Az oroszországi elnökválasztás eredménye, Vlagyimir Putyin megválasztása
meglehetősen kétoldalú véleményeket szült szakértői körökben az orosz gazdaság
jövőjét illetően. Soros György szerint nem várható a gazdasági reformok felgyorsulása.
Alek-szandr Szolzsenyicin író, a Guardiannak adott interjúban az elmúlt 15 évet
elvesztegetett időnek tartja. Mások kincstári optimizmussal üdvözlik Jelcin utódját,
és a nagy medve feltámadását remélik a KGB-s múlttal most elnöki székbe ülő 47
éves politikustól.
Az orosz gazdaság jelenlegi állapota nem a legjobb örökség, amelyet Putyin elnök
most kézhez kap, habár az 1998-as „fekete augusztus 17-e” óta sokat javult a
helyzet. A magas világpiaci olajárak miatt plusz bevételekre szert tevő gazdaság, a
viszonylag stabil rubelárfolyam és a mérsékelt infláció szerencsének is mondható,
amit Putyin remekül használt ki a kampány során. Az oroszokat és a Nyugatot most
leginkább az érdekli, hogy a kampány mézeshetei után mit tud és mit akar az ígéretekből
megvalósítani Oroszország új erős embere.
Oroszország rendkívül gazdag ország, de gazdagságát ma nem az ipar, az emberi
intellektus és kreativitás alkotta produktumok adják, hanem a természeti erőforrások:
olaj, gáz, ásványok, fémek, fa. A világ ismert olajkészleteinek a 13 százaléka, gázkészleteinek
a 36 százaléka orosz földben vár a kitermelésre. Az elképesztő természeti gazdagság
ellenére a nemzeti össztermék a felére esett vissza a tíz évvel ezelőtti szinthez képest,
és 50 millió ember él a létminimum alatt. A havi átlagjövedelem 67 dollár! A
Gorbacsov idején megindult reformok a gazdaságban megtorpantak, illetve koncepció hiányában
nem megfelelő irányba mozdultak. Szolzsenyicin szerint a gazdaság átalakítása minden
átgondolt terv nélkül valósult meg, a privatizáció során óriásvállalatok értékük
0,5-1 százalékáért találtak gazdára. A 98-as pénzügyi válság idején a lakosság
elveszítette a megtakarításait, a bankrendszer teljesen szétzilálódott. Aki teheti,
külföldre menekíti a vagyonát, aki nem, az a matraca alatt tartja. Ma az elégedetlenség,
a kiszámíthatatlanság, a rendetlenség, a garázdálkodás a jellemző.
A külföldi befektetőket a bürokrácia, a korrupció, az instabilitás tartja távol
továbbra is. Az egyszer már betelepedett vállalatok, amelyek azonban a 98-as válság
napjaiban elhagyták a sülylyedő hajót, most óvatosabbak, félnek a visszatéréstől.
A gazdaság szereplői kivárnak - így a Barclay’s Bank is, amely 1998-ban 200 millió
dolláros veszteséget szenvedett el -, amíg megszületnek az új elnök első döntései.
A korrupció visszaszorítása érdekében tett lépések mindenképpen biztatóan hatnának
a befektetői klímára. Ugyanakkor Putyin ügyvezető elnökként hozott első döntése
épp e folyamat elleni lépés volt, amikor rendeletben tiltotta meg, hogy Borisz Jelcint
és családját bíróság elé vigyék a felmerült korrupciógyanús ügyek miatt.
Szolzsenyicin szerint Putyin támogatóit egyetlen nagy félelem egyesítette: félnek,
hogy az emberek elveszik tőlük azt, amit elloptak, vagy börtönbe kerülnek az elkövetett
bűnök miatt. Putyint azért választatták meg, hogy legyen valaki, aki garantálja prédájuk
érinthetetlenségét. Maga Putyin is megerősítette, hogy a korrupció ellen harcot
kezd, és ebben volt KGB-s barátaira is számít. Ugyanakkor több nyugati lap is rámutat
arra, hogy bármilyen antikorrupciós intézkedés hatástalan, ha nem töri le azoknak az
oligarcháknak a hatalmát, a-kik az állami vagyon megcsapolásával szerezték a
vagyonukat. De Putyin saját felemelkedését is nekik köszönheti: vajon ellene fordul-e
azoknak, akik hatalomra segítették?
A tőzsde mindenesetre bízik az új elnökben és a gazdaság reformjára tett ígéreteiben.
Ebben az évben a GDP növekedése 4-5 százalék körül alakul, de egy alkalommal a
hadiiparban dolgozó vezetők előtt Putyin azt mondta, hogy a 7, sőt a 10 százalék is
elérhető. Putyin munkatársa, Vlagyimir Mau vezető közgazdász (a mai napig meg sem
jelent 10 éves fejlesztési terv kidolgozója) szerint radikális szerkezeti reformok
Putyin elnökségének az első két évében nem várhatók, a legfontosabb feladat az
elnök hatalmának a konszolidálása lesz! Alacsony befektetések és az orosz gazdaság
sebezhetőségének a periódusa következik.
A gazdasági élet szereplői ugyanakkor nagyon fontos lépéseket várnának el a közeljövőben:
szerkezeti reformokat és biztató befektetési légkört, a korrupció visszaszorítása
mellett a bankrendszer reformját, a tőkekiáramlás csökkentését, adó- és nyugdíjreformot,
a 20-40 százalékos feketegazdaság arányának a csökkentését, a népességfogyás
megállítását (évente
1 millióval csökken a népesség száma a magas halandóság és a születések alacsony
száma miatt).
Szakértők szerint, ha Putyin elnöknek sikerül a gazdaság szerkezetét megreformálnia,
a korrupciót és a bürokráciát letörnie, a jogrendszert megszilárdítania, megvan
Oroszországban az az intellektuális erő, hogy relatíve gyors gazdasági fejlődésnek
induljon.