Hetek-összeállítás
Vallásháborúk több kontinensen

A világ számos pontján véres vallási zavargások árnyékolták be az új millennium hajnalát. Egymástól függetlenül több országban is fegyveres összecsapásra került sor egyes vallási csoportok, elsősorban muszlimok és keresztények között. Emellett Kínában is újabb atrocitás történt: a hatóság rajtaütött egy néhány fős keresztény csoporton, miközben azok összejövetelt tartottak.

Egyiptomban, a Kairótól mintegy 400 kilométerre fekvő El Kusheh faluban több mint húsz áldozatot követelt egy muszlimok és keresztények között kirobbant fegyveres összecsapás - adta hírül a The New York Times című amerikai napilap. A biztonsági erők szerint az áldozatok többsége a kopt keresztény közösség tagja volt. A biztonsági erők és a belügyminisztérium jelentése szerint ezt követően Dar el-Szalamban mintegy háromezer mohamedán megrohant és kifosztott, majd leégetett tíz olyan boltot, amelyek kopt keresztények tulajdonában voltak. A minisztérium azt állította, hogy bizonyos „bűnöző elemek” próbáltak felekezeti viszályt szítani az országban. A hivatalos adatok a túlnyomórészt muszlimok lakta Egyiptom mintegy 64 millió fős lakosságán belül alig 10 százaléknyira becsülik a kopt közösséget. Bár 1998-ban egyes emberi jogi csoportok az országot a koptok irányában tanúsított diszkriminációval vádolták, Egyiptom tagadja ezt.
Kelet-Indonéziában, a holland gyarmatosítók idején Fűszer-szigetek néven ismert területen is újabb véres összecsapás-sorozatra került sor muszlimok és keresztények között. A CNN arról tudósított, hogy a katonaság és a rendőrség házi készítésű fegyverek ezreit kobozta el a lakosságtól, ám a harcoknak még így sem sikerült véget vetni. A közel egy hete tartó zavargásoknak már több mint ötszáz áldozata van, a térségben egy évvel ezelőtt kirobbant vallási indíttatású harcok áldozatainak száma pedig meghaladja az ezerháromszázat. Indonézia, ahol a 210 milliós lakosság kilencven százaléka muszlim vallású, a világ legnépesebb mohamedán országának számít. Az itteni vallási kisebbségek, köztük a kereszténység is, többször váltak már erőszakos zavargások célpontjává. Bár az egyes etnikumok az ország több pontján harcot vívnak az Indonéziától való elszakadás érdekében, a Fűszer-szigeteken kitört zavargások elsősorban vallási indíttatásúak, gyökerük főként a keresztény-muszlim konfliktusban van. Noha a térség sokáig a különböző vallások együttélésének mintájául szolgált, 1950-ben, amikor keresztény csoportok indonéz erőkkel csaptak össze az elszakadás érdekében, feszültté vált a helyzet. A Washington Post tudósítója szerint napjainkban a két vallásos csoport közötti feszültséget az is növeli, hogy az országba érkezett muszlim bevándorlók miatt a keresztény lakosság vezető szerepe háttérbe szorult, a korábban irányításuk alatt álló kiskereskedelem és szállítmányozás mohamedán kézre került.
Kínában január elsején a hatóságok őrizetbe vettek öt keresztényt, demokratikus jogokért küzdő aktivistát, akik egy hívő házában gyűltek össze, hogy az új millennium első napján Istenről és a keresztény hitről beszélgessenek. A híradások szerint a rendőrség ütlegelte az összejövetel házigazdáját, Csu Zsongait, aki nem tagja az állam által jóváhagyott „hazafias egyháznak”, és arról faggatták, tervezett-e illegális ima-összejövetelt házában. A kihallgatás után mind az öt polgárt szabadon engedték. Annak ellenére, hogy egyes források szerint a kínai kormány a színfalak mögött tárgyalásokat folytat a Vatikánnal, úgy tűnik, a közeljövőben aligha kerülhet sor megegyezésre. A kínai kormány által „szentesített” Kínai Hazafias Katolikus Szövetség, amelynek közel hetven püspöke van, nem ismeri el a pápa tekintélyét. Ezáltal Kína az egyetlen ország, amely nem fogadja el a Vatikán fennhatóságát, az úgynevezett hazafias egyház legfőbb tekintélyének ugyanis a kommunista párt számít. A pápa egyik dédelgetett álma - hogy a millennium évében egyezségre juthasson Pekinggel, és a nagyobb vallási tolerancia elérése mellett beleszólása legyen a hivatalos egyház püspökeinek kinevezésébe -, úgy tűnik, egyelőre kútba esett. Kína ugyanis a hét elején bejelentette: három új püspököt fog kinevezni a kormányhű egyház élére - adta hírül a CNN. A múlt év végén folytatott diplomáciai megbeszélésekkel kapcsolatban a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága által kiszivárogtatott információ szerint bármilyen, a Vatikán irányába tett engedmény az úgynevezett földalatti egyház brutális felszámolását vonja maga után. A kínai kormány ugyanis egységes egyházat akar létrehozni. A bizottság jelentéstervezete azt tartalmazza, hogy egy Rómával létrejött megegyezés esetén „a kormány vallási ügyekben való jelenlétét meg nem tűrő földalatti egyházat meg kell semmisíteni a szemináriumok és kolostorok lerombolása, újraképzés, kényszermunka, valamint a makacs papok és püspökök elbocsátása és áthelyezése által”. A kínai kormányt ugyanis mélyen nyugtalanítja az a tény, hogy „a különböző babonák és a vallási buzgalom” teret hódít a marxizmus rovására.