Március 21-én, a fajgyűlölet elleni küzdelem nemzetközi napján tette közzé
Strasbourgban a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) immár
második hazánkról szóló jelentését. Ahogyan arról két héttel ezelőtti
számunkban már beszámoltunk (Hetek, 2000. március 11. )
a bizottság pozitív haladást tapasztal Magyarországon a rasszizmus, az
idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia területén, ugyanakkor
aggasztónak tartja a fajgyűlölet kérdését és a „cigány közösség tagjaival
szemben az élet minden területén megnyilvánuló diszkriminációt”.
Magyarország az elsők között fogadta el a nemzeti kisebbségek védelméről
szóló Keretszerződést és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját,
emellett több olyan nemzetközi szerződést ratifikált, amelyek a rasszizmus elleni
küzdelem jegyében születtek - állítja a dokumentum, felhívva a figyelmet arra,
hogy mindennek dacára számos esetben előfordul, hogy a magyar hatóságok „nem minden
esetben hajlandóak elismerni a támadások rasszista vagy antiszemita indíttatását”
az ilyen jellegű erőszakos cselekmények megítélésekor.
Az ECRI megállapítja: a jelenlegi parlament egyes tagjai „nyíltan nacionalista”
hangnemben beszélnek, és „kódoltan antiszemita vagy idegengyűlölő kifejezéseket
használnak”. Létezik továbbá egyfajta burkolt antiszemitizmus is a média és a
társadalom bizonyos szektoraiban.
A dokumentum végén a „Különösen aggasztó problémák” című fejezet a romákkal
szemben az oktatás és a foglalkoztatás terén megnyilatkozó diszkriminációt és a
külföldiek helyzetét elemzi, majd kitér az illegális bevándorlók
elszállásolására szánt intézményekben uralkodó viszonyokra, melyek esetenként a
fogdára emlékeztették a bizottság tagjait.
Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi bizottságának szocialista elnöke, aki
személyesen is találkozott a magyar jelentést készítő bizottság tagjaival, lapunk
kérdésére elmondta, hogy a jelentésben található, meglehetősen sok elmarasztaló
megállapítás nem előítéleteken, hanem az itt szerzett tényanyagon alapszik.
„A bizottság az antiszemitizmust kevésbé veszélyesnek minősíti Magyarországon,
mint a rasszizmust, amely nagyobb tömeget fenyeget. Elmarasztaló az idegengyűlölettel
kapcsolatban is, de mivel Magyarországon viszonylag kevés idegen él, ennek a
társadalmi veszélyességét nem ítéli meg annyira élesen. Az antiszemitizmusról
szóló nagyon tanulságos megállapítása azt jelenti, hogy - ha úgy tetszik - az
antiszemitizmus felülről kezd újra terjedni, és az a veszély fenyeget, hogy újra
közvéleményi tényezővé válik.” - tette hozzá az elnökasszony.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a párt jogi kabinetjének
vezetője nem tartja valószínűnek, hogy az alkotmányügyi bizottság napirendjére
tűzi a dokumentum megtárgyalását, hiszen - mint mondja - ez eddig nem volt
gyakorlat. „Nem hangsúlyoznám túl egy nemzetközi szervezet jelentésének
nyilvánosságra hozatalát, hiszen ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos jelenségeket mi,
magyar politikusok is tapasztaljuk” - érvelt a politikus.
A dokumentum több minisztérium hatáskörébe tartozó jelenséggel is foglalkozik,
kérdéseinkre azonban a hivatalos fordítás elkészülte előtt nem kívántak érdemben
válaszolni.
A téma kapcsán interjúnk Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosával:
Szappan horogkereszttel
„Megy a vonat, Auschwitzba megy a vonat!” - üvöltözte a magát
szurkolótábornak nevező csürhe a múlt szombati MTK-FTC futballmérkőzésen, de az
eset semmilyen következményt nem vont maga után: a bíró nem hallotta a bekiabálást,
a rendőrök pedig úgy vélték, szövegkörnyezetében értelmezve nem uszító a
„népi rigmus”.
Kormos Endre, a BRFK sajtóalosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta:
személy szerint felháborítja az eset, de ameddig nem érkezik feljelentés, a
rendőrség a jogszabályok értelmében semmit nem tehet az ügyben. Dézsi Mihály, a
BRFK sajtószóvivője a Magyar Rádió Krónika című műsorában kijelentette, hogy az
elhangzott bekiabálások - „Megy a vonat!, Auschwitzba megy a vonat” -
szövegkörnyezetükben értelmezve nem minősülnek uszításnak. Ezt az állítást -
sajnálkozásuk kifejezése mellett - lapunknak nyilatkozó jogászok is
megerősítették.
Hanacsek Attila, a mérkőzés játékvezetője a Hetek kérdésére elmondta: nem
hallotta az ominózus bekiabálást, de ha tényleg elhangzott, elítéli azt. A
játékvezetőkre vonatkozó szabályok szerint amennyiben a bíró gyűlöletkeltésre
alkalmas bekiabálást észlel, meg kell szakítania a mérkőzést, és hangosbemondón
keresztül fel kell szólíttatnia a bekiabálókat tevékenységük abbahagyására.
Ezután folytatódhat a mérkőzés, de a következő bekiáltásnál a játékvezetőnek
félbe kell szakítania a meccset.
Hanacsek tehát nem hallotta a bekiabálást, azonban egy másik megdöbbentő
eseményről
beszámolt lapunknak: a mérkőzés végén Lasz György, a találkozó főrendezője egy,
a pálya mellé bedobott tárgyat mutatott neki: egy szappant, melybe horogkeresztet
véstek. Értesülésünket Lasz György is megerősítette.
(Szlazsánszky Ferenc)