Hetek - IV. évfolyam, 16. szám, 2000. április 15

Közeleg április 30-a, az első osztályosok beíratásának időpontja. A szülőknek nem kis gondot jelent az iskolaválasztás, hiszen ma már egyaránt válogathatnak állami, egyházi, alapítványi és magán fenntartású intézmények között.

Az alternatív oktatási intézmények megjelenését hatalmas érdeklődés kíséri, a túljelentkezés az egyetemekkel vetekszik, később azonban kiderülhet, hogy a választott iskola szellemiségét, pedagógiáját, esetleg éppen alternatív nevelési elveit nem tudja tolerálni a család. Ezekben az esetekben a kényszerű iskolaváltás a gyereket viseli meg a leginkább, hiszen nemcsak beilleszkedési nehézségekkel kell megküzdenie, hanem gyakran igen jelentős lemaradást is pótolnia kell. Célszerű tehát a beíratás előtt közelebbről megismerkedni a különböző típusú iskolákkal, pontosabban eszmei hátterükkel. Alábbi írásunkban az alternatív tanintézmények legjelentősebb változatait mutatjuk be nagy vonalakban: ezen a héten a Rogers- és a Waldorf-féle iskolákkal, jövő héten pedig a Montessori- és a Frené-féle pedagógiai módszerekkel ismerkedhetnek meg az olvasók.
A reformpedagógia gyökerei egyébként a felvilágosodás korába, Rousseau-ig nyúlnak vissza, aki a középkori korlátozó és a gyermekek szempontjait fel nem ismerő pedagógiai gyakorlattal szemben megalkotta a „gyermeki szabadság” fogalmát. Szerinte minden baj okozója a civilizáció, a gyermek természettől fogva jó, és a nevelés célja ennek a benne rejlő jónak a kibontakoztatása.
Ezt az elképzelést a századforduló után a pszichoanalízis és az individuálpszichológia elméleteivel fejlesztették tovább. A mai alternatív iskolák erre épülnek (s kétségtelen, hogy egyes felismeréseiket a hagyományos iskolák is eredményesen alkalmazzák).

A Rogers-féle iskola

Budapesten működik a Carl Rogers Személyiségközpontú Iskola. Névadójának alapgondolata, hogy minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik, amelyek révén megértheti önmagát, módosíthatja énképét és viselkedését. Erőforrásait azonban csak megfelelő - őszinte, elfogadó, megértő - atmoszférában tudja kiaknázni. Ezt elősegítendő olvashatunk nála relaxálásról, a terápiákon alkalmazott módosult tudatállapotokról és a természettudomány és a misztikum kapcsolatáról is. A tananyag is nagyon különbözik a hagyományos iskoláktól. A szülőnek időben kell jeleznie, ha iskolát akar váltani, hogy az iskola pedagógusai három hónap alatt fel tudják készíteni a tanulót arra, hogy csatlakozni tudjon egy hagyományos oktatású intézményhez. Itt ugyanis nem kötelező részt venni az órákon, az első három évben nincsenek külön tantárgyak, és az ismeretszerzés később is tantárgyblokkokban történik: nyelvi-kommunikációs, művészeti, társadalomismereti, természettudományos, matematikai, testnevelési felosztással. Használják az állami, alternatív és kísérleti tankönyveket és minden egyéb könyvet, folyóiratot is.

A Waldorf

Ezzel szemben a Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium az oktatáshoz nem használ tankönyvet. A gyerekeknek maguknak kell elkészíteniük azokat a füzeteket, amelyekből tanulnak. A 9-12. osztályban olyan szintű füzetet kell összeállítaniuk az órán elhangzottak, illetve önálló kutatásaik révén, amely alapul szolgálhat egy későbbi érettségi vagy felvételi vizsgára való felkészüléshez!
A Waldorf reformpedagógia alapjai nagyrészt Rudolf Steinernek, az antropozófia atyjának ezoterikus, keleti filozófiával kevert gondolataira vezethetők vissza. Az első Waldorf iskolát Stuttgartban a Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára nyitották meg azzal a céllal, hogy a szabadság eszméit a gyakorlatban is érvényesítsék: társadalmi hovatartozástól függetlenül biztosítsák az optimális fejlődést az egyén számára, elutasítva a kényszert, a félelmet, a tekintélyelvűséget. A tanulás legfőbb motívumának a szeretetet tartották.
A Waldorf iskolákban a közismereti tantárgyak nagy részét epochális (tömbösített, időszakos) rendszerben tanítják. A tanítás részét képezi a reggeli fohász elmondása, amelynek a címzettje akár a Nap is lehet. A pesthidegkúti iskola pedagógiai programja szerint ezt az iskolát mélyen áthatja a keresztény szellemiség, melynek ünnepei az iskola életének kiemelkedő eseményei: Szent Márton-nap, adventi bazár, Szent Miklós-nap, karácsony-játék, farsang, húsvét stb. Alsóbb osztályokban pedagógiai megfontolásból nem használnak olyan eszközöket, amelyeknek működési elveit a gyerekek még nem érthetik, például magnót, videót, számítógépet. Osztályzás nincs, év végén a gyerekek szöveges bizonyítványt kapnak. Osztályismétlés sincs, hogy a kialakult szociális viszonyok ne bomoljanak fel, de a felvételnél ügyelnek, hogy ne kerüljenek be túl nagy számban problémás gyerekek.
Az alternatív nevelési elképzelések tudományosan megalapozottak, mégis, a szülőknek célszerű felmérni a kockázatot, ha ilyen iskolát választanak. A kérdés az, hogy az alternatív iskolák örömteli alkotásra inspiráló szabad légköre, „burka” után képes lesz-e az iskolából kikerülő fiatal megfeszített munkával bejutni, illetve megmaradni egy felsőoktatási intézményben, majd munkahelyén a kor diktálta tempónak megfelelően helytállni. Mert a magyar valóság még nem ad alternatívát.