Hetek - IV. évfolyam, 30. szám, 2000. július 22

Amennyiben hinni lehet a statisztikai mutatóknak, úgy a legtöbb amerikainak határozott véleménye van a főbb keresztény hitelvekről. George Barna magyar származású amerikai szociológus a közelmúltban végzett felmérésével az átlag amerikai bibliaismeretét kívánta számszerűsíteni. Elmondható, hogy a megkérdezettek többsége általánosságban egyetért a Bibliával, ám bizonyos kulcsfontosságú bibliai doktrínákat illetően a válaszoló felnőtteknek csak egy töredéke van tisztában a Könyvek Könyve tanításainak tartalmával. A kaliforniai székhelyű prominens piackutató cég, a Barna Research Group tanulmánya szerint az amerikaiak 85 százalékának életében fontos szerepet játszik a vallásos hit.

A tekintélyes cég reprezentatív felmérése során 14 teológiai vonatkozású kérdést tett fel 1002 felnőttnek, akik ötféleképpen válaszolhattak: „nem tudom”-mal, kategorikus vagy részleges egyetértéssel, illetve kategorikus vagy részleges egyet nem értéssel. A megkérdezett felnőttek többsége a 14 kérdésből 11 esetében „általánosságban” nem tagadja a bibliai elveket. Ez az arány viszont jelentősen csökken, ha csak azokat a teológiai kérdésekre adott válaszokat számítjuk, melyek alapos meggyőződésből származnak, és bibliailag is helytállóak. Ekkor ugyanis a 14-ből már csak 2 kérdésben egyezett meg a többség álláspontja a Bibliával.
Az Egyesült Államokról azt szokták mondani, hogy a világ legvallásosabb országa, és ezt a vélekedést igazolni is látszik a megkérdezettek határozott véleménye vallási kérdésekben. A felmérés eredménye kimutatta, hogy igen kevesen vannak azok, akiknek semmilyen meghatározható véleményük („nem tudom”-válaszok) nincs a feltett kérdésekről. Minden egyes kérdés esetében elmondható, hogy a megkérdezettek több mint 90 százalékának volt valamilyen határozott elképzelése a Bibliában leírtakkal kapcsolatban. Ez rácáfol a szociológiai felmérések általános tapasztalatára; jellemző ugyanis, hogy a kérdésekre adott reakciók a válaszok skálájának közepe felé tartanak. A mostani tesztben azonban ennek az ellentéte tükröződik. A hittel kapcsolatos állítások vonatkozásában a válaszok határozottak, és inkább tartanak a pólusok felé. Ezt bizonyítja, hogy a válaszolók többsége a 14 pontból legalább egyszer a négypontos skála valamelyik szélső értéke mellett döntött - azaz legalább egyszer választotta a „határozottan egyetért” vagy a „határozottan nem ért egyet” kategóriát a kevésbé szélsőséges álláspontok helyett. A felmérés egyik legelgondolkodtatóbb eredménye, hogy az 1002 megkérdezettből mindössze három személy adott mind a 14 pontra igen határozott és egyben a Biblia szövegével is teljesen megegyező választ.

Csoportonként változik a bibliaismeret

A megkérdezettek felekezeti hovatartozását vizsgálva azt találjuk, hogy az úgynevezett újjászületett keresztények képviselték azt a szegmenst, amely leginkább határozott, ugyanakkor az Írásokat tekintve konzisztens. Az újjászületett keresztény felnőttek többsége a 14 kérdésből 11 esetében ezt az álláspontot képviselte. Az összehasonlítás kedvéért: ez az arány a nem újjászületetteknél jócskán fordított, 14-ből 2, azaz a többség az összes kérdésből csak 2 pont vonatkozásában képviseli a határozott és bibliailag is konzisztens álláspontot.
Ha a katolikusok és protestánsok közötti relációt nézzük, akkor kitűnik, hogy a protestánsok közül kétszer annyian adtak határozott és Bibliával megegyező választ, mint a római egyház. Összességében azonban mindkét vallási kategóriába esők közül így is csak a kisebbséget képviselik azok, akik szinkronban vannak a Szentírással. A protestánsok háza tájékán azok, akiknek határozott álláspontjuk megegyezett a Biblia tanításával, 6 kérdés esetében alkottak csak többséget, míg a katolikusoknál ugyanez az arány 14-ből 3.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek nemének, illetve a látogatott templom, gyülekezet méretének vonatkozásában nincs különösebb differencia. Ezek szerint a hölgyek közül úgy tűnik, kicsivel többen hajlanak a határozott véleményre, mint a férfiak, és a 100 fő alatti, illetve 1000 fő feletti megagyülekezeteket látogatókra kevésbé jellemző a határozottság és a Szentíráshoz való ragaszkodás, mint a közepes méretű közösségekre. Ezekben a relációkban azonban minimális az eltérés, csakúgy, mint annak tekintetében, hogy mennyi a család bevétele, vagy milyen etnikumhoz tartoznak.

Miben hisznek az amerikaiak?

Összességében az amerikai felnőttek 60 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a „Bibliának minden tanítása hiteles”. Azonban a megkérdezettek ismerete a bibliai tanítások konkrét tartalmáról már igencsak hiányos. Azokat a kérdéseket vizsgálva, amelyek a Bibliával is összhangban vannak, és a legtöbb határozott választ generálták, az első helyen áll „az univerzumot eredetileg Isten teremtette” (74%) állítás, ezt követi az, amelyik „elutasítja a gondolatot, miszerint a bűn fogalma idejétmúlt” (68%). A Biblia tanításával határozottan ellenkező vélemény, amely ugyanakkor a legtöbb határozott egyetértést is generálta a megkérdezettek között, egy népszerű szlogen, miszerint „ha segítesz magadon, akkor Isten is megsegít” (53%). Ezt követte az Írásoktól idegen, mégis a statisztikák szerint a földi halandók között meglehetősen népszerű állítás, mely szerint „a Szentlélek nem létező valóság, hanem csak Isten hatalmának egy szimbóluma” (53%), illetve „az ördög nem valódi személy, hanem a gonoszságnak a szimbóluma” (40%). Míg a magukat újjászületettnek nevező keresztények inkább hajlanak a biblikus tanítások elfogadására, megdöbbentően magas e körben azoknak a száma, akik például nem hisznek a Szentlélek létezésében (53%), nem hisznek a Sátán létezésében (47%), úgy gondolják, hogy az ember jó cselekedetei révén a mennybe kerülhet (31%), nem hisznek Jézus fizikai feltámadásában (30%), vagy úgy gondolják, hogy Jézus is elkövethetett bűnöket (24%).

Teológiai tudatlanság

A keresztény felekezetek számára is tanulmányokat készítő Barna Research Group megállapításai elárulják, hogy miért is riasztóak ezek az adatok. Barna szerint a felmérés jól mutatja a korra jellemző populáris áramlatok hatását a keresztény egyházakra: „Az a tény, hogy a legtöbb felnőtt keresztény - akár újjászületett, akár nem - bibliai tanításnak véli, miszerint ha segít magán, Isten megsegíti majd, jól mutatja, mennyire meghatározzák a posztmodern gondolatok még az egyházakat is.” A szociológus úgy látja, hogy ez a hit pontosan jellemzi a mai keresztények többségének teológiáját, melynek ők maguk állnak a középpontjában. Ez a rendszer ugyan vallásos, de az ember sorsát végül is az ember határozza meg, Isten szerepe pedig ebben az önmegvalósításban a sikerhez való asszisztálás, és semmiképpen nem a fundamentum. „Ha ehhez a humanista sikersztorihoz még hozzáadjuk a szellemi erők - mint például a Sátán vagy a Szentlélek - létének elutasítását, az eredmény nem lesz más, mint teljes teológiai tudatlanság és szellemi káosz, amely a rendelkezésre álló valódi szellemi erőtől és a tényleges szellemi küzdelemtől vonja el a hívőket” - vonta le a felmérés tanulságait George Barna.