Külföldi lapok a koronáról

A Die Presse című konzervatív bécsi lap Magyarország nemzeti mítoszt idéz fel címmel közölt tudósítást Pogány-Falkhausen tollából a korona Parlamentbe szállításáról. A szerző szerint Magyarország január 1-jén nem annyira az új évezredet, mint inkább a keresztény királyság ezer évvel ezelőtti alapításának emlékét ünnepelte, s „már a kétezredik év legelején nacionalista színezetű ünnepségek voltak”. Számos elemző már ma is arra figyelmeztet, hogy a jubileumi ünnepségek némelyik szomszédban rossz érzéseket válthatnak ki. A konzervatív osztrák újság tudósítója úgy vélekedik: „A jelenlegi erős gazdasággal a háta mögött Magyarország a Szent István-i ideológiához kötődve még intenzívebbé teheti az erő politikáját, és ezzel nyugtalanságot okozhat Európa ezen térségében.”

Díszőrség a koronának. Mi lesz vele?    Fotó: Somorjai

A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a liberális Gazeta Wyborcza arról írt, hogy a korona különleges szerepet kapott a második világháború előtti időszakban, amikor a hivatalos állami ideológia azt hirdette, hogy a Szent Korona a hatalom forrása, és az azt viselő király csupán ennek a hatalomnak a végrehajtója. Ezért a háború előtti Magyarország államformája királyság maradt, bár királya nem volt, csupán kormányzója. A bíróságok akkoriban a Szent Korona nevében hozták ítéleteiket, a korona jelképezte az ország egységét, és ennek az ideológiának a jegyében igazolták akkoriban a Szlovákiával, Horvátországgal és Romániával szemben támasztott magyar területi igényeket - állapítja meg a lengyel lap.
A Neue Zürcher Zeitung Andreas Oplatka cikkét közölte Ezer év magyar állama címmel. A szerző írásában egyebek között kifejti, hogy a mai politikai vita a korona jelképes értéke körül forog: vajon valóban a nemzet és az állam egységét fejezi-e ki vagy inkább a rendi Nagy-Magyarországot idézi fel; szabad-e a köztársaságban közjogi jelentőséget tulajdonítani a koronának; fontos-e a városokat új szobrokkal elárasztani; s a romos kastélyok helyreállítása kaphat-e prioritást a Tisza gátjainak szanálásával szemben? „A kormányzó Fidesz a kilencvenes évek elején még a korona címerbe kerülése ellen volt, a jobboldal gyűjtőpártjaként azonban ma tekintettel van a nemzeti érzelmekre, s az ünnepségektől egységesítő hatást vár.”
Kétség sem merülhet fel a kereszténység ezeréves szerepét és jelentőségét illetően - írja Oplatka -, de kérdés, hogy mennyire jogos és lehetséges a mai, erősen világias Magyarországot az ünnepségek kapcsán a keresztényiség mellett elkötelezni, amikor ebben más vallások követői és az ateisták nem ismerhetnek magukra, noha az ünnepségek célja a nemzet egységének erősítése. Oplatka meglátása szerint itt is hatnak történelmi terhek. A legújabb korban ugyanis politikai összefüggésben a „keresztény” mindig annyit is jelentett, hogy „nem zsidó”. Abban az 1989 után némely politikus által hangoztatott óhajban, hogy teremtsék meg a keresztény Magyarországot, ily módon felfedezhető diszkrimináló hang is.
Belpolitikai indítékokat lát a millenniumi magyar megemlékezések mögött a La Libre Belgique című belga lap. A szerző ebben egyebek között úgy vélte, hogy a koronának a Parlamentbe helyezése a politikai pártok közötti megosztottságot jelképezi, másfelől az ország elitje és a nép közötti választóvonalat, hiszen a lakosság nem tud túl sokat arról, milyen körülmények között csodálhatja meg a jövőben az ékszereket. Orbán Viktor miniszterelnök e választása erősíti egy olyan kormány benyomását, amely az öszszefogásnál inkább hajlik a megosztásra, és nagyon ragaszkodik a múlthoz - vélte a szerző. „Magyarország paradoxonokkal lép 2000-be: fiatal politikai elitjének múlthoz való ragaszkodásával, európai integrációs felkészülésének kitűnőségével, gazdaságának figyelemre méltó teljesítményével és az élén hamarosan talán egy szomorú bohóccal” - zárult a La Libre Belgique írása. (MTI)