Hetek - IV. évfolyam, 10. szám, 2000. március 04

A laikus számára kissé ellentmondásosnak tűnhet a különbözőség a közvélemény-kutató intézetek utóbbi hónapban kiadott pártpreferencia-grafikonjai közt. Egyesek stagnáló állapotokat jeleznek, mások kisebb fordulatokat mutatnak. Általánosságban azonban elmondható, hogy az utóbbi hónapokban nem történt komoly átrendeződés.

Vezet az MSZP, mögötte fejhosszal van lemaradva a Fidesz. A kisgazdák megőrizték harmadik helyüket, maguk mögött tudva az SZDSZ-t és az MDF-et. A nagy kormánypárt indexe stabilnak tűnik, hiszen hosszú hónapok óta tizenkilenc és huszonkét százalék körül mozog. A szocialisták grafikonja átlagát tekintve szintén stabil, de jóval nagyobb ingadozáson ment keresztül, huszonöt és harminc százalék között.
A Gallup, a Tárki és a Medián kutatóintézet felmérései alapján a két nagy rivális párt népszerűsége közti különbség némileg csökkent az utóbbi hónapokban. A Marketing Centrum és a Sonda Ipsos azonban az MSZP és a Fidesz további távolodását jelezte. A különböző intézetek felmérései - a mintahiba-százalékokat leszámítva is - különbségeket mutatnak.
Fischer György, a Magyar Gallup Intézet kutatási igazgatója lapunknak elmondta, hogy a különféle intézetek által nyilvánosságra hozott kimutatásokban jelentkező különbségek ellenére valódi eltérésekről nem beszélhetünk, hiszen általában nincsen a kimutatások közt két-három százaléknál nagyobb differencia. „Nem kell politikai akaratot sejteni ott, ahol nincsen. Két-három százaléknyi különbség nem különbség, hiszen ez jócskán belefér az elfogadott hibaszázalékba, ami abból fakad, hogy a választókból vett mintacsoportokat kérdezzük meg, és nem az összes választópolgárt. Ha 3,2 százaléknál nagyobb eltérést látunk, akkor elkezdhetjük kutatni a szakmai okokat” - mondta.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója lapunknak elemezte a nagyobb különbségek lehetséges okait. Elmondta, a megkérdezetteket úgy válogatják ki, hogy a lehető legteljesebben lefedjék a lakosság valós összetételét. A kérdezésnél igyekeznek szimulálni egy igazi szavazást. Szavazócédula-szerű listát kap a kérdezett, amin a pártok ábécésorrendben vannak felsorolva.
Mindazáltal többféle kérdezési módszer van. A Tárki a választások óta ajánlólista nélkül kérdezi meg az alanyait. A Szondánál érdekes módon felbukkantak már-már feledésbe merült pártok is, míg a Tárkinál még az MDF is eltűnt pár hónapra.
„A megkérdezés módjának valóban lehet jelentősége, hiszen a médiában többet szereplő pártoknak, politikusoknak a lista nélküli, nyitott kérdés esetén több esélyük van, a kevesebbet vagy egyáltalán nem szereplőknek pedig arányosan kisebb az esélyük arra, hogy szavazatot kapjanak. Amiről több szó van, az inkább eszébe jut az embereknek” - mondta Závecz. A nyitott kérdésfeltevésnél ezért több is a „nem tudom” válasz.
Závecz továbbá kifejtette, hogy a Fidesztől februárban valóban elmozdultak szavazatok az MDF és az FKgP felé. „Van valami mozgás, ami minden felmérésben kimutatható. Az MDF kiemelkedett a láthatatlanságból, de szó sincs valódi átrendeződésről” - tette hozzá.