MESTER ÁGNES
Világtendencia, hogy növekszik a gyermekek körében az asztmás megbetegedések
száma. Erre a problémára próbálta meg ráirányítani a figyelmet az Asztmával
Foglalkozó Nemzetközi Szervezet (GINA) és az Európai Tüdőgyógyász Társaság (ERS)
azzal, hogy december 11-én megtartották az első Asztma Világnapot. A tömegméretekben
jelentkező probléma elsősorban a fejlett országok lakosságát érinti, ahol már
minden tizedik ember szenved e betegségtől. Ebben jelentős szerepet játszik a nagyvárosok
levegőszennyeződésének megnövekedett mértéke is. Dr. Sztancsik Zsuzsanna tüdőgyógyász-allergológus
elmondása szerint Magyarországon az asztmás betegeknek csak mintegy egyharmada (95 ezer
fő) van nyilvántartva. Sokan nem is tudják, hogy ebben a betegségben szenvednek, csak
a különböző tüneteket érzékelik, főleg fizikai terheléskor vagy éjszaka: köhögés,
mellkasi szorító érzés, zihálás, sípoló nehézlégzés, amelyet a beteg fulladásos
rohamként él meg. A beteg sokszor úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába,
csak erőlködve tudja azt kifújni. Az orvostudomány az asztma létrejöttének okát
nem ismeri. A betegek egy része örökli a betegségre való hajlamot, másik része -
ez a gyakoribb - valamilyen allergiában szenved (szénanátha, ekcéma stb.). Az orvosnő
elmondása szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető.
A békéscsabai első Asztma Világnapon Mit tehetünk a megelőzésért gyermekkorban? címmel
tartott előadásában dr. Kövesdi József gyermekorvos-tüdőgyógyász a fontosabb
tudnivalókra hívta fel az érdeklődők figyelmét. A gyermekeknél nagyon gyakran az
allergia a kiindulópont, ezért kiemelt szerepe van a megelőzésnek már a fogantatástól
kezdve. Az anyának a terhesség alatt is tudatosan kell kerülnie azokat a tényezőket,
amelyek allergiát válthatnak ki: házipor, pollen, állati szőrök, penészgomba belégzése,
légúti, vírusos fertőzés, étel, gyógyszerek. Feltétlenül kerülendő a dohányzás
és a dohányfüst. Ha lehetőség van rá, érdemes minél tovább szoptatni a gyermeket,
ez ugyanis csökkenti a betegség kialakulásának a lehetőségét. A megfelelő légzőizomzat
kialakulásához fontos a rendszeres sport, edzés - különösen az úszás. Ha gyermekünk
4-5 éves korára sem hagyja abba a gyakori köhögést, célszerű orvoshoz fordulni, és
egy allergológiai, illetve légzésfunkciós vizsgálatot elvégeztetni. A korai felismerés
és kezelés segít abban, hogy asztmája ne zavarja az életvitelét, ugyanolyan fizikai
aktivitással rendelkezzen, mint más egészséges gyermek. Mivel az asztmás gyermek légutai,
hörgői érzékenyebbek az átlagosnál, ezért a pályaválasztás során kerülni kell
azokat a foglalkozásokat - például az asztalos vagy hegesztő szakmát -, amelyek
során nagy töménységben lélegezne be ingerlő légnemű anyagot.