Szabó Ibolya Anna
Abortusz feltűnés nélkül

Európában már több mint egy évtizede használják, Amerikában - ahol az abortuszellenes mozgalmak erőteljes tiltakozása sokáig késleltetni tudta a hivatalos engedélyezést - most vezették be az abortusztablettát, amely már a terhesség korai szakaszában lehetővé teszi a kívánt vetélést. Örvendező és aggódó hangok egyaránt kísérik az új szer megjelenését - sokan attól tartanak, hogy a Mifeprex néven forgalomba kerülő tabletta egyszerűsíti, és ezért gyakoribbá teszi a művi vetélés választását. A családtervezést és a női jogokat védő szervezetek aktivistái ugyanakkor üdvözlik az új lehetőséget, amely - számukra - a nők jogainak kiteljesedését jelenti.

Széles körű szakmai és politikai vita kísérte az FDA (Food and Drug Administration, Amerikában az élelmiszerek és gyógyszerek engedélyezésével foglalkozó hivatal) döntését, mellyel az amerikai nők számára is elérhetővé vált az Európában RU-486 néven futó mifepristone, a művi terhességmegszakítás gyógyszeres formája. A tabletta a tengerentúlon Mifeprex néven fog forgalomba kerülni, néhány héten belül. A „korai abortusz tabletta” néven is emlegetett szer legnagyobb előnye támogatói szerint az, hogy sokkal kevésbé avatkozik be a női szervezetbe, mint a műtéttel végzett abortusz, és egyszerűen, az orvosi rendelőben bevehető. „A mifepristone olyan jelentős technikai haladás a női egészségügy területén, mint 40 évvel ezelőtt a fogamzásgátló tabletta megjelenése” - fejezte ki elégedettségét Gloria Feldt, egy amerikai családtervezési társaság elnöke.
A mifepristone nem azonos az úgynevezett „esemény utáni” tablettával, amely valójában sürgősségi megoldás, és a feltételezett fogamzás után csak mintegy 72 óráig lehet hatásos. Az abortusztabletta, amely szintén a megtermékenyült petesejtnek a méhfalon való megtapadását teszi lehetetlenné, az első öt hétben alkalmazható hatásosan. A vetélés elérésére egy másik, méhösszehúzódásokat előidéző tablettával együtt alkalmazzák. Az FDA vizsgálatai során megállapították, hogy az esetek 92-95,5 százalékában sikerrel alkalmazható a nem kívánt terhesség megszakítására. A szert alkalmazó nők viszonylag kis százalékánál léptek fel orvosi beavatkozást igénylő komplikációk. Az abortusznak ezt a módját választók legtöbben arra számíthatnak, hogy „az egész” nem tart tovább néhány óránál, az utólagos vérzéseket is beszámítva legfeljebb egy hétnél. Hogy mi van azokkal, akik nem elég szerencsések, hogy a „legtöbb nő” csoportjába essenek? A vizsgálatok szerint százból egy esetben olyan súlyos vérzés is felléphet, hogy megállítására orvosi beavatkozásra van szükség.
Az amerikai abortuszellenes csoportok szintén nem maradtak szótlanok az ügyben. Cáfolva a tablettával kapcsolatos megnyugtató állításokat, elsősorban arra hívták fel a közvélemény figyelmét, hogy egy kéthetes embriót megtermékenyített petesejtnek nevezni enyhén szólva is félrevezető szóhasználat, emellett természetesen a gyógyszeres terhességmegszakítás sem tekinthető annyira veszélytelennek, mint azt sokan hiszik. „Az amerikai nőknek tudniuk kell, hogy ez a módszer éppen úgy elveszi meg nem született gyermekük életét, mint a művi abortusz, és komoly egészségügyi kockázatot vállalnak” - fejtette ki Laura Echevarria, az Élethez Való Jog Nemzeti Szervezetének szóvivője. A szervezet internetes honlapján található adatok alátámasztják szavait: eszerint azoknak a nőknek, akik a gyógyszeres módszerrel szakították meg terhességüket, két százaléka a műtőasztalon kötött ki, és az Egyesült Államokbeli kísérletek során egy asszony majdnem elvérzett.
A módszer legfőbb előnyeként szinte minden támogatója megjegyzi: a rendkívül korai terhességet is kimutató terhességi tesztek korában a mifepristone alkalmas arra, hogy minden eddiginél korábban végezze el az abortuszt. Arról azonban kevesebbet beszélnek, mennyiben különbözik ugyanannak a magzatnak korábbi megölése a néhány héttel későbbitől.
Franciaországban, ahol a tablettát már több mint egy évtizede legálisan használják, az egészségügyi minisztérium adatai szerint az évi 20 ezer abortusz mintegy 10 százalékát végzik ezzel a módszerrel. Az eltelt 12 év alatt - statisztikai adatok tanúsága szerint - a tabletta nem volt képes átvenni a műtéttel végzett terhességmegszakítás helyét: az a mai napig a leggyakoribb formája a nem kívánt gyermektől való megszabadulásnak. Ugyanakkor a tabletta statisztikailag nem is növelte az elvégzett abortuszok számát. Remélhetőleg így lesz az Egyesült Államokban is, ahol hivatalos adatok szerint az elmúlt húsz év átlagát tekintve most a legkisebb az abortuszok száma.
Az Amerikában egyszerűen csak „francia abortusztablettának” nevezett szer persze már régen nem ismeretlen a tengeren túl. Az Európában már „bevett” tabletta sok éves vita után jutott el az engedélyezésig. Az amerikai import gondolata ugyan régen felvetődött, ám minden esetben olyan éles vitákat váltott ki, hogy pártolói letettek szándékukról. Amikor 1993-ban a Clinton-adminisztráció feloldotta a behozatalra vonatkozó tilalmat, maga a francia gyártó tagadta meg a forgalmazást az amerikai piacon, a szer körül kialakult, robbanásig feszült politikai vitákra hivatkozva. Az abortusztabletta 20 éves szabadalmi jogával rendelkező Roussel-UCLAF az amerikai Népesedési Tanácsnak, egy népesedési kérdésekre szakosodott nonprofit szervezetnek adta át a forgalmazás kizárólagos jogát azzal a megállapodással, hogy a szervezet elvégezteti a szükséges klinikai vizsgálatokat, és gyártót talál. Hatévnyi kutatás és több, utolsó pillanatban történt pánikszerű meghátrálás után a leendő gyártók részéről 2000 szeptemberének végén érkezett el a „nagy pillanat”, amikor az abortusztabletta legálissá vált. A klinikai vizsgálatokban részt vett nők 92 százalékának sikerült megszabadulnia nem kívánt magzatától a tabletta segítségével. A maradék nyolc százaléknál a tabletta nem vált be, el kellett végezni a hagyományos műtéti eljárást. Azoknak, akik korábban már művi abortuszt is végeztettek, nagy többsége arról számolt be, hogy az utóbbi megoldást mindenképpen kényelmesebbnek találta, különösen, ami a diszkréciót és az eljárás módját illeti.
Az FDA szeptember 28-ai döntése egyébként sokakat meglepetésként ért, annál is inkább, mivel a tabletta elérhetőségét sokkal kevesebb szabály korlátozza, mint arra korábban bárki is számított. Gyakorlatilag akármelyik családorvos, aki rendelkezik némi elérhető sebészeti háttérrel arra az esetre, ha a tabletta nem működne, felírhatja a két szert, melyek együttes bevétele a vetélést okozza. Bár az abortusznak ez a módja költségeit tekintve hasonló a hagyományos eljáráshoz - mintegy 300 dollárba kerül -, sokban megkönnyíti a nők dolgát: nem kell bemenni a klinikára, nem kell megvárni, hogy a terhesség eléggé előrehaladott legyen a műtét elvégzéséhez, és a spontán vetéléshez hasonlító eljárás sok nőnél bizonyára a lelkiismeretet is kevésbé fogja megterhelni.
Amerikában egyes államok eleve olyan abortusztörvénynyel rendelkeznek, amely a tabletta alkalmazását is tiltani fogja. Ahol megvan a lehetőség, ott sem biztos, hogy minden orvos élni fog vele, hiszen sokan nincsenek felkészülve a mellékhatások és komplikációk kezelésére, illetve az egyes esetekben felmerülő lelkigondozás iránti igény kielégítésére. Az Abortuszt Végző Orvosok Nemzeti Koalíciójának ügyvezetője, Dr. Ron Fitzsimmonds szerint az optimista várakozások egyelőre nem minden tekintetben megalapozottak: véleménye szerint azok az orvosok, akik eddig nem végeztek abortuszt, nem fognak élni a tabletta nyújtotta könnyebb lehetőségekkel sem. Ezt támasztja alá a Washingtoni Egészségügyi Központ szülész-nőgyógyász továbbképző tanfolyamának tapasztalata is, ahol a tabletta engedélyezésének híre egyáltalán nem indította arra a résztvevőket, hogy kifejezzék hajlandóságukat abortusz végzésére. „A kezdő orvosok általában pályájuk legelején eldöntik, fognak-e abortuszt végezni, vagy nem; az abortusz módja e tekintetben nem számít befolyásoló tényezőnek” - magyarázza a helyzetet David Downing, a kórház továbbképzési programvezetője. Ennek értelmében természetes, hogy azok az orvosok, akik vallási vagy egyéb filozófiai okból ellenzik az abortuszt, ezzel a technikával sem fognak élni, hiszen csak az eszköz más, a cél és az eredmény ugyanaz marad. A Kaiser Családi Alapítvány közelmúltbeli felmérése ennek némileg ellentmond. Eredményeik szerint jelenleg az amerikai nőgyógyászok kevesebb mint tíz százaléka gyakorolja a művi terhességmegszakítást; a felmérés azt mutatta, hogy az abortuszt nem végzők mintegy 45 százaléka a jövőben felírhatja majd pácienseinek a tablettát. Amerikában nem ritka, hogy nőgyógyá-szok az abortuszellenes aktivisták miatti félelmükben hagytak fel az abortusz végzésével - egyes vélemények szerint nagy valószínűséggel ezek az orvosok lesznek majd fő pártolói a tablettával végzett terhességmegszakításnak, hiszen az ilyen módon a négy fal között végezhető.