Vissza a tartalomjegyzékhez

Mátészalkai István
Szívhasogatás

Ifjúkoromban szívesen fújtunk a kompániával egy nótát: „Mátészalka gyászba’ van / Gacsaj Pesta halva van. / Még vasárnap délután / Vígan járt a jány után. / Hazafelé mentében / Rézfokos a fejében, dufla kés a szívében.” Nos, nem tehetek róla, de ez jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy váratlanul jobb létre szenderült a magyar szélsőjobb egyik érdemdús orgánuma, a turáni sütetű újpogányság és a tiszaeszlári-orgoványi sütetű régi antiszemitizmus buzgó élesztgetője, a Hunnia.

Nem mintha emiatt Mátészalka (vagy bármelyik magyar település) csakugyan gyászba borult volna, és nem is azért, mintha Kunszabó főszerkesztő urat leütötték volna a szerkesztőség előtt, a Nefelejcs utca sarkán. Hanem csupán azért tolult ajkamra e gyászos szövege ellenére is vidám nóta, mert a Hunniára is elmondható (mutatis mutandis): „Még vasárnap délután…” - és most íme, kiterítve fekszik. Vagyis: Kunszabó meg a Hunnia Kft. Még csak nemrég perelte több mint 19 millió forintra az ügyészséget (perbe fogva egyúttal egy zsidó társadalmi szervezetet, valamint egy zsidó magánszemélyt is) abban a vérmes reményben, hogy a lap pénztől nemigen duzzadó bukszáját majd az állam és a zsidók rovására sikerül teleszivattyúzni, ám ezzel szemben tudomásul kellett venniök, hogy egy petákot sem kapnak, sőt még nekik kell kifizetniök jó háromnegyed millió forint perköltséget.
Mindezt maga Kunszabó zokogta el a Hunnia utolsó számában, valamint abban az interjúban, amelyet nemrégiben a Demokrata álnevet viselő hetilap készített vele a szívbéli együttérzés (és talán néminemű szellemi rokonság…) jegyében.
A Demokrata szerkesztői az ő nagy szívbéli jóságukban más elesettek és árvák ügyét is felkarolják. Alighanem ezért jelenhetett meg a lap egyik februári számában egy levél (?), mely a Gadó Györggyel szemben pervesztes Kéri Edit számára pénzbeli támogatást kér a nyájas (és persze, hazafias) olvasóktól. Kedves véletlen, hogy Kérivel együtt pervesztes lett (a fentebb említettől különálló, más ügyben) Kunszabó Ferenc is, akiről emiatt máris 74 ezer forintot gombolt le a végrehajtó. De hogy ne csak Kunszabóékról és a Demokratáról essék szó, helyénvaló itt megemlíteni egy másik vérbeli demokrata gyászos esetét is. Ezúttal nem Gacsaj, hanem Csurka Pestáról van szó, aki éveken át addig állította, hogy ő bizony nem hogy 28 millióval, de egy forinttal sem tartozik holmi televíziós ügyekből kifolyólag, míg most nemrég a Legfelső Bíróság kimondta: a 28 milliós tartozás nemcsak létezik, de időközben csaknem száz millióra nőtt a kamatokkal, miegyebekkel.
Ha meggondolom, hogy mindezen felül még vagy 28 millió (plusz költség, kamat) megfizetésére kötelezhetik a bíróságok Csurkát abban a további ügyben, amelyet (legalábbis ígérete szerint) Demszky Gábor indított ellene (mivel Csurka őt a lapjában minden bizonyíték nélkül III/III-as ügynöknek nevezte), akkor bizony szinte megáll bennem az ütő: Lehet, hogy a Magyar Fórum is a Hunnia sorsára jut előbb-utóbb?
Bizony, megint csak a Gacsaj Pesta nótája jut az eszembe, annak is a vége: „Lányok, lányok, sírjatok / Gyöngykoszorút fonjatok…”