Hetek-összeállítás
A Szürke Farkas megőrizte titkát

Török katonai repülőgépre ültették fel Olaszországban Mehmet Ali Agcát, II. János Pál pápa merénylőjét kedd éjszaka. A most 43 éves török férfi pápai közbenjárásra kegyelmet kapott ugyan az olasz elnöktől, hazájában viszont még tíz év fogság vár rá egy Törökországban elkövetett gyilkosság miatt. A katolikus egyházfő többször is hangot adott annak, hogy megbocsátott az 1981-ben életére törő Agcának.

Ali Agca, a pápa merénylője börtöncellájában. Állítja: „felsőbb utasításra” cselekedett    Fotó: Reuters

II. János Pál valószínűleg úgy véli: merénylője szinte nem is tehetett szörnyű tettéről, hiszen a „forgatókönyvet” nem ő állította össze. A pápa múlt havi portugáliai látogatása során hozták nyilvánosságra a harmadik fátimai titkot, amely - értelmezői szerint - éppen a pápa elleni merényletet jelezte előre a századelőn.
II. János Pál a „Fátimai Miasszonyunknak” tulajdonítja, hogy az 1981. május 13-án történt gyilkossági kísérlet során megmenekült Mehmet Ali Agca halálos pisztolylövésétől, aki már a pápa 1979-es törökországi látogatása során is célba vette II. János Pált. A katolikus egyházfő több mint két hónapot töltött egy római kórházban, miután a török fegyveres rálőtt a Szent Péter téren nyitott kocsijában haladó pápára. Angelo Sodano vatikáni bíboros az elmúlt hónapban a fátimai pápai misén bejelentette: a harmadik üzenetben szó van arról, hogy egy „fehérbe öltözött püspök” a „földre hull, mintegy halálosan megsebesítve egy fegyvertől”. A pápa szerint így élete és munkássága közvetlenül kapcsolódik a fátimai jelenésekhez. II. János Pál meggyőződését csak tovább erősíti, hogy amikor a merénylő rálőtt, a pápa éppen lehajolt, hogy elismerését fejezze ki egy kislánynak, aki a „Fátimai Miasszonyunk” képmását viselte a nyakában. A pápa azt gondolja, hogy ha nem hajolt volna le a gyermekhez, a merénylő golyója fejen találta volna. A gyilkossági kísérlet ráadásul a fátimai jelenések évfordulóján, május 13-án történt.

II. János Pál pápa a merénylet utáni percekben    Fotó: Reuters

Ali Agca nem minden előzmény nélkül utazott 1981-ben Rómába. Éppen egy törökországi börtönből szökött meg, ahol Abdi Ipecki újságszerkesztő meggyilkolásáért ült. Később távollétében halálra ítélték, amit egy amnesztia során tíz év börtönre enyhítettek. A pápa már három nappal a gyilkosság után megbocsátott a merénylőnek, később pedig személyesen is meglátogatta őt a börtönben és szorgalmazta, hogy az olasz hatóságok engedjék szabadon Agcát. A merénylet teljes hátterét soha nem sikerült kideríteni. A nyomozás során felmerült, hogy Agcát, a jobboldali militáns Szürke Farkasok csoport egykori tagját esetleg bolgár titkos ügynökök fogadták fel a Szovjetunió megbízásából, hogy bosszút álljanak a lengyel Szolidaritás mozgalommal szoros kapcsolatokat ápoló II. János Pálon. Agca egy vallomásában utalt arra is, hogy kapcsolatban állt a Népi Front Palesztina Felszabadításáért mozgalommal, de állítását nem tudták bebizonyítani.
A merénylő Olaszországból távoztában megköszönte II. János Pálnak a közbenjárást. „Olyan, mint egy álom, el sem hiszem” - fakadt ki a török férfi, miután értesült arról, hogy az olasz elnök kegyelemben részesítette közel húsz év börtön után.