Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága lényegében eredménytelen kihelyezett ülést
tartott a héten a Mol Rt. székházában. Az Antall-Boross kormány egykori ipari és
kereskedelmi minisztere, Latorczai János által vezetett bizottság azért ment el az Október
23-a utcai óriásházba, hogy a gázárakról tárgyaljon, végül is ez elmaradt, a volt
miniszter pedig meglehetősen felemás nyilatkozatot tett: a lakosságtól nem várható
el, hogy jelentősebb gázáremelést elviseljen, ugyanakkor a cégtől sem lehet elvárni,
hogy a veszteséges üzletágat üzemeltesse, az árakat emelni kell.
Ettől a kijelentéstől alighanem senki nem lett okosabb, az viszont elgondolkodtató,
hogy az ugyanaznap tartott kormányülést követően Orbán Viktor miniszterelnök
kijelentette: jövőre is csak az inflációnak megfelelő - a kormány prognózisa
szerint 6 százalékos - gázáremelés várható. A kormányfő szakértőin kívül
azonban jelenleg alig akad olyan pénzügyi szakember, aki a 6 százalékos infláción ne
mosolyodna el. Mindezt annak tükrében érdemes figyelembe venni, hogy a szeptemberi
fogyasztói (év/év) áremelkedés mértéke 10,3 százalékos volt. Némileg
ellentmondott főnökének Matolcsy György gazdasági miniszter, aki a gazdasági bizottsági
ülés másnapján tartott költségvetési bizottsági ülésen az idei évre 9-9,5 százalékos
átlagos inflációval számolt. Egy esetleges gázáremelés ezt az értéket - a GM számításai
szerint - 0,2-0,4 százalékkal növelné meg. Értelemszerűen elszállna ebben az
esetben az egyszámjegyű inflációról szövögetett kormányzati álom. A miniszter kizárta
viszont a Bridge News által felröppentett hír valódiságát, miszerint: 25 százalékos
ipari gázáremelés várható.
A Mol tőzsdén forgó részvényei - az egyéves huzavona révén - kifejezetten olcsónak
minősülnek, így felvásárlási célponttá vált a társaság. A Borsodchem és vele
együtt a TVK pénzügyi helyett szakmai befektető kezébe kerülését a tőkepiac intő
jelnek tekinti. Hétfőn egy vevő a tőzsdén 10 milliárd forint felett vásárolt a
nemzeti szénhidrogénipari társaság papírjaiból. Kilétét nem sikerült feltárni,
mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy ki állhat a szerdai megakötés mögött. A
legnagyobb régióbeli versenytárs, az osztrák ÖMV mindenesetre bejelentette: öt százalék
feletti tulajdonrészt szerzett a Mol-ban. Szeptemberben hat olyan napot könyvelt el a
Budapesti Értéktőzsde krónikája, amikor az egymilliós darabszámot meghaladó Mol-kötés
történt. Bécsi (schwechati) hírek szerint azonban részesedésüket nem kívánják
tovább növelni. Orbán mindenesetre újra megerősítette: egyrészt a kormányzat továbbra
sem mondott le a Mol gázüzletágának visszaállamosításáról, másrészt a társaság
közelgő rendkívüli közgyűlésén olyan javaslatot terjeszt elő az állami
tulajdonban lévő aranyrészvény birtokában az ÁPV Rt., amely jogi garanciákat
jelenthet abban a tekintetben, hogy a Mol ne kerüljön külföldi kézbe.