K. Varga Katalin
Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón

A fiatalok elsődleges értékmérőnek az anyagiakat tekintik, példaképeiket túlnyomórészt közvetlen családi vagy ismeretségi körükből választják, tanáraikban megbíznak, a politikusokban jóval kevésbé. A szülők és a fiatalok iskolai végzettsége között továbbra sem várható nagy eltolódás. A tizenévesek többségükben hagyományos, teljes családban élnek, egyre több energiaitalt fogyasztanak, és egyre többen dohányoznak közülük - többek között ilyen megállapításokat tartalmaz az az ifjúságkutató vizsgálat, amelyet nemrégiben végeztek Tatabányán.

A tatabányai középiskolás korosztály körében „Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón” címmel másodszor végzett felmérést az ECHO Oktatáskutató Műhely. Hasonló felmérésekre az ország más városaiban is sor került, így később összehasonlításra is nyílik lehetőség, bár okkal feltételezhető, hogy a főbb tendenciák - legalábbis a vidéki nagyvárosokban - mindenhol megegyeznek.
A kutatást végző szakemberek több érdekességre is felhívták a figyelmet. Így a társadalmi mobilitással kapcsolatban egyebek mellett elhangzott: a vizsgáltak közül a fele ugyanolyan, 11 százaléka alacsonyabb képzettségi szint, 43 százaléka magasabb kvalifikáltsági szint felé tart, mint amelyen szülei vannak. Megfigyelhető, hogy a teljesen képzetlen szülők gyermekei csak kis számban tanulnak érettségit adó intézményben. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők gyerekei, mivel az átlagosnál több kulturális tőkével rendelkeznek, jobban meg tudnak felelni az elvárásoknak, ezért az iskolákat ők tudják „használni” céljaik elérésére.
Az életmódra is kiterjedő vizsgálat megállapította: rendszeresen dohányzik a fiatalok 29 százaléka, ez az érték 1998 óta 9 százalékkal nőtt. Alkalmanként dohányzik további 12 százalékuk, és 38 százalék azok aránya, akik nemdohányzónak vallják magukat, de már kipróbálták. Alkoholt 15 százalékuk nem kóstolt soha. A rendszeres alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszerességgel) legmagasabb a sörözőknél, töményt és likőröket 100-ból 12 fogyaszt rendszeresen. A tatabányai diákok 5 százaléka mindig, 24 százaléka pedig esetenként részegedik le az italozások során.
Nagymértékben nő az energiaitalok fogyasztóinak a száma is. A legális pszichoaktív szereknél kevésbé elterjedt a kábítószerek fogyasztása. A kérdezettek 76 százaléka gyakorlatilag elutasítja (ez az arány két évvel ezelőtt még 82 százalék volt!), és nem is próbált ki semmilyen kábítószert. 9 százalékuk nem fogyasztott ugyan, de már gondolt rá, hogy kipróbálja. Egytizedük egyszer már kipróbálta, fogyasztónak a tatabányai diákok 5 százaléka minősíthető. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, és 29 százalékának a baráti körében is van drogos. Minden negyedik tanuló személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít, 11 százaléknak a baráti körében is van ilyen.
A családdal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderül: a többség hagyományos értelemben vett családban él, 19 százalék a csonka családban élők aránya. Közülük legtöbben az édesanyjukkal vagy hármasban, az anya új partnerével élnek.
A választott példaképek nagy többsége a közvetlen családból és ismerősi körből kerül ki, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül külföldi sztárok a példák, hanem körülöttük élő emberek.
A fiatalok a sikert elsősorban az anyagiakon, másodsorban a társas értékeken mérik. A mozgalmak közül legtöbben az AIDS elleni harcban vennének részt, és a világbékéért küzdenének, a melegek jogaiért folytatott küzdelem egyáltalán nem népszerű. A diákjogi és a kötelező sorkatonaság elleni mozgalomhoz való csatlakozásban bizonytalanságot tapasztaltak a kutatók.
A városuk vezetőit illetően 42 százalékuk bízik abban, hogy a városatyák jó munkát végeznek, egyharmaduk pedig kételkedik ebben. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatnál mennyire ismerik és veszik figyelembe a fiatalok igényeit, kritikákat fogalmaztak meg.
A megkérdezettek tágabb környezetüket tekintve leginkább az osztályfőnökökben és az iskolai vezetőkben bíznak, legkevésbé pedig a kormányban, a parlamentben és a pártokban.