VARGA P. MIKLÓS
Bor, búza, békesség

Az ó- és az újév fordulóján felmerülhet a kérdés: a nyolc éve tartó agrár-szerkezetváltás után a mezőgazdaság számára jövőre eljöhet-e a fellendülés, netán a tejjel-mézzel folyó Kánaán Magyarországon, vagy egyelőre be kell érni a borral, búzával és békességgel? Az óév utolsó pillanataiban úgy tűnik, hogy a növekvő agrárválság, valamint a támogatási rendszer politikai átalakítása egyrészt az árutermelő agrárvállalkozások helyzetének romlását, másrészt a mező-gazdaság versenyképességének csökkenését vonja maga után.

1998-ban számos okból, többek között a gabonaválság, és az orosz élelmiszerpiac összeomlása miatt jelentősen csökkent a mezőgazdasági termelők jövedelme, ezt tetézte a kedvezőtlen időjárás, valamint az ár- és belvíz. Számos területen elmaradtak az 1999. évi termést előkészítő munkák, a talaj-előkészítés, a vetés, a szaporítóanyag-előállítás, stb. Mivel ezeket a munkákat már nem lehet pótolni, bizonyos, hogy csökkenni fog a termelés. Az 1998-ban történt jövedelemcsökkenés miatt várhatóan kevesebb lesz a beruházás is a mezőgazdaságban. Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a kormány jövő évi inflációs tervei azt mutatják, hogy tovább nyílik az agrárolló, vagyis tovább nő az agrártermékek és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok árai közötti különbség.
Az új kormány által meghirdetett vállalkozásösztönző járulékcsökkentés ellentmondásosan érinti a mezőgazdasági termelőket. Igaz, hogy 6 százalékkal csökkent a tb-járulék mértéke, de az egészségügyi járulék 2100 Ft-ról 3600 Ft-ra történő havi emelése a legalacsonyabb keresetűeket sújtja. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak többsége ebbe a csoportba tartozik. Ezen túl a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által eddig biztosított foglalkoztatási támogatás is megszűnik, így a mezőgazdasági kereset mértéke várhatóan 30 százalékkal elmarad az átlagtól.
Az FVM által előkészített mezőgazdasági támogatási rendszer konzerválja a kedvezőtlen birtok- és termelési struktúrát, és nem segíti a versenyképességet. Az agrártörvénnyel ellentétesen nem kívánja szétválasztani az árutermelő, és szociális mezőgazdálkodással foglalkozó gazdálkodókat. Megszűnnek az árutermelők földalapú támogatásai, a foglalkoztatási támogatások, valamint a földhaszonbérleti díj támogatása. A beruházási támogatásokból kirekesztik a nagyüzemi árutermeléssel foglalkozó gazdálkodókat. Ezek az intézkedések a foglalkoztatás csökkenéséhez, az árutermelő mezőgazdaság versenyképességének romlásához, a termelés beszűküléséhez, végeredményben a vidék népességmegtartó képességének csökkenéséhez vezethetnek.
Az új agrárkormányzat által meghirdetett program - az 50 hektár alatti termelők támogatása - nem segíti sem a versenyképesség javulását, sem az árutermelő családi gazdaságok kialakulását, hiszen a gazdaságos mérethatár elérésével a termelő automatikusan kirekesztődik a támogatási rendszer nagyobbik részéből. Az 50 hektár alatti termelőknek juttatott jövedelempótló támogatás szociális jellegű, konzerválja a versenyképtelen, a minimális megélhetést biztosítani sem képes 20 hektár alatti birtokstruktúrát. Természetesen a szubvenció szociális célja támogatandó, forrása azonban erősen megkérdőjelezhető, hiszen a minőségi árutermeléssel fogalakozó, a mezőgazdasági beruházások zömét megrendelő gazdaságoktól vonja el a meglévő keretet. Alapjában véve a kisgazdapárt 1990 és 1994 között a kárpótláskor és a szövetkezetek átalakításakor elhangzott ígéreteit próbálja kárpótolni. Várhatóan e szociális támogatások nagy része sem jut el az igazán rászorultakhoz, mert az FVM olyan feltételeket támaszt, melyeket éppen ők nem tudnak teljesíteni. Ilyen például az értékesítési szerződés, a fémzárolt vetőmag, vagy a műtrágya számlájának bemutatása.
További zavarokat kelt az FVM, valamint a kisgazdapárt vezetőinek néhány utalása, elszólása, amely a szövetkezetek ismételt darabolását, a szövetkezeti törvény módosítását, a garantált áras piacszabályozási rendszer átalakítását, valamint a földtörvény módosítását sejteti. Ezekről eddig nyilvános írásos dokumentumok nem születtek, de a fórumokon elhangzó kérdéseket sem cáfolták meg az illetékesek.
Összefoglalva, az egyre növekvő agrárválság és a támogatási rendszer politikai átalakításának zökkenői miatt jövőre romlani fog az agrárvállalkozók helyzete. Ez a folyamat visszahat más nemzetgazdasági ágazatokra is, egyrészt az exportképes árualapok csökkenése, a fizetésimérleg szaldó romlása révén, másrészt a beruházások elmaradása miatt. Miközben a mezőgazdasági szociális támogatások jelentős költségvetési forrásokat emésztenek fel, a foglalkoztató, árutermelő mezőgazdaságból munkanélkülivé válók tömege révén újabb terheket ró a költségvetésre. A mezőgazdaság válsága ezáltal túlnyúlik az ágazati hatásokon, megoldása sokkal több forrást fog igényelni, mint amennyivel most kezelni lehetne a problémákat.
Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: az agrárkormányzat sikeresen vette fel a harcot a búza- és a bortúltermelés ellen. 1999-re az elmúlt évi búzatermés 2/3-a várható, és felállították a borkommandót is. Most már a békességen van a sor.