Somorjai László
A vasutas füstje

Február 1-jén nulla órától határozatlan idejű munkabeszüntetést helyezett kilátásba a három reprezentatív vasutas szakszervezet (a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete) az érdemi tárgyalások elmaradása miatt. A sztrájk bejelentésének másnapján, január 20-án azonban a MÁV Rt. olyan elvi javaslattal állt elő, melynek következtében olvadni kezdtek a befagyott álláspontok jégtömbjei, és érdemi párbeszédre is sor került. A javaslat a munkáltató szerint három évre biztosítaná a vasutas dolgozók reálkereset-növekedését. Ennek fejében a MÁV Rt. „munkabékét” szeretne kötni, vagyis a megállapodás érvényességének időtartamában a sztrájkról való lemondást kéri cserébe.

Kukely Márton vezérigazgató és Bajnai Gábor vezérigazgató-helyettes    Fotó: Somorjai

„Először sikerült érdemi tárgyalást folytatnunk a MÁV-val” - jelentette ki Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezete elnöke a csütörtöki egyeztetések után. A megbeszélésen megjelent a MÁV Rt. vezérigazgatója, Kukely Márton is, aki a Heteknek így nyilatkozott: „Vannak kérdések, amelyekben közeledtek az álláspontok. A jelenlegi helyzetben először az elvi nyilatkozatot szeretnénk tető alá hozni, majd a jövő héten az új kollektív szerződés tárgyalásával folytatjuk.”
Domokos Lajos, a MÁV Rt. sajtóirodájának vezetője a következőképpen kommentálta lapunknak a jelenlegi tárgyalással megnyílt lehetőségeket: „Ezzel a javaslattal a MÁV Rt. garantálja a dolgozói számára, hogy a következő három évben nem szenvednek el reálkereset-veszteséget. A tervezet továbbfejlesztett változatában kollektív szerződéses erejű megállapodás jöhetne létre a felek között, aminek az a jelentősége, hogy ez ellen nem lehet sztrájkolni. Vagyis a MÁV Rt. garanciát kér a munkabékére. Ennek megvalósulása esetén a MÁV-nak végre nem a munkabeszüntetésekkel kell foglalkoznia, hanem többet törődhet gazdálkodásának rendbetételével, az üzlettel, a fuvaroztatókkal és az utasokkal, a szolgáltatások javításával stb.”
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a MÁV „engedne” a nyolc és fél százalékból - pontosabban fogalmazva növelné a bruttó keresetnövekedésre vonatkozó ajánlatát. A szakszervezetek szerint viszont a nyolc és fél százalékos bruttó növekedés minden vasutasnak reálkereset-csökkenést okoz, ezért ők a minimum „két számjegyű” növekedést tartanák csak elfogadhatónak. Az évi bérfejlesztés kérdését és a kollektív szerződés ügyét a felek január 31-ig szeretnék rendezni, ennek függvényében kerül, avagy nem kerül sor a február elsejére beígért sztrájkra. A reálkeresetek hosszabb távú alakulására, valamint a kollektív szerződésre vonatkozó középtávú keretmegállapodás elkészültének határideje azonban március 31-e. A jövőre gondolva a szakszervezetek emellett azt javasolják, hogy a középtávú megállapodásokat határozatlan időre kössék úgy, hogy például egy záradékban megállapodnak arról, hogy a felmondás jogát három évig nem gyakorolják. Azt ugyanis ki tudná előre megmondani, hogy a következő kormánynak inflációs avagy deflációs lesz-e a politikája?
A jelenlegi békülékenyebb hangnem ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a tét mintegy ötvenezer vasutas munkás jövője, hiszen a három szakszervezet együttesen ennyi dolgozót képvisel. Mint ahogy a VSZ elnöke egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, többnyire családos dolgozókról lévén szó, ez a létszám több százezer szavazót jelent majd. „A vasutas nem haragszik, de nem is felejt” - mondta az elnök arra utalva, hogy eljön az idő, amikor az urnák előtt megméretik majd a vasutat kézben tartó kormány népszerűsége.