Hazafi Zsolt
Vallásügyi aggályok

A felsőoktatási törvény tervezett változtatásának egyházakat is érintő passzusához módosító indítványt terjeszt be Jánosi György szocialista oktatáspolitikus, mert szerinte a jelenlegi szöveg ellentétben áll más, nagyobb erejű törvényekkel. A vámtörvény múlt heti módosítása miatt pedig több kisegyház is tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis alkotmányellenes az a kitétel, hogy csak azok az egyházak kaphatnak áfa-visszatérítési kedvezményt, amelyekkel a kormány erről korábban megállapodást kötött.

A parlament az elmúlt héten fogadta el a vonatkozó előterjesztést, a vámjogról és vámeljárásról szóló törvény módosítása során. (Hetek, 2000. május 6. ) A határozat értelmében a katolikus, a református és az evangélikus egyház, a zsidó felekezet, valamint a szerb-ortodox és a baptista egyház részesülhet csak kedvezményben. A visszaigénylési kérelem beadására jogosult egyházakra ugyanis a „kormánnyal megállapodást kötött” kitétel vonatkozik, ami kizárólag az előbb felsorolt felekezetekre „húzható rá”, mivel az Orbán-kormány csak velük kötött különmegállapodást. Más, törvényesen bejegyzett és jogszerűen tevékenykedő egyházak nem is kérhetik a méltányosságot.
Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője és adószakértője a Heteknek elmondta: sajnálja, hogy a nevéhez kapcsolják az inkriminált paszszust, neki semmi köze nem volt ahhoz. Az egész ügy inkább kárt okozott neki - tette hozzá.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője a Heteknek kifejtette: gondolkodnak azon, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert meggyőződésük szerint ez a szabályozás sérti a felekezetek közötti jogegyenlőség elvét. Emellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkárához levélben fordulnak magyarázatért. A szóvivő kiemelte: azért nem lehet beleegyezni még az ilyen kis megkülönböztetésekbe sem, mert az általában nagyobb diszkriminációt „szül”. Példaként említette a médiatörvényben a történelmi és nem történelmi egyházak megkülönböztetését, aminek az lett a következménye, hogy a történelmi egyházak kedvéért tanácsadó testületet hoztak létre egyes médiumoknál, miközben a kisegyházakat elfelejtették számba venni.
Danka Krisztina szerint jól mutatja a módosítás inkorrekt jellegét, hogy korábban a tervezet kapcsán egyeztetésre hívták őket a Pénzügyminisztériumba (PM), majd az időpontot lemondták. Ez azért is érdekes - folytatta a szóvivő -, mert a törvénymódosítás eredeti, Tállai-féle tervezetében nem volt benne a diszkriminatív jellegű szövegrész, az minden egyház számára a jogegyenlőség elvének megfelelően elérhetővé tette a kedvezményeket. (A HVG értesülése szerint a törvényszakasz inkriminált része egy úgynevezett történelmi egyház sugallatára módosult a végszavazás előtt.)
A Hit Gyülekezete sajtóosztálya lapunkat úgy tájékoztatta: ezek a módosítások sértik a felekezeti jogegyenlőség elvét, hiszen ezzel létrejött az állammal szerződéses viszonyban álló, valamint az állammal szerződéses viszonyban nem álló egyházak különböző kategóriája. Az ilyen megkülönböztetés az adott felekezetekhez tartozó állampolgárok megkülönböztetését is jelenti, az állam ugyanis a privilegizált felekezethez tartozó hívők hitéletét támogatja, más hívőkét nem. Így az állam saját maga is állást foglal egy olyan kérdésben, amelyben nem kellene. Mint megtudtuk: a Hit Gyülekezetét annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb létszámú magyar felekezet - az egyébként elhalasztott - PM-egyeztetésre sem hívták meg.
Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés Emberi Jogi és Vallási Bizottságának szocialista elnöke a Népszavának adott nyilatkozatában elítéli a törvénymódosítást, olyan súlyú elvi kérdésnek tekintve, amely indokolná azt, hogy a megállapodással nem bíró egyházak az Alkotmánybírósághoz (AB) forduljanak. Mint mondotta: a kormány megkerüli a két éve tervezett, ám a parlamenti állóháború miatt módosíthatatlan egyházügyi törvényt. A bizottság elnöke ezért levélben fordult magyarázatért Rockenbauer Zoltánhoz, a kormány kultuszminiszteréhez.
A parlamentben - mint arról múlt heti parlamenti tudósításunkban beszámoltunk - egy másik törvénymódosítás is készül, nevezetesen a felsőoktatási törvény változtatása. Az eddigi tervek szerint e területen is a kormánnyal szerződésben álló egyházak élveznék a kormány többlettámogatását. A bizonyos körbe tartozó egyházi felsőoktatási intézmények az állami intézményekkel azonos feltételekkel indulhatnak beruházást és felújítást finanszírozó állami pályázatokon.
Mint Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, a párt oktatáspolitikusa a Heteknek kifejtette: aggályos az, hogy törvényesen bejegyzett, jogszerűen működő egyházak államilag akkreditált felsőoktatási intézményei miért esnek más elbírálás alá, mint az úgynevezett történelmieké. Miközben az úgymond alkotmányerejű, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény kimondja, hogy a szektoron belül fenntartótól függetlenül, egységesen kell finanszírozni az egyházakat, s amennyiben állami feladatot látnak el, állami támogatás illeti meg őket.
„Érthetetlen a megkülönböztetés azért is, mert nem többletpénzről van szó, hanem csak a pályázatokon való indulás esélyéről. Tehát még az esélyre sem tartják méltóknak az ilyen intézményeket” - érvelt Jánosi György, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy módosító indítványt nyújt be a diszkrimináció megszüntetése érdekében. A politikus szerint azért is fontos a módosítás, mert a tervezet eredeti szándéka az, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények támogatást szerezhessenek felújításaikhoz és beruházásaikhoz. „Kár lenne, ha a diszkriminatív részlet miatt a felsőoktatási törvény ezen része nem kerülne bevezetésre. Ugyanis, ha valamelyik „kizárt” fél indokoltan jogorvoslatért fordulna az AB-hoz, több mint valószínű, hogy „nyerne”, a törvény alkalmazása pedig halasztást szenvedne” - emelte ki a szocialista képviselő.
Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő, az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a frakció oktatási munkacsoportjának vezetője lapunknak kifejtette: az előző kormány kötött szerződést a Vatikánnal, ez a megállapodás kizárólag a római katolikus egyházra vonatkozott, most ennek a szerződésnek az átvezetéséről van szó a felsőoktatás területén. Ez jogi kötelezettsége a kormánynak. Ha az egyházak közötti bármilyen megkülönböztetés vádja felvetődik, akkor az innen indul, ehhez képest annyi történt, hogy a katolikus egyházra vonatkozó részeket kiterjesztették a négy történelmi egyházra, illetve a kárpótlási törvényben említett felekezetekre. „Ha azt mondja bárki az ellenzék oldaláról, hogy ez az eset bármiféle aggályokat felvet, akkor nekem az a véleményem, az előző állapot legalább ilyen aggályos. Egyébként soha nem volt az MSZP-SZDSZ-koalíció időszakában utalás sem arra, hogy a Vatikáni Szerződést minden egyházra ki kellene terjeszteni” - mondotta Révész.
Ez a törvény egyébként nem képviselői indítvány keretében került a parlament elé, hanem az Oktatási Minisztérium volt az előkészítője, amit a kormány elfogadott, azután került a képviselők elé. Révész Máriusz elmondta: arról nincs információja, hogy ki fogalmazta, illetve kinek a kérésére került ez a passzus ilyen formában a tervezetbe. A Jánosi György-féle módosítási terv kapcsán a Fidesz oktatáspolitikusa leszögezte: a konkrét előterjesztés ismeretében tud állást foglalni arról, hogy frakciója támogatna-e egy ilyen változtatást.
Révész véleménye szerint egyértelműen az egyházi törvény módosítására volna szükség. Mint a Heteknek elmondta: „nevetségesnek és komolytalannak tartom, hogy a Magyar Boszorkány Egyház főboszorkánya ebben a pillanatban ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik, mint a katolikus egyház bíborosa. Azzal vádolnak sokan, hogy antiliberálisak vagyunk, de mi csak pontosabb szabályozást akarunk, ami jobban hasonlít az EU-országok szabályozásához. Az lenne a helyes megoldás, ha az egyházak fogalmát szigorúbban definiálnánk” - tette hozzá.