Vissza a tartalomjegyzékhez


Érettségi: kisebb könnyítések

Még egy hét, és itt a ballagás, utána pedig a végzős középiskolások által izgalommal (esetleg félelemmel) várt nagy megmérettetés, az érettségi vizsga. Nem árt tudni, hogy egy 2000. február 11-én kelt kormányrendelet újabb módosítást hozott ennek rendjében.

Az egyik változás: ha valamelyik diák matematikából felvételizik egy főiskolára vagy egyetemre, s így közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozatot ír, ettől függetlenül kérheti, hogy saját iskolájában is érettségi vizsgát tehessen matematikából, vagyis megírhassa a „közönséges” érettségi feladatsort. Az érettségi bizonyítványba az általa választott (közös érettségi-felvételi vagy az iskolai) vizsga eredménye kerül be - ez azért könnyítés, mert a „normál” érettségi feladatsor általában könnyebb a felvételinél. Fontos tudnivaló azonban, hogy ezt már az érettségi vizsgára való jelentkezéskor (február 15-ig) el kellett döntenie, s utólag már nem lehet rajta változtatni. Továbbá más felvételi tárgyakra - például fizika, biológia, nyelvek - nem terjed ki a rendelkezés, legalábbis egyelőre.
Míg ezt a módosítást mindenki örömmel üdvözölte, a másik változtatást illetően már megoszlanak a vélemények. Korábban ugyanis az a diák, aki a magyar irodalom érettségi dolgozatára elégtelen nyelvi minősítést kapott rossz helyesírása miatt (30 hibapontnál vagy 5 durva helyesírási hibánál több fordult elő a szövegben), csak akkor tehetett szóbeli vizsgát magyar nyelv és irodalomból, ha előtte sikerült egy helyesírási feladatlap kitöltésével elégségesre javítania nyelvi jegyét. Ellenkező esetben e tantárgyból megbukott, s a szóbeli vizsgán már nem, csak egy későbbi javítóvizsgán szépíthette az eredményét.
A feladatlapos javítási lehetőség most megszűnt, viszont elégtelen magyar nyelvi (vagy irodalmi) írásbeli teljesítmény esetén is tehet szóbeli vizsgát az érettségiző. Így ebben az esetben is érvényesülhet az az elv, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgy végső érettségi osztályzata két írásbeli és két szóbeli jegyből alakul ki. Ez könnyebbségnek tűnik a gyenge helyesírású tanulók (és a magyartanárok) számára, viszont kérdés: megmarad-e az érettségi vizsga rangja? Hiszen így érettnek minősülhet (extrém esetben) olyan fiatal is, aki ugyan egyetlen mondatot sem képes helyesen leírni, de a szóbeli vizsgán képes kivágni magát. Lehet, hogy a szövegszerkesztők korában ez is elégséges lesz? (Éltető Ágnes)