Etnikai ellentétek, illetve a föld tulajdonjoga feletti kérdés eldöntése áll a
csendes-óceáni szigetvilágban a héten több helyszínen is lezajló katonai puccsok hátterében.
A lázadók a Fidzsi-szigeteken immáron egy hónapja tartják fogva a kisebbségi
miniszterelnököt - a példán felbuzdulva a héten a Salamon-szigetek lázadó milíciája
is puccsal próbálta megoldani az egymással szemben álló etnikumok között feszülő
ellentétek problémáját.
A Salamon-szigetek, függetlenségének kivívása óta, történelme legsúlyosabb összecsapását
élte át a héten, amikor hétfőn a Malaitai Sasok nevű militáns lázadócsoport
puccskísérletet hajtott végre a fővárosban, Honiarában. A 18 hónapja tartó belső
feszültségek során eddig 55 ember vesztette életét, s mintegy 20 ezren menekültek el
otthonaikból.
A második világháború óta tartó vita alapját etnikai ellentétek szolgáltatják: a
Guadalcanal sziget Isatabu Szabadság Mozgalom nevű szervezete ugyanis nem nézi jó
szemmel a szigetére áttelepülő malaitaiakat, akik számos kulcsfontosságú állást
szereztek meg.
A Salamon-szigetek részét képező két sziget milíciái közti összetűzések a héten
a főváros környékén élesedtek ki: az összecsapásokban több ezer harcos vett részt.
A Malaitai Sasok végül elfoglalták Honoirát, s letartóztatták a miniszterelnököt,
Bartholomew Ulufa’alu-t - akit szerdán ugyan szabadon engedtek, ám továbbra is
lemondását követelik, mivel kormánya nem volt képes megbirkózni az etnikai problémákkal.
A hírek szerint Ulufa’alu megállapodást kötött a Sasokkal, melynek értelmében a június
16-án összeülő parlamentben - valószínűleg egy bizalmatlansági indítvány beadását,
illetve a titkos szavazást követően - benyújtja lemondását.
A Sasok szerdán géppisztolytűz alá vették a parti településeket, s vezetőjük,
Andrew Nori nyilatkozata szerint az ellenséges milícia tagjai közül mintegy százat
megöltek.
Honiarában jelenleg teljes a káosz: a fővárost félmeztelen lázadók tartják irányításuk
alatt, akik többnyire lopott, vagy saját készítésű - s még a második világháborúból
visszamaradt lőszerrel használt - fegyvereikkel próbálják megfélemlíteni a lakosságot.
Az ausztrál külügyminiszter, Alexander Downer szerint nem kétséges, hogy a
Salamon-szigeteki lázadókat a Fidzsin történt események „ihlették” cselekvésre.
Fidzsin ugyanis szintén etnikai ellentétek feszülnek: az őslakosok nehezményezik az
ország lakosságának 45 százalékát kitevő indiaiak egyre nagyobb közéleti szerepvállalását,
amely tavaly az indiai származású Mahendra Chaudhry miniszterelnökké választásában
fejeződött ki.
A jelenlegi válság május 19-én kezdődött, amikor egy ellenzéki politikus fia,
George Speight hét fegyveres társával Suvában elfoglalta a parlament épületét, és
foglyul ejtette Chaudhryt, illetve kormányának harminc tagját. Válaszul május 29-én
Josaia Bainimarama, Fidzsi katonai vezetője átvette az ország irányítását.
A válság egyelőre nem mozdul el a holtpontról, mivel egyik fél sem hajlandó engedni:
a katonaság visszautasította Speight követeléseinek teljesítését, aki válaszul azt
nyilatkozta, hogy addig tartja fogva a miniszterelnököt, „ameddig csak szükséges”.
A katonaság makacsságát valószínűleg csak tovább erősíti, hogy nemrégiben az Európai
Unió bejelentette: nem vásárol többé háromszoros áron cukrot Fidzsitől, amennyiben
Speight helyet kap a kormányban.
Szerdán Srí Lankán is leszámolásra került sor: egy öngyilkos bombatámadás során
21 ember vesztette életét - köztük az ország iparfejlesztési minisztere, Clement
Guneratne is. Kumaratunga elnök asszony szerint a merénylet hátterében egyértelműen
a tamil Tigrisek állnak, akik megpróbálják újra felszítani a kedélyeket a déli
országrészben. A mostanihoz hasonló támadások - melyek során számos politikus
halt meg - az 1980-as évek polgárháborújának kirobbanása óta szinte állandónak
tekinthetők Srí Lankán.