Eperjesi Ildikó
Ellentmondásos határozat

Strasbourgi közgyűlésén ismét napirendre tűzte az Európa Tanács (ET) a szélsőséges pártok témáját. A tavalyi, nagy port felvert Európa Tanács-jelentés még elmarasztalta a Csurka István vezette MIÉP-et , a mostani, átdolgozott dokumentum viszont egyetlen magyar pártot sem említ, hivatkozik viszont ír, angol, francia, belga és orosz elrettentő példákra.

Mint ismeretes, az ET parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán egy dán szocialista képviselő terjesztett be egy olyan dokumentumot, amelyhez csatolta a párizsi székhelyű Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Európai Kutató- és Akcióközpont jelentését, amely Magyarországról is szót ejtett. A MIÉP-et nacionalista, idegengyűlölő, antiszemita, az ország NATO-tagságát ellenző, az FKgP-t pedig agrárius, katolikus, konzervatív, idegengyűlölő, Nyugat-ellenes pártként említette. Más országok pártjai is szerepeltek ebben a beadványban, ezért Csehország, Horvátország, Lettország erősen tiltakozott, akárcsak a magyar politikusok. A jelek szerint nem hiába: Surján László fideszes politikus, a magyar delegáció vezetője kemény fellépésének is köszönhető, hogy a beadványt az eredeti formájában nem fogadta el ősszel a közgyűlés. Most az átdolgozott jelentést tárgyalták meg, amelyhez már nem csatolták a viharos érzelmeket kiváltott tanulmányt.
A most nyilvánosságra hozott jelentés tartalma ezekkel a változtatásokkal sokak szerint ellentétbe került az elveivel, melyeknek lényege, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem szolgálhat mentségül a szélsőséges álláspontok szóbeli vagy írásbeli terjesztésére, a holocaust nyilvános tagadására.
Az Európa Tanácsnak beletörni látszik a bicskája abba a feladatba, hogy eldöntse: mely mozgalmakat lehet szélsőségesnek tekinteni. Az ET jelenlegi állásfoglalása szerint az osztrák Jörg Haider populista pártja nem tekinthető olyan mozgalomnak, amely a demokratikus mozgástéren kívül esik, hiszen Ausztriában nagy támogatottságot élvez. Mivel jelentős szavazótábora van, már nem is nevezhető szélsőségesnek, tekintet nélkül arra, hogy választási kampányának gerince az „idegenellenesség” volt. Alapelvei szerint az ET köteles fellépni a tagállamokban fellelhető szélsőséges politikai jelenségekkel szemben, így a nacionalizmus, az intolerancia, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen. A most elfogadott dokumentum ajánlást tesz a szélsőséges nézetek terjesztőinek a közszolgálati jogviszonyból való kizárására, legalábbis az azoktól való elhatárolódásra, akik nem tudták „kilobbizni” magukat a listáról.
Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a liberális frakció vezérszónokaként a demokratikus pártok felelősségére hívta fel a figyelmet az ET közgyűlésén. Pokol Béla kisgazda képviselő alkotmányjogi szempontból közelítette meg a problémát: szerinte a szélsőséges mozgalmakkal szembeni fellépés nemcsak politikai eszközökkel lehetséges. Az egyes országok alkotmányjogászaira hárul a feladat, hogy alaptörvénybe foglalva jogilag korlátozzák a szélsőséges pártok tevékenységét. Pokol tanácsot is adott a „feketelistán” továbbra is szereplőkkel kapcsolatban, illetve nehezményezte, hogy az ET nem kérte ki az alkotmányjogászok véleményét, hiszen a kérdéses országok jogi gyakorlatának a mellőzésével az ET-határozat végrehajthatatlan.