Könnyűszerkezetek

Az április 15-ei számban megjelent, „Építkezni - gyorsan és olcsón, Könnyű szerkezetek” című írásához szeretnék néhány adalékkal hozzájárulni, és ezzel az építtetők igényeihez leginkább igazodó építési mód kiválasztásához segítséget nyújtani.
A különböző vásárokon és bemutatókon nagy előszeretettel ecsetelik a könnyűszerkezetes építési módok előnyeit, de elfelejtik közölni az érdeklődőkkel az alapvető különbségeket az évezredes múltra visszatekintő hagyományos építési módokkal szemben. Ezek a különbségek nem feltétlenül hátrányok, hiszen modern világunkban a lakással-lakhatással kapcsolatos igényeink is változtak.
Feltétlenül előnye ezeknek a könnyűszerkezetes szerelt épületeknek, hogy építésük vagy helyesebben összeszerelésük gyorsan megtörténik. A szerelt technológiánál építés során nem visznek be annyi nedvességet az épületszerkezetekbe, mint a hagyományos technológiával, ezért igazán száradási időre sincs szükség. A végleges felületek azonnal kialakíthatók.
A szerelt technológia vékonyabb külső térelhatároló szerkezetek (falak) építését teszi lehetővé, mint a hagyományos építési mód, amely következtében a telek azonos beépített alapterületén, ha csak pár négyzetméterrel is, de nagyobb hasznos lakás-alapterületet lehet elérni. Az üzemekben készített elemek méretpontosságuknak és a felhasznált alapanyagok korszerűségének köszönhetően rendkívül sík, tetszetős és tiszta felületet adnak, amely véleményem szerint nagymértékben hat a vásárlókra, ha ezt okként így választásuk alátámasztására nem is tudják megfogalmazni.
A hátrányuk nagy része is pontosan abból származik, mint az előnyük. A könnyűszerkezet - mint ahogy a nevében is benne van - nem képvisel akkora tömeget, mint a hagyományos kiselemes égetett kerámia (tégla) épületek. A szendvics falszerkezetek rendkívül jó hőszigetelési értéket mutatnak a bennük elhelyezett hőszigetelő rétegnek köszönhetően, de ugyanakkor a kis tömegükből következően a hőtehetetlenségük igen kicsi. A házban lakók ebből azt érzékelik, hogy télen az épületek felfűtése gyorsan megtörténik, mivel a falakat nem kell átmelegíteni. A fűtés kimaradása esetén azonban jó hőszigetelésük ellenére gyorsan hűlnek a helyiségek, illetve nyáron hiába redőnyözzük le az ablakokat, a nappali melegedéssel a házban is meleg lesz, amelyet az esti hőmérsékletcsökkenés újra gyorsan követ. Tehát nem kell attól tartani, hogy a felmelegedett falak nyári estén ontják magukból a meleget, mert nincs tömeg, amely megtartsa azt.
A hanggátlással is hasonló a helyzet. A léghangok szigetelése a beépített hőszigetelésnek köszönhetően tökéletes, mert ezek a szerkezetek hangszigetelésként is működnek. Azonban a testhangok szigetelése, amelyet a tömeg nyelne el, nem kielégítő. Ezt leginkább vihar esetén tapasztalhatjuk meg, amikor hagyományos épület esetén az eső hangja nem olyan erőteljes, mint a szerelt házak esetén. További hátránynak tekinthető, hogy a beépített fa vagy acél tartószerkezetek rugalmas alakváltozása nagyobb, mint a tégla illetve betonszerkezetes épületeknek. Átlagostól nagyobb erőhatás esetén pillanatnyi alakváltozást szenvedhetnek a szerkezetek, amelyek azonban a használhatóságot nem zavarják, csak a stabilabb épületekhez szokott lakóknak kellemetlenek lehetnek. A hagyományos szerkezetekhez képest óvatosan kell bánni minden tartószerkezetre való rögzítéssel.
Konyhaszekrény-felsőrészt vagy polcot nem helyezhetünk el hagyományos módon a falon. Minden esetben speciális dübelt vagy segédszerkezetet igényel a rögzítés.
A fenti hátrányok nem jelentik azt, hogy ezek a házak rosszak lennének, hiszen a világon sok millióan élnek hasonló szerkezetű épületekben, nálunk sokkal gazdagabb tájakon. Ezekben az országokban ugyanakkor lakókocsi-parkokban is jelentős számú ember él, mégsem tartjuk azt követendő példának. Akik a könnyűszerkezetes építési móddal készített lakóházak hátrányait feltérképezik, és úgy döntenek, hogy tudnak velük együtt élni, illetve egy részüket korszerű gépészeti berendezések beépítésével kompenzálni tudják, azoknak jó választást ígérhetnek ezek a házak. Minden esetben azonban meg kell győződni arról, hogy az épületeknek vagy azok jellemző tartószerkezeteinek van-e az ÉMI Rt. (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt.) által kiadott építőipari műszaki engedélye, mert az ISO 9001 szabványnak való megfelelőség soha nem a terméket, jelen esetünkben a szerelt házat minősíti, hanem a gyártás minőségbiztosítási rendszerének megfelelőségére utal.

Tisztelettel:
Busa Csaba, Budapest


Tisztelt Olvasónk!

Köszönettel tartozunk a cikkhez való szakszerű és segítő szándékú hozzászólásáért. Maximálisan egyetértünk azzal, hogy a minőségellenőrzés fontos szempont kell, hogy legyen a vásárlásnál - emiatt sem
általánosítottunk a cikkben, hanem állításaink pontosítása végett említettük egy kanadai technológiát alkamazó cég nevét.
A hagyományos és a könnyűszerkezetes házak hőszigetelési, hangszigetelési, stb. paramétereinek részletes összehasonlításában nem biztos, hogy a könnyűszerkezetes házak maradnának alul.
A hőszigetelést illetően igaz, hogy a falak hőtárolási képessége sokkal rosszabb, mint a hagyományos vakolt tégláé, ezt azonban olyan kitűnő - rétegrendtől függően 0,228 W/m2K - 0,213 W/m2K - K-értékekkel kompenzálják, amelyekkel akár 48 százalékos energia-megtakarítás is elérhető. (A cég közzétett felmérése szerint ugyanolyan hatásfokú kazán, belső-külső hőfok, fűtés-intenzitás mellett a 38 cm-es üreges hőszigetelő falazóblokk + 3 cm vakolattal épült ház éves fűtési költsége 58 000 forint, míg a szigetelt acélszerkezetesé 30 000 forint volt). Természetesen emellett célszerű lehet nyáron a légkondicionáló berendezés üzemeltetése (esetleg árnyékot adó fák ültetése), ami valóban plusz költségként jelentkezik.
A kanadai cég képviselőjének elmondása alapján a falak rendkívül jól ellenállnak a tűznek is - ami egy másik kényes pontja lehetne ezeknek a házaknak -, az ÉMI-vizsgán 1100 fokon égetve a magyar 30 perces követelményt messze túlteljesítették a 2 óra 15 perccel.
Mindazonáltal valóban fontos felhívni a figyelmet azokra a szokatlan körülményekre, amelyek ezekben a házakban jelentkezhetnek. Mégis úgy látjuk, hogy a könnyűszerkezetes építési mód a sokgyermekes és kispénzű emberek számára valódi, a lakótelepi lakásoknál feltétlenül jobb (szükség-) megoldást jelenthet. A cikk írója pedig ez építési mód igazi buktatójának továbbra is azt látja, hogy ezek a házak feltételezhetően hosszú távon nem képviselnek generációkon át örökíthető értéket. (Építészek nagyjából 25 év élettartammal számolnak a könnyűszerkezetes házak esetében.) - A szerk.