Példásnak tekinthető ítéletet szabtak ki arra a három újnáci fiatalra, akik két
és fél hónappal ezelőtt a németországi Dessau egyik parkjában agyonvertek egy
mozambiki bevándorlót. Gerhard Schröder kancellár a héten virágot helyezett el a 39
évesen meggyilkolt férfi sírján; a megemlékezésen jelen volt a németországi látogatásán
tartózkodó finn kormányfő, Paavo Lipponen és Reinhard Höppner, Szász-Anhalt tartomány
miniszterelnöke. Egy nappal korábban a kancellár a kelet-németországi Waren városában
kijelentette: Németországban nincs helye a fajgyűlölőknek és a szélsőjobboldali
elemeknek.
Warenben a kancellár kifejtette, hogy exportfüggő országként Németország nem
engedheti meg magának, hogy a külföldnek rossz véleménye legyen róla. A német kormány
egyébként komolyan fontolgatja az Udo Voigt vezette szélsőjobboldali Nemzeti
Demokratikus Párt (NPD) betiltását. Voigt vezetése alatt az NPD - korábban a kiöregedő
náci szimpatizánsok pártja - most új támogatókra lelt: a nagyrészt szervezetlen
fiatal szkinhedek és neonácik táborára, elsősorban Németország gazdaságilag
elmaradott keleti területén. Gerhard Schröder keletnémet körútja során felhívta a
figyelmet arra, hogy a neonácizmus nem csupán a Kelet problémája. Társadalmi összefogás
nélkül nem sikerülhet a szélsőjobb legyőzése - jelentette ki.
Mialatt a kormány a betiltást fontolgatja, Németországban vita zajlik arról, hogy
megengedhető-e a szabadságjogok korlátozása az alapvető demokratikus értékek megóvása
érdekében. A betiltás mellett voksolók szerint az NPD antidemokratikus szervezet,
amely védelmébe veszi a külföldiek, közöttük a zsidók és a hajléktalanok elleni
atrocitásokért felelős fiatalokat. „Az NPD a neonácik és szkinhedek csoportja, pártnak
álcázva - szögezte le Uhrlau. Voigt védekezésében kifejtette: - A
szkinhed-mozgalom ifjúsági mozgalom; mintegy tízezer tagot számlál… németnek érzik
magukat. Nacionalistának érzik magukat. Logikus, hogy az NPD kapcsolatban áll velük.”
A lehetséges betiltás csak egy része annak a támadásnak, amelyet a német kormány
intézett a mindeddig kezelhetetlen neofasiszta megmozdulások ellen. Schröder kormánya
a napokban kijelentette, hogy az elkövetkező három évben 35 millió dollárt költ egy
nemzeti szintű, rasszizmusellenes oktatási programra. Emellett szigorítani szeretnék a
biztonsági intézkedéseket azokon a helyszíneken, ahol külföldieket atrocitások értek.
A kormány tervezi, hogy szigorítani fogja a gyülekezési szabadságot is. Ennek az a célja,
hogy a neonáci felvonulásokra ne történelmileg érzékeny helyszíneken kerüljön
sor.
„Ha az NPD-t betiltjuk - érvel Wilhelm Heitmeyer szociológia professzor -, vezetői
és tagjai egy új szervezetet hoznak majd létre, és akkor hogyan tovább? Talán a
betiltásra mint szimbolikus tettre mégis szükség van, hogy Németország külföldi
megítélésén ne essen csorba, de belföldön ez nem segít.” Heitmeyer professzor
szerint a probléma gyökerét az egykori Kelet-Németország fiataljai között kell
keresni, akik közül többen a szélsőséges ideológiák kirekesztő taktikáival
szeretnének kitörni saját kirekesztettségükből.
A Berliner Zeitung szerint az NPD-hez hasonló szélsőségesek kényszerítik rá a
demokratákat arra, hogy komolyan kiálljanak elveik mellett, így a szélsőségesek a
„szükséges rossz” kategóriájába tartoznak. „A demokrácia csak annyira erős,
amennyire élő demokratái erősek. De mi nem születünk demokratának. Diktátorként jövünk
a világra. A demokráciát meg kell tanulnunk. Edzenünk kell rá, az edzéshez pedig
ellenfelekre van szükségünk. Nélkülük és az állandó konfrontáció nélkül soha
nem lesznek belőlünk demokraták” - érvel a német újság.