközben Magyarország igyekszik magát a 2002-es dátumhoz tartani és akkorra felkészülni az EU-csatlakozásra, az unió Bocklet szerint egy újabb kormányközi konferencia megtartásához kötné a bővítést. 
Miközben a tagjelöltek a múlt héten megjelent országjelentéssel vannak elfoglalva, amely a reformok folytatására ösztönzi őket, az unió berkeiben is tovább folynak a viták az EU jövőjéről. Joschka Fischer német külügyminiszter ismételten szorgalmazta, hogy az Európai Bizottságnak, az unió kormányának legyen közvetlenül megválasztott elnöke. A belga parlament előtt tartott beszédében Fischer rámutatott: csak így lehet legitim módon képviselni egész Európát. A miniszter szerint a kibővített EU nem tud tovább működni, ha intézményeit nem erősíti meg. A német külügyminiszter támogatja a kétkamarás parlament létrehozását is, melynek második kamarája a nemzeti törvényhozókból állna. Fischer szeretné a nemzeti vétójog visszaszorítását is elérni. Májusi berlini beszédével a német külügyminiszter már nagy port vert fel, amikor a komolyabban elkötelezett tagállamok egy szűkebb csoportjával vezetett, föderális Európa vízióját vázolta fel. Fischer ki akarja terjeszteni a minősített többségi szavazást olyan érzékeny területekre is, mint az adózás, és kisebb, de hatékonyabb bizottság felállításában érdekelt. A szavazati jog lesz a fő témája a decemberi nizzai kormányközi konferenciának is, melynek célja az EU-intézmények reformja a keleti bővítésre való felkészülés keretében. A nemzeti vétót akár negyven területen is eltörölhetik a nizzai csúcson. Francis Maude brit külügyi szakértő rámutatott: a vétójogra nehezedő nyomás arra utal, hogy „az európai szuperállam tervezete él és jól van”.
A múlt heti európai bizottsági országjelentés alapján 2002-re befejeződhetnek a csatlakozási tárgyalások, és 2005 lehet a belépés dátuma a jelenleg is tárgyaló államok számára. Fischer szerint az unió bővítésének egyetlen alternatívája a kelet-európai nacionalizmus és valószínűleg a háború. 
A német külügyminiszter meggyőződése, hogy a bővítéssel az EU csak nyerhet: politikai stabilitás, gazdasági fellendülés és világpolitikai jelentőségének növekedése fog nyomában járni. „Tíz év múlva Közép-Kelet-Európa virágzó piac lesz, az EU átlagát kétszeresen meghaladó növekedési ütemmel” - állítja a miniszter. Fischer szerint a kormányközi konferenciát 2004-ben kellene összehívni, ahol megvitatnák az európai alkotmány kérdését, megállapítanák az intézmények pontos szerepét és határait, és felülvizsgálnák az EU szerződéseit.
Megnövelheti Európa világpolitikai szerepét az a gyors reagálású, hatvanezres hadtest is, amelynek felállításáról a tavalyi helsinki csúcson döntöttek. A 2003-ig kialakítandó haderő összesen kétszáznegyven ezer embert érintene, akik egymást váltva szolgálnának, hogy bárhol a világon - elsősorban válság sújtotta területeken vagy háborús tűzfészkekben - be lehessen őket vetni.
Tervezik egy európai rendőrakadémia felállítását is, amely „európai hozzáállást fejlesztene ki a bűnüldözés, a határőrizet, a belbiztonság védelme, a törvényesség és a rend fenntartása területén”. Az Eurojust az igazságügyi együttműködés intézménye lesz. Mostanában kapja meg az Europol azt a jogot, hogy bármilyen bűnügyből származó pénz mosását kinyomozza. 
A politikai egységesülés útján az euró számít a legnagyobb lépésnek, ahogy Joschka Fischer fogalmazott, az új egységes pénz bevezetése „kvantumugrás” volt a föderáció felé. Létrehozták a „szövetségi bankot”, amely minden tagországnak előírja, mit diktál „a szövetségi logika”. A jelek szerint sokan megértették a leckét: vagy megalkotják az európai szuperállamot, vagy az új valuta fog megbukni, és vele az Európai Unió.