Hechs László, Jeruzsálem
A visszavonulás ára

„Izrael háborús cselekedetnek minősíti majd, ha libanoni területről lövések érik a zsidó államot, s egy ilyen lépésre megfelelő választ adna” - jelentette be Ehud Barak izraeli miniszterelnök, miután az izraeli hadsereg keddről szerdára virradó éjszaka teljesen kiürítette a dél-libanoni biztonsági övezetet.

A libanoni kivonulás nem old meg mindent: egy palesztin tüntető Molotov-koktélt dob izraeli katonákra Hebronban    Fotó: Reuters

A katonák teherautókon, tankokon és autóbuszokon hagyták el a térséget. Magukkal vitték teljes könnyű- és nehézfegyverzetüket, lőszertartalékaikat, valamint a tóratekercseket is. Semmit sem hagytak hátra. Az elhagyott erődítményeket az izraeli légierő harci repülőgépei robbantották fel, megakadályozva, hogy azok a Hezbollah kezébe kerülhessenek. Mivel az Izrael által eddig támogatott libanoni milícia 48 óra leforgása alatt feladta az őrzésére bízott területet, az Irakkal szövetséges Hezbollah gerillái Libanon déli határán nézhetnek farkasszemet az izraeli határőrökkel.
A kiürített területekről megindult a menekültáradat Izraelbe.
Az izraeli katonák a Cadalnak, a dél-libanoni hadsereg síita brigádjának adták át a felújított és megerősített állásokat, hátrahagyva az ágyúkat és a páncélozott harci járműveket. A libanoni katonák azonban 48 órán belül megfutamodtak állásaikból, hátrahagyva az izraeli hadseregtől kapott nehézfegyvereket. Egy részük megadta magát a Hezbollahnak, míg a többiek a családtagokkal együtt Izraelben kerestek menedéket. Ezután a dominó-elv szerint dőltek össze sorra a Cadal drúz és keresztény brigádjai is.
A szélsőségesen fundamentalista Hezbollah vezetése, élén Hassan Nasrallah főtitkárral, még az éjjel tömeggyűlést tartott Bejrútban, ahol bejelentette „az izraeli megszállás” megszűnését és a háború folytatását a zsidó állam ellen. A főtitkár indoklásában az izraeli börtönben fogva tartott Hezbollah-tagokra hivatkozott, valamint egy, a Hermon-hegy lábánál fekvő falura, ahol az izraeli megszállás - állítása szerint - folytatódik. Az izraeli hadsereg felsorakozott tehát a nemzetközi határon, hogy az északi településeket onnan védje. Ehud Barak nyilatkozatban közölte, hogy Izrael teljesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a 425. számú határozatban foglalt feltételeket, a sor most a világszervezeten és a libanoni kormányon van, hogy garantálják a határok sérthetetlenségét.

Gerillák sortüzébe került izraeli katonák a libanoni határ mentén. Újra hazafelé Fotó: Reuters

A Biztonsági Tanács 425. számú határozatának elfogadásáról még tavaly a Netanjahu-kabinet döntött. (Hetek, 1999. március 6., )

- Szíria milyen feltételekhez köti a megegyezést?
- Nem Szíria diktálja a feltételeket. A 242-es és a 338-as ENSZ-határozatokat és a Dél-Libanonnal kapcsolatos 425-ös határozatot tartjuk mérvadónak. A madridi konferencián a megegyezés a „földet a békéért” elv alapján született. Ha ezek a feltételek teljesülnek, megkötjük a békét Izraellel.
- A szír álláspont szerint a Golán-fennsík zsidó telepeseinek az 1967-es határok mögé kellene visszavonulniuk. Elképzelhető-e valamiféle kompromisszumos megoldás ezen a területen?
- Amikor Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkot, arabok és szírek laktak a területen. Izraeli telepesek akkoriban nem laktak ott. Amikor visszaköveteljük a Golánt, azokkal együtt akarjuk visszakapni, akik ott laktak. Ha a telepesek ott maradnak, akkor az egykor ott élő szíriaiak és arabok hol fognak élni?
- Vannak, akik azt vallják, hogy Szíria azért újította fel a tárgyalásait Izraellel, mert hadseregét nem tudta megfelelően korszerűsíteni. Valóban ez áll a mostani tárgyalások hátterében?
- Ez a nézet egyáltalán nem fedi a valóságot. A föld viszszaszerzéséhez először is akarat kell, és csak azután fegyver.