Japán militarista múltjára utaló emlékeket ébresztett Mori Josiro japán
miniszterelnök, amikor hétfőn az ország „isteni” jellegét és a császár kiemelt
helyét hangsúlyozta. „Japán isteni nemzet, ahol a császár központi helyet tölt be”
- mondta parlamenti képviselők egy csoportja előtt elhangzott beszédében, amelyet
élesen támadott a liberális sajtó és az ellenzék. Mori kormányfő utólag elnézést
kért a megjegyzések miatt.
Hatojama Jukio, a középbal irányzatú Demokrata Párt vezetője szerint: „Ezek a
szavak homlokegyenest ellenkeznek a mai alkotmány szellemével, amelynek értelmében a
legfőbb hatalom a népé.”
1946-ban a legyőzött és megalázott Japán által elfogadott, elsősorban az amerikaiak
befolyását tükröző új alkotmány megfosztotta a császárt isteni kultuszától.
Addig a császárt a sintoista ideológiának megfelelően istenként tisztelték alattvalói.
Az új alkotmány szerint a világ legrégibb uralkodóházának örököse „az állam,
továbbá a nép egységének jelképe”, és kisebb hatalommal rendelkezik, mint az
uralkodók többsége.
A legtöbb ázsiai szemében bármiféle utalás a japán császár isteni jellegére
feleleveníti az erre hivatkozó Japán által a század első felében folytatott
terjeszkedő, hódító politikát. A japán militarizmus akkor feldúlta Ázsiát, elsősorban
Kínában és Koreában élénk még ennek az időszaknak az emléke.
Ezért Hatojama szerint a miniszterelnök szavainak „negatív hatása lesz a többi ázsiai
országban”. Fuva Tecuzo, a japán kommunista párt vezetője azért sajnálkozott, mert
„egy isteni Japán gondolata az emberekben azt a meggyőződést keltheti, hogy különleges
országról van szó, amelynek joga van a világ meghódítására”. A szociáldemokrata
párt részéről Fucsigami Szadao pártvezér egyenesen „a háború előtti évekhez
való visszatérésről” beszélt.
Maga a miniszterelnök kedden „a hagyományok megőrzésének szükségességével” érvelt
megfogalmazása mellett, amely szerinte nem mond ellent az alkotmány elveinek. Mori hétfőn
a Liberális Demokrata Párthoz tartozó 230 sintoista hitű képviselő előtt beszélt.
E képviselők 30 éve létrehozott szövetsége, amely a születésnapra a miniszterelnököt
kérte fel szónoknak, azt akarja elérni, hogy a politikai élet tükrözze a sinto
hitet, amely a buddhista mellett az ország másik nagy vallása.
Megfigyelők szerint Mori kijelentései azt célozták, hogy erősítse helyzetét a választások
előtt, amelyekre várhatólag június 25-én kerül sor - írta az ország „isteni
jellegével” kapcsolatos vitáról beszámolva az AFP. (MTI)