Ignácz Valéria
Újra vihart kavar a HM-listák ügye

„Az a kérdés, hogy egy katona esetében a teljesítmény számít-e szakmai felkészültséggel párosulva, vagy a politikai szimpátia. Egy demokratikus jogállamban az előbbi” - állítja Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szabaddemokrata tagja az úgynevezett HM-listák ügyével kapcsolatban. A héten a bíróság előtt a vitatott intézkedés kapcsán tanúvallomást tevő tisztek ellen fegyelmit indítottak. Két politikus az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult emiatt. A katonák között azért okozott felzúdulást az ügy, mert éppen leépítés előtt áll a sereg, és tartanak attól, hogy az elbocsátások nem szakmai, hanem ideológiai alapon fognak történni.

Szabó János honvédelmi miniszter és Torgyánné Cseh Mária, a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Számít a múlt?    Fotó: MTI

Mint arról már lapunkban is beszámoltunk (Hetek, 2000. április 1., ), március végén vezérkari utasításra a honvédségen belül valamennyi katonai alakulatnál lista készült a ma is aktív, volt politikai tisztekről. Bár akkor ezt hivatalos szinten tagadták, ma már a minisztériumban és a honvédségen belül is elismerik: valóban folyt adatgyűjtés. Sőt, ezt a tényt a bíróság is megerősítette. Történt ugyanis, hogy az adatgyűjtésről hírt adó egyik napilapot a Honvédelmi Minisztérium (HM) beperelte, viszont a bíróság a cikk kilenc kifogásolt pontja közül csak kettőben döntött a HM javára. A tárca által kifogásolt egyik pont éppen az volt, hogy a napilap szerint a HM-ben történt adatgyűjtés a katonatisztek 1990 előtti múltjáról. A bírósági ítélet szerint az állítás igaz volt.
A pereskedés egyik nagy vihart kavaró momentuma azonban igazán nem is ez volt, hanem az, hogy a honvédség parancsnoka fegyelmi eljárást kezdeményezett három, a perben tanúként megidézett és vallomást tevő katonatiszt ellen. „Bűnük” az volt, hogy „engedély nélkül, a tárca számára kedvezőtlenül” tanúskodtak, ráadásul katonai titkokat is kiadtak.
Mécs Imre SZDSZ-es és Juhász Ferenc MSZP-s honvédelmi szakértők szakmai alapokról indított politikai támadásnak minősítették a fegyelmiket, és bejelentették: mindketten vizsgálatra kérik az állampolgári jogok biztosát.
Juhász Ferenc, az MSZP honvédelmi szakértője, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke a Heteknek kifejtette: „A félelemkeltést szolgálja, hogy jogkövető magatartást tanúsító tisztek ellen fegyelmi eljárást indítanak.” Mint lapunknak elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy tiszteket megfélemlítenek csak azért, mert az igazat vallották, még ha a miniszter ellen is. „Számomra elfogadhatatlan, hogy ha a politika, a közigazgatás egésze valótlant állít, és ez kiderül, az illetékesek ne vonják le belőle a következtetéseket” - utalt végül a szakértő a listakészítést hol tagadó, hol beismerő minisztériumi megnyilvánulásokra.
Az adatgyűjtést egyébként már senki sem tagadja, a vita arról folyik, hogy politikai okokból történt-e, ami történt. Az „engedély nélküli tanúzással” vádolt egyik ezredes egyébként a bíróságon azt állította, hogy valóban politikai szempontok alapján gyűltek az adatok. Juhász Ferenc újságírók előtt meg is mutatta ezt, a valóban elkészült, 161 nevet tartalmazó listát. Az adatok között a következők szerepelnek: név, anyja neve, katonai száma, HVK humán főcsoportfőnökségen dolgozik, instruktor, PK politikai helyettes, majd főinstruktor.
Az ügy kapcsán Mécs Imre, az SZDSZ honvédelmi szakértője a Heteknek elmondta: a katona-egyenruhás állampolgár, akinek valamennyi állampolgári joga érvényes, csak bizonyos jogoknak az alkalmazásáról átmeneti időre a szolgálat érdekében lemond. Ez viszont - a szakértő szerint - nem jelenti azt, hogy meg nem engedett adatokat lehetne gyűjteni róluk, hiszen ezt a szigorú adatvédelmi törvények egyetlen testület tagjaira vagy alkalmazottjaira nézve sem teszik lehetővé. „Sajnos még nincs meg az a minimális politikai kultúránk, amely alkotmányos alapelvek megsértését lehetetlenné teszi” - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a fegyelmit azonnal le kell állítani, az összegyűjtött adatokat pedig meg kell semmisíteni.
Szikinger István alkotmányjogász ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: egy tiszt politikai nézetére vagy a múltban végzett politikai tevékenységére kizárólag törvényes alapokon - például egy átvilágítási törvény alapján - gyűjthetők információk. Most nem ilyen történt.
A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán nem kívánták kommentálni az ügyet azzal az indokkal, hogy csak a miniszter illetékes az ügyben, de ő külföldön tartózkodik, más pedig nem nyilatkozhat erről a vitás kérdésről.