Hetek - III. évfolyam, 52. szám, 2000. január 01

Üzleti szempontból Budapest a harmadik legkedvezőbb hely Európában, csupán London és Amszterdam előzi meg. Ázsiában Szingapúr, Latin-Amerikában Monterrey (Mexikó), Észak-Amerikában Dallas az a város, amely a Fortune magazin és az Arthur Andersen nemzetközi könyvvizsgáló cég közös vizsgálata alapján a leginkább vonzó hely általános gazdasági és üzleti feltételek szempontjából. Világszerte 160 várost vizsgáltak az életminőség, helyi munkaerőpiac, általános üzleti környezet és üzleti költségek alapján.

A tekintélyes Fortune magazin városlistája mindenképpen kedvező képet fest Budapestről, ráirányíthatja további üzleti körök figyelmét, de a város imázsának építése szempontjából sem közömbös a megjelent elemzés adatainak értékelése.

Ázsiában Szingapúr város kapta az első üzleti központ címet, köszönhetően az ázsiai válságból gyorsan magához tért, 4,5 százalékos GDP-növekedést mutató gazdaságának, az alacsony korrupciónak, a befektetéseket vonzó adókedvezményeknek, az angolul beszélő helyi munkaerőnek. Latin-Amerikában Monterrey megelőzött számos nagyvárost, és a délre igyekvő cégek kiindulási pontjává vált. Észak-Amerikában New York-ot három város is megelőzte, és Dallas szerezte meg a legvonzóbb üzleti hely megtisztelő címét. Dallas a legkevésbé sűrűn lakott metropolisz, itt a legalacsonyabbak a megélhetési költségek, kellemes az éghajlat, a gazdaság növekedése 4,8 százalékos, és nincs személyi jövedelem- és társasági adó-fizetési kötelezettség.
Az európai városok között Budapest lett a legnépszerűbb a cégalapításokat és az üzleti környezetet tekintve, de a gazdaság szabadságát vizsgálva hazánk fővárosa már kevésbé szabad helynek bizonyult. Az egyik legfontosabb tényező üzleti szempontból a GDP növekedése: Budapesten a növekedés 5 százalék körüli, s ezzel megelőzzük az európai városok 2-3 százalék körüli átlagát. Csak Varsó (6 százalék) és Dublin (9 százalék) előzte meg Budapestet 1998-ban. Fővárosunk egyik hátránya, hogy nagyon kevés cég van jelen a Budapesti Értéktőzsdén, és a tőkepiac kapitalizációja töredéke a londoninak. Az életminőséget illetően az elemzés vizsgálta a megélhetési költségeket is. A budapesti érték Európában a legalacsonyabbak közé tartozik: New York létfenntartási indexét 100-nak véve Londoné 112, Amszterdamé 80, Budapesté 78. Ennél alacsonyabb megélhetési index csak Lisszabonban és Kijevben van.
A közbiztonsági helyzet is viszonylag kedvező, a 100 ezer főre jutó komoly bűncselekmények száma Budapesten 200, illetve 50 százalékkal alacsonyabb mint Amszterdamban vagy Londonban. Az életminőség szempontjából kedvezőtlen adatnak tekinthető, hogy 10 százalék fölötti az infláció, s hogy az oktatásra csekély öszszegeket szán az állami költségvetés.
Budapest kedvező besorolását az alacsony munkanélküliségi adatok is befolyásolták, hiszen amíg a legtöbb uniós nagyvárosban tíz százalék körüli, vagy afölötti a munkanélküliségi ráta, addig a magyar fővárosban 7,7 százalékot tesz ki.
Az üzleti infrastruktúra területén azonban szembetűnő a lemaradásunk, ezer főre számítva csak harmadannyi számítógépet használunk, mint a nyugati átlag, s az internet-elérhetőséget tekintve még rosszabb az arány. Ezek az adatok hasonlóan kedvezőtlenek Prága és Varsó esetében is.
Az üzleti költségekhez tartozó irodabérleti díjak európai átlagot tükröznek, a bérek viszont töredékei az unióban megszokottnak. Budapesten egy titkárnő éves bruttó jö-vedelme 2700 dollár, míg Amszterdamban ez a titkárnő 22 300 dollárt, Londonban 24 700 dollárt kap, de még Prágában is 5000 dollár fölött keres.