Gyöngyösi István
Fellendülőben a napenergia hasznosítása

Világszerte egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan eljárásokat, melyekkel a napsugárzás erejéből minél több energiát igyekeznek nyerni. Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a jövő környezetbarát energiaellátásában kiemelt szerep jut majd a megújuló energia felhasználásának.

Napkollektorok nagyüzemi méretekben. Kiapadhatatlan energiaforrás

Megbízható energiaforrásunk maga a természet. Ma még többnyire a hagyományos tüzelőanyagok - szén, kőolaj, földgáz - égetésével termeljük Földünk energiafogyasztásának több mint 80 százalékát. Felmérések szerint a már feltárt készletek közül a szénkészletek mintegy két évszázadra, az olaj- és földgázkészletek várhatóan ötven évre elegendőek. Ehhez hozzájárul még, hogy az égés során keletkező légszennyező anyagok komoly környezeti problémákat okoznak. A savas esők az erdők pusztulásáért, az egészségre káros szmogért is felelősek, de a jól ismert üvegházhatás, Földünk éghajlatának melegedése is a levegőszennyezőkre vezethető vissza. Az atomenergia mértéke 4-5 százalék a Föld népességének energiaellátásában, ez az arány a jövőben sem fog döntően változni - még emlékszünk a csernobili katasztrófára…
Mindezek arra késztetnek, hogy a környezetbarát, új és megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű kiaknázására törekedjünk. A megújuló energiaforrások kisebb-nagyobb mértékben mindenütt megtalálhatóak a Földön, szinte kimeríthetetlenek, az emberiség energiaigényét messze túlszárnyalják. A megújulókat mindanynyian ismerjük: napenergia, vízenergia, szélenergia, tengerek termikus és hullámenergiája, a biomassza, de itt kell megemlítenünk a földben rejlő geotermikus energiát is.
Ezek közül csak egyet szeretnék most kiemelni: a közvetlen napenergia-hasznosítást. Hosszú fejlődési folyamat eredményeképp a XX. század ötvenes éveire jutottunk el odáig, hogy komoly távlata lett a napelemes villamosenergia-termelésnek is. Ma már olyan panelek is léteznek, melyek egyszerre termelnek elektromos energiát és szolgáltatnak melegvizet, a cél a jó hatásfok és a teljesítmény folyamatos növelése.
A napenergia hőhasznosításának két alaptípusa van. Egyrészt beszélhetünk passzív napenergia-hasznosításról - ilyen például egy jó szerkezetű és elhelyezkedésű épület („spontán”) hőnyeresége, ami fűtési igényeket fedez.
Másrészt pedig aktív hasznosításról beszélhetünk, amikor is műszaki, gépészeti jellegű berendezések segítségével a napsugarakat felfogjuk, ezt hővé alakítjuk, majd a hőhordozó közeget tároljuk, vagy a felhasználás helyére szállítjuk. Erre legjobb példa a használati melegvíz termelése vagy padlófűtés síkkollektorok alkalmazása.
Nemcsak energiát és pénzt takarítunk meg, ha a családi vagy hétvégi házat napkollektorokkal szereljük fel, hanem sok szempontból biztonságosabbá, sőt tetszetősebbé is tehetjük általuk környezetünket. Még akkor is, ha csak kiegészítő célzattal használjuk az elemeket: például amikor kertünkben kollektorokra cseréljük ki a hagyományossá vált, fekete hordós vízmelegítőt.
Ausztriában például több mint 1,6 millió m2 felületű melegvíztermelő napkollektor van alkalmazásban. Nálunk ez még kuriózum, pedig a szomszédban sem süt többet a nap, csak ott jobbak a megvalósítás pénzügyi feltételei. Érdekesség például az is, hogy Izraelben a használati melegvizet döntő mértékben szoláris - azaz napenergiás - módszerekkel biztosítják, és méltán van híre a görög napkollektoroknak is, hogy csak néhány példát említsünk a nagyvilágból.
Magyarország a természeti adottságait tekintve még messze nem használja ki a megújuló energiák által nyújtott lehetőségeket az energiaellátásban: arányuk jelenleg az összenergia-termelésnek mindössze 3 százaléka. Az európai elvárások viszont bennünket is e technológiák fejlesztésére és széles körű alkalmazására serkentenek.
Az 1107/1999. (X. 8.) Kormányhatározat melléklete az Energiatakarékossági és Energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program, melynek értelmében kiemelt támogatásra számíthat a biomassza és a geotermikus technológia bővítése is. Indul a „20 000 napkollektoros tető 2010” program, melynek célja intézmények és lakóházak hő- és melegvízellátása. A „lakásonkénti szükséges beruházási összeg 20-30 százalékát vissza nem térítendő támogatás formájában kell biztosítani az Energiatakarékossági Program keretéből” - olvasható a Magyar Közlöny 89. számában.
Magyarországi viszonylatban mindenképpen említésre méltó még az MNT UNESCO Szoláris Magyar Részvételi Program, melynek egyik fő célja a lakosság felvilágosítása és az oktatás támogatása. Ezenkívül komoly érdemeket szerzett a szoláris energia nemzetközi és hazai alkalmazásának terén a Magyar Napenergia Társaság, amely egyebek mellett házigazdája volt az 1993. évi Napenergia Világkongreszszusnak és Világkiállításnak is.