Kőszegi Anita
Én és a cégem

Állásinterjúra várakozva sokszor gombóccal a torkunkban ülünk a FŐNÖK szobája előtt, mintha fogorvosi rendelőben ülnénk, azon gondolkodván, vajon jól nézünk-e ki, milyen benyomást fogunk kelteni, megfelelünk-e a cég elvárásainak. Természetesen minden szituációra lehetetlenség előre felkészülni, de vannak az üzleti életnek olyan aranyszabályai, melyeknek figyelembevételével sok kellemetlen meglepetéstől kímélhetjük meg magunkat és nem utolsó sorban potenciális munkaadónkat! Egy cég alkalmazásában állni ma már jóval többet jelent, mint egyszerű munkavégzést, hiszen többnyire kívül-belül meg kell felelni a vállalat imázsához szabott elvárásoknak.

Elengedhetetlenné vált a jó megjelenés

Az úgynevezett „corporate identity” (CI) megvalósítása - a fogalom leginkább a cégimázzsal való azonosulást jelöli -, a 80-as évektől hatalmas karriert futott be az üzleti világban. Ezzel a kifejezéssel általában azoknak a magatartásjegyeknek az összességét jelölik, amelyek a vállalat stílusát közvetítik a dolgozó megjelenésében, illetve a cégen belüli és - néha megkövetelten - cégen kívüli kommunikációjában is.
Magyarországon főleg a rendszerváltást követően, a multinacionális cégek térhódításával egyidejűleg kezdett a CI megizmosodni, s ennek folytán új követelményekkel kerültek szembe a munkavállalók is. Mára már a legtöbb nemzetközi hírű cég kialakította úgynevezett credóját (üzleti hitvallását), amellyel tudatosítani kívánja dolgozóiban, hogy megjelenésükön túlmenően bizonyos presztízsszempontok figyelembevételével is tartoznak vállalatuknak. Egyes foglalkoztatók etikai kódexet állítanak össze, melyek elsősorban a munkavállalók kifelé irányuló magatartására összpontosítanak, ezzel is óvni szándékozván a cég jó hírnevét.

Mindenhol a céget képviseled

Érdemes tehát tájékozódni egy felvételi interjú előtt, hogy milyen értékeket képvisel a cég, tudunk-e azokkal az elvárt mértékben azonosulni, kívánjuk-e a cég üzletmenetét erősíteni, és hírnevét öregbíteni. A jólinformáltság lehetősége rajtunk áll, a szorgalmas kereső minden bizonnyal bőséges információtömegre lel, akár a médián keresztül, akár az internetes honlapokon tájékozódik.
Hogy a külső megjelenés se legyen a véletlen vagy a legújabb divathullám eredménye, a pénzintézetek és multinacionális vállalatok szinte mindegyikének belső szabályzatában megtalálható az öltözködésre vonatkozó utasítás vagy a lazább értelemben vett irányadó útmutatás. Ezek az előírások nemcsak a vezető beosztásúakra vonatkoznak, hanem minden olyan munkavállalóra, aki a munkája során megrendelőkkel, üzleti partnerekkel tárgyal, kapcsolatba lép, hiszen rajta keresztül a céget is megítélik, a külsőségek is üzenetet közvetítenek.
Általános értelemben vett elvárás, hogy minden alkalmazott adja meg a munkakör méltóságához illő öltözetet, stílusa inkább visszafogott, diszkrét, mintsem harsány és feltűnő legyen, ezzel is megtisztelve a cég üzleti partnereinek személyét, de akár a közvetlen kollégákét is. Fontos, hogy egyéniségünket képviseljük a munkakapcsolatainkban, hivatali életünkben is, de a cég tevékenységéhez illő keretek között. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, álljon itt a külsővel kapcsolatos elvárásokról néhány fontosabb tudnivaló.

Diszkrét elegancia

Hölgyek számára az egyik leghasznosabb segítő a kosztüm, mely akár alapdarabnak is tekinthető a ruhatárban. Mivel a klasszikus stílus nem megy ki a divatból, bátran befektethetünk egy jól megválasztott színvilágú és anyagú kosztüm megvásárlásába, melyet különböző színű sálakkal vagy kitűzőkkel alkalomhoz illően változtathatunk. A miniszoknya kerülendő, a szoknya hossza a térdig érjen vagy alatta néhány centiméterrel legyen. Sokak kedvence a fehér blúz, mely üde, elegáns megjelenést kölcsönöz viselőjének, de a túlzott „átláthatóságot” nem díjazzák komolyabb üzleti körökben.
Az urak látszólag könynyebb helyzetben vannak, hiszen az öltöny „mindent megold”. Ez a megközelítés azonban túlságosan leegyszerűsíti a kérdést, mert e ruhadarab kiválasztásánál is több szempontot kell figyelembe venni: az anyag minőségét, színét és a zakó fazonját. Rutinosabb üzletemberek ránézésre megmondják az árkategóriát. Az elegáns öltöny sötét színárnyalatban készül, amely lehet sötétkék vagy sötétebb szürke. Az anyag elsősorban egyszínű legyen, de a viszszafogott, kisebb méretű mintázat is elfogadott. A férfiak öltözékét az ing és a nyakkendő teheti „színesebbé”. A nyakkendő mintázatát illetően ma már elfogadott a nagymintás vagy akár állatfigurás nyakkendő is, főleg amerikai üzletfelekkel történő tárgyalás során.
Mindezek az öltözködési normák nem öncélúak, hanem azt a célt szolgálják, hogy a megjelenés külső képe összecsengjen a cég belső lényegével, üzleti filozófiájával. Egy cég sikeres beindítása sokkal inkább függ az emberi tényezőtől, a tagok céghez való viszonyától, mintsem a mesterségesen kialakított külsődleges jegyektől. Megfigyelhető, hogy a cégek egyre tudatosabban, egyre több részletre kiterjedően határozzák meg elvárásaikat az alkalmazottakkal szemben, ez a korlátozás ugyanakkor sok szempontból meg is könnyíti a tagok megfelelő alkalmazkodását.
Az érdeklődők számára a fenti téma könyvtárnyi irodalmat rejteget, de az elméletből ennyi most talán elég is! Minden pályakezdőnek és pályafolytatónak sok sikert kívánunk! Felvétel indulhat…!