Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Lélektani fegyver Belgrád ellen

A Milosevics-rendszer elleni pszichológiai hadviselés állítólagos részleteiről tájékoztatta olvasóit a Vjesnik című zágrábi napilap, arról adva hírt, hogy egy állítólagos amerikai videókazetta is szerepet játszhatott a szerb hadsereg Koszovóból történt kivonásában.


Pillanatkép a tavalyi bombázásról    Fotó: Kommerszant

A Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) szócsövének tekintett újság értesülései szerint - feltehetően - az amerikai hadvezetés egy olyan videókazettát juttatott el Belgrádba, amelyen bemutatták, hogyan hat az élő és élettelen környezetre a „vákuumbomba”. Ez a bomba állítólag plazma és foszfor keverékének felrobbantásával 10 futballpálya nagyságú területen hatalmas nyomást és hőt fejleszt ki, gyakorlatilag „kiszippantja” a levegőt robbanási körzetéből, ahol mindent elpusztít. A zágrábi lap szerint feltételezhető, hogy az amerikaiak ezt a bombafajtát az Öböl-háborúban, az oroszok pedig Afganisztánban és Csecsenföldön is bevetették.
A Vjesnik csecsen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a csecsenek már a háború első időszakában azzal vádolták Moszkvát: hadereje vákuumbombákat vetett be a lakosság ellen. E források szerint a bomba a föld felszínének közelében robban, villámgyorsan elégeti hatókörzetében az összes oxigént, ezzel egyidejűleg az anyagi környezet robbanásszerű térfogatcsökkenését és összeomlását idézi elő, az emberi szervezetben pedig megbénítja a légzőrendszert és fulladást okoz. A horvát napilap szerint a videókazettán látottak elbátortalaníthatták Milosevicset és tábornokait, mert meggyőzték őket arról, hogy haderejükből semmi sem maradna Koszovóban, ha ilyen fegyverrel érné támadás a jugoszláv csapatokat.
A horvát újság „Milosevics a videókazetta megtekintése után állt el a koszovói háborútól?” című cikkében pontosította a Sunday Times című brit lapnak a vákuumbombás videókazettáról szóló írását. A londoni lap ugyanis arról adott hírt, hogy egy horvát újságíró is meggyőződhetett a bomba pusztító képességéről, amikor az amerikaiak még 1994-ben bemutató célzattal felrobbantottak egy ilyen bombát Dalmácia partjai mentén egy szigeten. Nino Bantic, aki az utóbbi években a londoni Associated Press TV News producereként dolgozik, a Vjesniknek elmondta, hogy valóban beszélt a brit lap újságírójának arról: a horvát hadsereg egy gyakorlaton amerikaiaktól kapott aerosolbombát próbált ki Vir szigetén a kilencvenes évek első felében, de arról nem, hogy állítólag ketrecbe zárt sertéseken próbálták volna ki a vákuumbombát. (A Sunday Times szerint a robbanás után a ketrecek érintetlenek maradtak, a sertésekből azonban semmi sem maradt.) A Vjesnik megszólaltatta a brit lap cikkíróját is, aki úgy vélte, hogy időnkén szinonímaként használja a sajtó a vákuumbomba és az aerosolbomba kifejezéseket. Annyit árult csak el, hogy a vákuumbombás videókazettáról szóló értesülésekhez a közelmúltban Banja Lukában jutott hozzá, de forrásait nem árulta el.