Szobota Zoltán
Egyházügyi furcsaságok

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990/IV. törvény módosítására irányuló kormányzati törekvések a hatalomváltás után felhagytak a száz év honosságot és tízezer főt követelő egyház-alapítási feltétellel, és tavaly - egyebek mellett - elsősorban az európai jogharmonizációra hivatkozva folytatódtak. Ennek értelmében a csatlakozás egyik feltétele jogrendszerünk uniós normákhoz való igazítása, melynek egyes vélemények szerint a vallástörvényt is érintenie kellett volna.

Az időközben napvilágot látott nemzetközi és európai uniós jelentések azonban világossá tették, hogy ez a hivatkozási alap tarthatatlan, mivel a dokumentumok minden esetben az eddig elért eredmények méltatása mellett, azok veszélyben forgásáról szóltak. Tavaly év végén tehát új koncepció fogalmazódott meg, amely a törvénymódosítás segítségével bizonyos kétes vallási csoportok, „szekták” által végrehajtott visszaélésektől akarja megvédeni a magyar társadalmat. Ebben a tervezetben az egyházak vallási és társadalmi szerepe élesen elválik egymástól, így a felekezeti egyenjogúság csak a tényleges hitgyakorlat tekintetében érvényesülne, a társadalmi tevékenység alapján azonban az állam különbséget tehetne (például adó- és egyéb kedvezmények).
A társadalmi igény nem csak az egyes felekezetek által nyújtott szolgáltatások tekintetében kulcsfontosságú, hanem a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztése szempontjából is. Magyarán: konkrét, kézzelfogható, precedens értékű ügyeket kell produkálni, ha azok történetesen nem volnának. Ennek keretében került sor tavaly - többek között - a Magyarországi Szcientológia Egyháznak és a Hit Gyülekezetének a média előtt való meghurcolására is. A törvénymódosítási kampány idén egyre leplezetlenebb formában zajlik, és a sokat hangoztatott család- és ifjúságvédelem hátterében meghúzódó hatalmi célok újabb „fura eseteket” produkálnak.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a héten bocsátotta szakemberek és a média rendelkezésére a magyarországi droghelyzettel foglalkozó jelentését, melyben a helyzet súlyos voltára hívja fel a figyelmet, a megelőzés-felvilágosítás terén pedig hiányosságokról számol be. A tájékoztató szerint az iskolák közel harmada nem alkalmaz semmilyen felvilágosító és drogprevenciós programot, sok helyütt akkor sem, ha erre amúgy lehetőségük lenne. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet mégsem lehet olyan komoly, hiszen az Oktatási Minisztérium november 17-én kelt országos, „valamennyi általános iskola és középiskola igazgatójának” címzett körlevelében fokozott óvatosságra int a felvilágosító programjaikat felajánló szervezetekkel kapcsolatban.
A levelet aláíró Környei László közoktatási helyettes államtitkár szerint a segítségnyújtás hátterében „nem egyszer vallási, pszichológiai befolyásolástól sem mentes szándék húzódik meg”, ezért ha a tanár nem elég figyelmes, akkor a „tájékozatlan tanulók ily módon könynyen beszervezhetők hívőkké, tagokká”. A levél ezek után az Oktatási Minisztérium által kiadott tájékoztató füzetet, a Droginfót ajánlja a kollégáknak, országosan kizárva ezzel a füzetben nem szereplő prevencióra szerveződött csoportok iskolai működését. Az egyik legsikeresebb ilyen szervezet az S.O.S. Egyesület a Szenvedélybetegekért, mely tavaly 400 ezer forintnyi pályázati támogatást kapott az ISM-től, adminisztrációs hiba miatt maradt ki a Droginfóból.
A szervezet egyik vezetőjétől megtudtuk: mivel tagjaik között, illetve programjaikban több, a Hit Gyülekezetéhez tartozó személy is szerepel, az Országgyűlés társadalmi szervezetekért felelős bizottsága által megszavazott költségvetés pályázati keretéből idén először nem jutott részükre semmi. Az eset hátterét kutatva kiderült, hogy a bizottsági ülésen kizárólag a nevezett egyházzal való kapcsolat befolyásolta a honatyák döntését. Annak ellenére, hogy a szervezet 22 városban működtetett helyi csoportjaival eddig több mint 100 ezer veszélyeztetett fiatalt ért el, és munkája kizárólag szakmai természetű, a nemrég Ózdon megrendezett egyhetes iskolai felvilágosító program majdnem kudarcba fulladt, miután a helyi ÁNTSZ tisztifőorvosa térítési szándékra hivatkozva kísérelte meg elijeszteni a helyi iskolaigazgatókat a drogprevenciós csoporttól.
Az ISM tájékoztatója szerint idén márciusban írja ki az újabb pályázatokat, melyekben az eddiginél nagyobb szerepet szánnak az egyházaknak, és ennek megfelelően nagyságrendekkel nagyobb összeg is áll majd rendelkezésre.
A felvilágosító szervezetek táborát gazdagítja a nemrég megalakult Simurd Fejlesztő Centrum Bt. is, mely veszélyfelismerő és elhárító tanfolyamot hirdetett meg olyan szülőknek és gyerekeiknek, akik többek között a „drogosoktól, szektásoktól, homokosoktól” akarják megvédeni magukat. Halász Edit, a program vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a húszórás tanfolyam során nem neveznek meg egyetlen szektát sem, hanem szituációs játékokkal tanítják a gyerekeket a különböző védekezési módokra, illetve szorosabb kapcsolatot építenek ki a szülőkkel, hogy ráébresszék őket saját felelősségükre. Megfelelő számú jelentkező hiányában ugyan még egyetlen csoport sem indult, de Halász Edit nem aggódik, mivel szerinte nem az érdeklődés, hanem a szülők anyagi lehetőségei szűkösek.
A „fura esetek” közé sorolhatók az egyszázalékos felajánlások reklámfilmjei körül kialakult bonyodalmak is. A történelmi egyházak vezetőinek elhatárolódása óta stigmatizálttá vált Good News Network nemzetközi szervezet által forgalmazott Vizuális Biblia reklámfilmje először az ORTT-nek „szúrt szemet”. A tv2-nek szóló figyelmeztetésük szerint az említett műsor sérti a reklámokkal szemben támasztott „világnézetileg semleges” kategóriát, ezért haladéktalanul le kellett kerülnie a képernyőről. Felmerül a kérdés, hogy az RTL Klubot miért nem figyelmeztették, hiszen ott a mai napig sugározzák ugyanezt. Érdekes módon a Hit Gyülekezete reklámja is fennakadt a tv2 rostáján, de esetükben a nyílt konfrontáció helyett a „háttérmunkát” választották az egyház reklámját helytelenítők. A videoszalag átadásán túl már a levetítés ideje is eldőlt, amikor a kereskedelmi igazgató döntését követően újabb haladékot kért a tévétársaság, mondván: az elnökségé a végső szó. Ezt követően már csak arról tudták tájékoztatni a gyülekezet képviselőit, hogy „a társadalmi célú hirdetések időkerete az
elkövetkezendő két hónapra nézve elfogyott”. Mindez talán érthető is lett volna, csakhogy az alkudozás során szó sem volt ilyenfajta reklámról, ugyanis a felekezet az általános kereskedelmi tarifa alapján fizetett volna a felhasznált műsoridőért. A tévécsatorna annak dacára nem talált 30 másodperc eladható sugárzási időt, hogy a hézagos megrendelések miatt január-február hónapokban extrakedvezménnyel volt kénytelen árusítani a reklámhelyeket.
Külön figyelmet érdemel az egyház-finanszírozással kapcsolatban napvilágot látott adatok csűrése-csavarása is. Összességében több mint 12 milliárd forint állami támogatást kaptak a magyarországi történelmi egyházak az elmúlt évben - derül ki abból az összesítésből, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sajtóirodája juttatott el kedden az MTI-hez. A tájékoztató szerint a katolikus egyház tavaly csaknem 7 milliárd 249 millió forintot kapott állami forrásból. A református egyház több mint 3 milliárd 162 millió, az evangélikus egyház hozzávetőlegesen 1 milliárd 356 millió forint, a zsidó felekezet 891 millió 834 ezer forint támogatáshoz jutott 1999-ben. Az összesítés szerint a Hit Gyülekezete mintegy 75 millió 294 ezer, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége pedig 19 millió 851 ezer forint anyagi juttatásban részesült.
A felsorolás egyetlen szépséghibája éppen a Hit Gyülekezetével kapcsolatos, amiért is az egyház sajtótitkársága az NKÖM egyházi kapcsolatokért felelős titkárságához fordult a valós adatok közzétételéért. A Hit Gyülekezete ugyanis a fenti adatokkal ellentétben nem 75 millió forint, hanem 4,8 millió forint normatív támogatásban részesült 1999-ben a mintegy 1600 tanuló részére nyújtott hitoktatási tevékenysége alapján. A felekezet szerint nem korrekt az adófizetők által a személyi jövedelemadóból felajánlott civil támogatás (az úgynevezett egyszázalékok) összegét állami támogatásként feltüntetni.