Kovács Klára
Nem félünk a halaktól

A tiszai ciánszennyezés okozta ökológiai katasztrófa ráirányította a figyelmet a környezetvédelem hiányosságaira, problémáira. Mint ismeretes, a csatlakozási tárgyalások során kiderült, hogy az egyik legneuralgikusabb terület a környezetvédelem. Több mint 3 ezer milliárd forintos beruházás lenne szükséges a felzárkózáshoz. A ciánszennyezés több százmillió forintos közvetlen kárt okozott az országnak.

ENSZ-delegáció vizsgálja a Tisza vizét. Kiskanállal mérik az életet      Fotó:MTI

A Tiszából és a Szamosból 130 tonna haltetemet fogtak ki a halászok, ennek értéke 50-60 millió forint, de ha a tényleges halpusztulás ennek 4-5-szöröse - ahogy ezt Gönczy János, kormánybiztos saccolta -, akkor a halpusztulásból származó közvetlen anyagi kár eléri a 250 millió forintot. Ebbe azonban nincs beleszámolva a kis termetű halakat ért veszteség - hangsúlyozta kérdésünkre Pintér Károly, az agrártárca Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának vezetője. Minden bizonnyal ennél jóval nagyobb lesz a kár, hiszen ehhez még hozzá kell adni az újjáépítés költségeit, a halászati és horgászati bevételkiesést, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltató részlegek veszteségeit is.
Ezer halász munkája vált értelmetlenné, számukra munkáról vagy segélyekről kell gondoskodnia az államnak. A Tisza partján és a Tisza-tó környékén lakó horgászok százezer darab éves bérletet vásárolnak, ennek a bevétele, ha teljesen nem is vész el, várhatóan jelentősen csökkenni fog. A bérletvásárlásból származó bevételkiesés elsősorban a halásztársaságokat érinti érzékenyen, hiszen elesnek a pénzforrásuktól. De hátrányt szenvednek a horgászatra specializálódott szolgáltatók: panziókat, éttermeket, fogadókat fenntartók is, hiszen a helyi horgászokhoz még szép számú külföldi és belföldi vendégsereg társul, akik összesen 2,5 millió horgásznapot töltenek a vízparton, és a szolgáltatók örömére sokat költenek. Veszteségük attól függ, meddig tart majd a halászati tilalom, azaz mikor indulhat el újra a horgász - mondta Pintér.
A halkereskedők vesztesége nemcsak a tiszai halállomány elpusztulása miatt válik súlyossá - mondta a főosztályvezető -, hanem azért is, mert a fogyasztókban igencsak megnőtt a bizalmatlanság a halételekkel kapcsolatban. A tragédiát követő hetekben a halfogyasztás a korábbinak 20-30 százalékára esett viszsza. A ciános halétektől való félelem olyannyira erős, hogy még az import tengeri halakat sem veszik az emberek. Pintér szerint ez nagyobb kiesést jelent, mint az elpusztult halak értéke.