Film Colditz hőseiről

Az amerikaiaknak volt egy Alcatrazuk. A náci Németországnak volt egy Colditza. Két börtön, amelyből állítólag lehetetlen volt megszökni. Mégis akadtak vakmerők, akiknek ez sikerült. Alcatrazt már többször megfilmesítették. Most Colditz hősein a sor.
Hermann Göring birodalmi marsall a II. világháború kezdetén meglátogatta a colditzi várbörtönt, és büszkén jelentette ki: innen megszökni lehetetlen. Szavainak hitelt adva a hitleri „igazságszolgáltatás” azontúl kizárólag olyan rabokat helyezett el benne, akik más börtönből már legalább egyszer megszöktek, főleg a szövetségesek foglyul ejtett katonáit, ejtőernyősöket, robbantási szakértőket, akik természetesen állandóan azon törték a fejüket, hogyan tudnának meglépni. Öt évig folyt a sakkozás a foglyok és a börtönőrök között, és a börtön mégsem bizonyult - kifelé - áthatolhatatlannak.

A colditzi várat 1014-ben építették nem messze Drezdától, a Mulde folyó partján, egy dombtetőn. A XV. században csaknem teljesen tönkrement, de újjáépítették. A XIX. században alakították át börtönné, majd pszichiátriai intézetté. A II. világháború idején lett újra börtön. Ezerötszázan raboskodtak benne, főleg hollandok, britek, franciák és lengyelek. Százötvenen kíséreltek meg szökést, de csak 19 embert nem tudtak újra elfogni. A várat a szövetségesek szabadították fel 1945 áprilisában.
A várbörtön és a 19 szökevény történetét most Hollywood egy kolosszális filmben akarja megörökíteni. A forgatás elkezdését a jövő nyárra tervezik. A szereplők között említik Tom Cruise, Matt Damon és Ben Affleck nevét. A ma még élő szökevényeknek azonban aggályaik vannak. Az angolok azt kifogásolják, hogy az amerikaiak kisajátítják a történetet, holott azok, akik megszöktek, hollandok, angolok és franciák voltak.
A franciák, akik beletörődtek abba, hogy Hollywood csinálja meg a filmet, pragmatikusabbak. Azt kérik a Miramax produkciós cégtől, hogy részt vehessenek benne technikai tanácsadóként. „Egyáltalán nem vagyok optimista a tekintetben, hogy Hollywood mit fog csinálni ebből a történetből - mondta a 90 éves Alain Le Ray tábornok, aki 1941 áprilisában elsőként szökött meg, és nem is tudták elfogni. - Azért akarok részt venni a munkában, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat, vagyis azt, hogy a vásznon valami nevetséges dolog jelenjen meg, és nem annak a börtönnek az igazi története. A probléma csak az, hogy az energiám egyre kevesebb.”
A tábornok attól tart, hogy az amerikai film inkább a Louis de Funčs-féle Kis kiruccanásra fog emlékeztetni, és nem a Jean Gabin, Erich von Stroheim fémjelezte Nagy ábrándra. A Miramax mindenesetre közölte, hogy nagy tiszteletet érez a colditzi hősök iránt, és mindenkit biztosít arról, hogy a film méltóan ábrázolja majd azoknak a szenvedését és bátorságát, akik a várbörtön foglyai voltak.
Az amerikai lapok is emlékeztetnek arra, hogy számos amerikai film - például a Ryan közlegény megmentése - milyen valósághűen ábrázolta a háborút. Ám ez a példa nem a legszerencsésebb, hisz a britek éppen azt sérelmezték, hogy a film London szerepét a normandiai partraszállás megszervezésében és végrehajtásában úgyszólván elhallgatta. Intő ellenpélda a U-571 című film is, amely ezekben a hetekben az amerikai filmlista élén áll. Ebben az Enigma nevű német rejtjelező készülék megszerzését amerikai tengeralattjáró akciójának tulajdonítják, míg a valóságban Őfelsége Flottájáé, azaz a briteké a dicsőség. (MTI)